UKRAJNA ÉS A SZOMSZÉDOK

Ukrajna főként nyugati régióinak lakossága támogatná az EU-hoz való közeledést, lényegében ugyanabból a megfontolásból, aminek nyomán Magyarország is kezdeményezte felvételét. A világ egy része az „amerikai álom” felé húz, amelynek „kistestvére” Nyugat-Európa. A régi EU-tagállamok, mint a Benelux államok, Németország, Franciaország, Olaszország stb. fejlettségi szintjét szeretnék látni hazájukban is a keleti társult (például Magyarország), és a leendő tagországok, amivé Ukrajna (illetve annak nyugati része) is szeretne válni.

Az EU tagállamai és jelöltjei. (Forrás: foldrajzmagazin.hu / DPA / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI)

A maastricti szerződésben meghatározott konvergencia-kritériumokat azonban még mi sem teljesítjük (többek között ennek köszönhető, hogy nem sikerül bevezetni hazánkban az eurót). Ukrajna ezenkívül alig felel meg az EU-normáknak – Brüsszel elsősorban a politikai körülményektől tette függővé a tárgyalások megindítását Kijevvel.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke 2011 decemberében figyelmeztette Viktor Janukovicsot arra, hogy „az európai-ukrán kapcsolatok további alakulása a kijevi hatóságok kezében van”. A kijelentés oka Julija Timosenko elítélése és fogva tartása volt.

A társulási megállapodás egyik legfontosabb hozadéka a szabadkereskedelmi szerződés megkötésének elősegítése lenne az Unióval, ezen a ponton azonban komoly akadállyal néznek szembe az EU-párti politikusok – az oroszokkal.

Brüsszel vagy Moszkva? (Forrás: brownpoliticalreview.org)

A posztszovjet örökség

A két ország kötődése nyelvi, történelmi, kulturális és vallási szempontból is erős. Nyelvük – már csak a cirill betűk okán is – nagyon hasonlít egymásra, ami segíti az egymás közötti kommunikációt. Persze ez nem jelenti azt, hogy könnyebben egyetértésre jutnának, annak ellenére vagy éppen azért, mert Ukrajna tagállama volt az 1991-ben szétbomlott Szovjetuniónak.

Moszkva ezer szállal kötődik Kijevhez, és Vlagyimir Putyin kormányának jó okai vannak arra, hogy az elsősorban gazdasági függőséget fenntartsák. Legfontosabb stratégiai tényezőjük a földgáz: Ukrajna szükségleteinek több, mint felét az orosz importból fedezik, a Gazprom szolgáltató „jóvoltából”. Ukrán részről az ellenérték rendezése a 2000-es évek eleje óta rendszeresen problémákba ütközik – a cikk írásakor tartozásuk 1,55 milliárd dollárt tesz ki. Az „orosz-ukrán gázvita”-ként hivatkozott elhúzódó konfliktus 2009 januárjában érte el tetőpontját, ekkor ugyanis a Gazprom néhány napra elzárta a gázcsapokat. A mostani krízishelyzetben is jelentős gázáremeléssel, végső esetben a szállítások leállításával fenyegetnek.

A keleti szomszéd ezzel képes sakkban tartani nem csak Ukrajnát, de Európa más államait is. Az importfüggőség Magyarország energiaellátásában is jelentős szerepet játszik, mivel Ukrajna egyben tranzit ország is – azaz ha a Gazprom nem szolgáltat, hazánk is kénytelen a tartalékaihoz fordulni.

A helyzet bizonytalansága miatt az EU országai elkerülő vezeték építését tervezni Nabucco West néven, amely Oroszországot és Ukrajnát elkerülve a török-bolgár határtól szállítana gázt Románián és Magyarországon keresztül Ausztriáig. Természetesen a tervezetnek konkurenciája is akad, az orosz fél Déli Áramlata, amely a Fekete-tenger alatt kötné össze Bulgáriát Oroszországgal.

A Nabucco és a Déli Áramlat tervezett útvonala. (Forrás: petrotimes.vn)

Következő rész: Ukrajna függetlensége

Author: Weisz Dávid

Tájékoztatás, értelmezés, tanítás - ez a három tevékenység a tudomány által elért eredményeknek a megszokottól kissé eltérő módon történő kommunikálására vonatkozik. Az aktuális tudományos hírek hátterének ismertetésére törekszem. Kapcsolat a szerzővel: weisz.david@prherald.hu

Vélemény, hozzászólás?