Archive for: Társadalom

A SZOCIOLÓGIA TANÍTÁSA

Van négy lány. Én is úgy emlegetem őket: a „Fészekalja”. Okosak, bátrak, vonzóak és tettre-készek. Négy égtáj felől jöttek, négy sors, négy habitus, négy történet. Közös bennük a frissen szerzett művelődésszervező diploma, s nekem az, hogy riadt kezdő hallgatókból szívélyes barátaim, tanácsadóim lettek, s e vonatkozásban nevezik magukat fészekaljának. A diplomát megharcolták, megkoplalták, a vizsgákat […]

Tovább »

 
 

AZ IGAZI KIŰZETÉS

“Akiben egy kicsit is megmozdult a felelősségérzet, a lelkiismeret furdalás, hogy milyen léha pazarlón éltünk és élünk még mindig, micsoda közömbösséggel létezünk a csak most látható mennyire védtelen és korlátos végű földi erőforrások iránt, az jöjjön el. Sokan nem szeretik az ilyesmit, nem stílusuk az utcai vonulás, hőbörgés, tényleg, hogy veszi az ki magát, biztos […]

Tovább »

 
 

BIZALOMHIÁNY

 „Egyre inkább úgy tűnik, hogy a bizalmatlanság válik társadalmunk rákfenéjévé.” – írta Popper Péter. Elemzések bizonyítják, hogy a magyar társadalom alacsony bizalmi indexű. A bizalom csak a hasonló vagy azonos értékeket, erkölcsi normákat valló társadalmi csoportok, közösségek közösen elért eredménye lehet. A politikai nézetei, párt-szimpátiája, réteghez vagy etnikai csoporthoz tartozás alapján megosztott Magyarországon, ahol a […]

Tovább »

 
 

SOHA TÖBBÉ FASIZMUST!

Ha valaki utána járna, hogy hány volt csendőrből lett a háború után MSZMP párttag és hány nyilasból lett rendőr, vagy titkosszolgálatos, akkor nagyon elcsodálkoznánk, viszont a tevékenységük következményeit érezzük a bőrünkön napjainkban is, mert ezek a személyek az 1989 – es rendszerváltás után a különböző pártokban, döntéshozó pozícióban itt vannak köztünk ma is. A rendszerváltás […]

Tovább »

 
 

A NUEREK

Ha a „rokonság” kifejezést használjuk a mindennapi értelemben, egy gráf ábrázolása ugrik be nekünk, egy fa, melynek ágai újabb kis gallyaknak adnak életet: a családfa. Vajon honnan származhat ez a fa-ábrázolás, milyen régi asszociáció lehet… Hol vannak már azok a természeti népek, ahol az ember és a természet elválaszthatatlan szimbiózisban éltek. Milyen nosztalgiával szemléljük a […]

Tovább »

 
 

VÉLETLEN TALÁLKOZÁSOK

Hétfő reggel. Az előző hétvége inkább szólt a munkáról, mint a pihenésről, így kissé félve tekintettem az előttem álló újabb hét elé – nem éreztem magam túl produktívnak. Késve indulok, és a lámpákat is mintha direkt nekem állítanák vissza pirosra az orrom előtt. Csepereg az első, és éppen azon tűnődök, vagyon hogyan történhetett meg ez. Mármint, hogy […]

Tovább »