Dr. Császár-Nagy Noémi – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kirendelése alapján – szakpszichológusi „szakvéleményt” írt a Szcientológia Egyház vallási rendszeréről. A közösséget irányító magyar szcientológusok szerint a „szakvélemény szerzője súlyosan sérti saját hivatásának etikai előírásait és szakmai követelményeit”. Lange László – a Szcientológia Egyház közönségkapcsolati igazgatója, az önkéntes szcientológus lelkészek vezetője – válaszolt a súlyos etikai normaszegéssel kapcsolatban a PR Herald által feltett kérdésekre. Dr. Császár-Nagy Noémit kirendelő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság képviselője úgy fogalmazott az 2018. január 10-én kelt jogi dokumentumban: „A szakértő kizárólag olyan kérdésekben fogalmazott meg a felperes egyház szempontjából kedvezőtlen megállapításokat, amelyek az alperes NAIH megítélése szerint nem tartoznak a szakértői kompetenciájába, így ezeket az alperes a határozata meghozatala során figyelmen kívül hagyta.” A Szcientológia Egyház panasszal élt az illetékes szerveknél, mivel álláspontjuk szerint „Dr. Császár-Nagy Noémi munkája számos ponton sérti a Szakértői Törvényt és az Etikai Kódexet”. Pszichológus ugyanis vallásos gyakorlatokat nem vizsgálhat, s nem alkothat releváns szakvéleményt konkrét személyek pszichés állapotáról úgy, hogy egyikükkel sem találkozott személyesen.
PR Herald: – Mit kifogásolnak Önök elsődlegesen Dr. Császár-Nagy Noémi Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére benyújtott szakvéleményével kapcsolatban?
Lange László: – A Szcientológia nemzetközileg elismert vallás. Egy vallás tekintetében a vallástudósok hivatottak szakvéleményt készíteni. A klinikai szakpszichológia egészen más területen lehet alkalmas szakvélemény alkotására. A mi vallásunk gyökerei a buddhista hagyományokhoz, sőt bizonyos elemeik tekintetében a Védákhoz nyúlnak vissza. Ezek sokkal-sokkal régebbi időkből való tanok, mint a pszichológia. Megkérdőjelezhető az az álláspont, hogy a klinikai szakpszichológia, ami egy teljesen más szakterületen működő, meglehetősen fiatal eszmerendszer, szakvéleményt alkosson egy sok ezer éves bölcseleten nyugvó vallásos filozófiáról.
Dr. Császár-Nagy Noémi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus. Nem ért a Szcientológiához, nem kompetenciája, ezt le is írja, lásd 1. oldal: „…a tanok részletes ismerete nélkül”. Ennek ellenére mégis írt egy 30 oldalas szaktanulmányt az általa nem ismert témáról. A vélemény készítője nem pótolta a hozzáértési hiányosságait: számos kérdésben nem olvasta el figyelmesen a Szcientológia vallásos írásait, kérdéseivel kapcsolatban nem kereste meg az egyházat. Ezután egy végeredményben negatív szakértői véleményt adott egy hitrendszerről, amelyben egyáltalán nincs kompetenciája.
A pszichológus pusztán iratok tanulmányozásából alkotott szakvéleményt a Szcientológia vallásról, illetve a szcientológus hívők lelki fejlődéséről, lelki változásairól, a lelki, szellemi állapotukat esetlegesen károsító hatásokról, miközben a dokumentum nem tartalmaz arra utaló adatot, hogy akár csak egyetlen szcientológus hívő személyes vizsgálata is megtörtént volna. Tudomásunk szerint nem történt személyes találkozás a klinikai szakpszichológus és a hívők között, azaz a pszichológusok szóhasználata szerint kliens-vizsgálat. Ebből következően nem lehet szakmailag megalapozottan arról szakvéleményt mondani, hogy történt-e bármilyen lelki, szellemi javulás vagy esetlegesen romlás a szcientológus hívők állapotát illetően.
Ezen kívül orvosetikai szempontból, illetve a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete és a Magyar Pszichológiai Társaság közös Szakmai Etikai Kódexe szerint súlyos etikátlanságnak számít szakvéleményt mondani egy páciensről, diagnózist megállapítani egy kliensről, ha a páciensnek nem történt meg a személyes vizsgálata. Bármilyen tevékenység károsító hatásának megállapítása már egyben diagnózis-alkotást is jelent, ha a káros hatásról konkrét érintett személyekkel kapcsolatban esik szó. A szakpszichológus vétsége orvos – és pszichológusetikai szempontból halmozottnak tekinthető, hiszen több személyre vonatkozóan, tömegesen állapít meg diagnózisokat páciens, kliens – terapeuta találkozás nélkül, mely tömeges megállapítás az előítéletek táptalajává válhat.
PR Herald: A Magyar Pszichológiai Társaság – a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete Szakmai Etikai Kódexe szerint „olyan pszichológiai tevékenységek, mint például a diagnosztizálás, a terápia és a szakvélemény-készítés csakis a klienssel való személyes vizsgálatban szerzett eredmények alapján végezhetők.”
L.L.: – Ráadásul súlyosbító körülmény, hogy Dr. Császár-Nagy Noémi a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Elnökként etikai kódexsértést elkövetni nagyon presztízsromboló magára az érdekvédelmi egyesületre nézve is. A vélemény készítőjének észrevétele: „Mindez a hitbeliség szabadságjogának értelmében nem kifogásolható, de tudományos értelemben aggályos.” Vallástudományos értelemben a szcientológia egészen biztosan nem aggályos. A „tudományos értelemben” egyébként is egy nagyon tág megfogalmazás, hiszen a legtöbb tudományág aligha lenne alkalmazható a vallás területén. A vélemény második oldalán a vélemény írója önkényesen és kompetencia nélkül „egészségügyinek” minősíti az egyház eljárásait, amely csupán feltételezés, majd e feltételezés alapján támaszt elvárást a Szcientológiával kapcsolatban.
Az nem tény, hogy „mindenképpen »egészségügyinek« minősül”, hanem egy vélemény. Amennyiben a Szcientológia viszont vallás – márpedig a vallástudósok szakvéleménye szerint az –, akkor nem az egészségügyi szabályozás érvényes rá. Szintén erősen sántít az a logika, hogy azért számítanak az intelligenciatesztek egészségügyi tevékenységnek, „mivel mérőeszközének használatát az OEP elfogadja és megfelelő egészségügyi feltételek között finanszírozza is.” Az egészségügyben, az OEP által is finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban gyakran történik például hőmérsékletmérés: laboratóriumi anyagok hőmérsékletének mérése, infúziós folyadékok hőmérsékletének mérése, stb. Ebből még nem következik logikusan, hogy a hőmérséklet mérése egészségügyi tevékenység. Számos internetes felületen is elérhetőek intelligenciatesztek, amelyeket bárki szabadon kitölthet. Az egyházban az auditálás a vallási tanácsadás neve, amely szigorúan vallási gyakorlatként működik az egyház tanai alapján.
PR Herald: – Dr. Császár-Nagy Noémi „hipnózis”-nak nyilvánított néhány vallási gyakorlatukat is…
L.L.: – L. Ron Hubbard – a Szcientológia alapítója –, jól ismerte a hipnózissal való visszaélés lehetőségét, ezért szigorúan megtiltotta a hipnózis használatát. Már a legelső, konkrét eljárásokat tartalmazó írásában, a Dianetika című alapkönyv 70. oldalán azt írta: „A Dianetika terápiában ez az eljárás [hipnózis] nem használatos.”, 312. oldal: „Mi semmi szín alatt nem alkalmazunk hipnózist.” Az E-méter az egyházban használt vallási eszköz, amely a mentális állapotot és az állapot változásait mutatja az egyénben. Nem diagnosztizál, és nem kezel testi állapotokat. Sok kutatás áll mögötte, és évtizedek óta használja az egyház a szellemi tanácsadás során, nagyon sok segítséget adva a szellemi úton haladóknak. Ezzel szemben a vélemény készítője szerint az E-méter egy leginkább galvános bőrreakciót mérő készülék. Ez tévedés, semmi ilyent nem mér.
Ezen a területen nincs kompetenciája a szakértőnek. Kiterjedt szakirodalmunk van az E-méterről. A vélemény készítője megállapítja, hogy „… az egyház szigorú irányelvei több mint 60 évesek, tehát már 12-szer meg kellett volna újítani őket.” Miért kellene 5 évenként megújítani bármelyik vallás tanait? Az összes főbb világvallás alaptanai több száz vagy ezer évesek. Az auditálás egy szellemi vallási tevékenység, amelyet már több vallásszakértő is elismert.
A vélemény készítője – anélkül, hogy egyetlen auditálást is látott volna – megpróbál ráerőltetni egy nevetséges gyógyászati meghatározást: „gyógyászati módszertanból ismert, egészségügyi tevékenységként folytatott, szuggesztív kommunikációval társított biofeedback technika”. Annak ellenére, hogy az auditálás egyáltalán nem foglalkozik gyógyítással, és a testi betegségek esetén a Szcientológia Egyház hagyományos orvoslást ajánl tagjainak.
Másik idézet a szakvéleményből: „Az Univerzum csak 14 milliárd éves! A 350 trillió év az ősrobbanás előtt történt az Univerzum születésének 20 ezerszeresénél korábban.” A vélemény írója belemegy kozmológiai és lételméleti kérdésekbe is egy adatvédelemmel kapcsolatos szakvélemény írásakor. Ráadásul helytelenül, mivel az ősrobbanás az Univerzum keletkezésének csak az egyik, hipotetikus elmélete. Magánvéleménye vagy hite lehet a témában, amelyet teljes mértékben tiszteletben tartunk, de annak nincs helye egy szakértői véleményben.
PR Herald: – Mit mondanak erről az ügyről az Önök jogászai?
L.L.: – A Kúria a BH 2016. 126. számú eseti döntésben rögzítette, hogy egy szakértői szakvélemény csak azon a szakterületen értékelhető, amelyben kompetenciával rendelkezik. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló, akkor hatályos 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Isztv.) 5. § (1a) bekezdése értelmében a szakértői névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A Kúria rögzítette azt is, hogy „az Isztv. 13. § (4) bekezdés b) pontja szerint a szakértő köteles a tudomására jutástól számított 5 napon belül közölni a kirendelő hatósággal, hogy a feltett kérdések egészben vagy részben nem tartoznak azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni.” A BH 2015. 39. számú eseti döntésben a Kúria egyértelműen leszögezte, hogy nem fogadható el és kevéssé meggyőző egy olyan szakvélemény, amely kizárólag orvosi dokumentációra és egy meghallgatáson elhangzottakra támaszkodik, de a konkrét személy közvetlen vizsgálatára és megfigyelésén alapuló megállapításokra nem tartalmaz közvetlen adatot.
A Kúria döntése egyértelműen rögzítette, hogy nem fogadható el olyan szakvélemény, amely nélkülözi a vizsgálat tárgyának vizsgálatát, megfigyelését, és csak iratokból kíván valakinek a tudat- vagy elmeállapotára vonatkozó megállapítást tenni. Császár-Nagy Noémi úgy alkotta meg elítélő szakvéleményét, hogy több területen is túllépte a szakmai hatáskörét. Nem ismerte meg alaposan a vizsgált témát, mégis szakértőként alkotott ítéletet róla. S végezetül egyáltalán nem találkozott a valóságban azokkal a szcientológusokkal, akiknek az anyagait olvasta, mégis így ír több ezer hívőről egyetlen általános pszichológiai szakvéleményt.
PR Herald: – Mi az Önök következő lépése?
Lange László: – A fenti három sajnálatos ténymegállapítás, továbbá a jogi szakértők által észrevételezett egyéb szabálysértések miatt a szükséges jogi lépéseket megtettük, és a szakvéleményt szakmailag komolytalannak és elfogult magánvéleménynek – nem pedig szakértői véleménynek – tartjuk. A Szcientológia Egyház MINDENT megtesz, hogy a valótlanságokat és a lejárató propagandisztikus kijelentéseket a valós adatokkal helyettesítse néhány ember álhírterjesztő kampányával szemben.
