Jelenleg Magyarországon élek, évek óta Debrecenben lakom. Amerikai állampolgár vagyok, de lehetnék akár kanadai, indiai, vagy Afrika bármely országából jöhettem volna. Ha autót szeretnék vezetni, csak egy évig tehetem az eredeti jogosítványommal. Még alig beszélek néhány szót magyarul, ezért megkérem egy barátomat, érdeklődje meg, mit kell tennem. Egy év után honosítási eljárás vár rám, a következőképpen.

El kell mennem az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodába, ahol a hiteles fordítás kb. 10-15 ezer Ft-ba kerül. A fordítással együtt orvosi alkalmasságit is kell csináltatnom 7-9.000 Ft-ért, majd ezekkel a dokumentumokkal Okmányirodát kell keresnem, ahol további kilenc ezerért néhány hét alatt kapok egy határozatot, amelyben KRESZ-vizsgára és gyakorlati vizsgára köteleznek.

Okmányirodát csak olyat találok a hozzám közel, ahol angolul nem beszélnek. Amikor viszek magammal tolmácsot, a Központi Okmányirodába irányítanak minket, „ha országos hatáskör, ha nem, ők bizony nem ismerik ezt a jogosítványt” -, mondják.
Tehát fel Budapestre!
Angolul ott sem beszélnek.

Néhány hét múlva levélben jön a határozat: KRESZ-vizsgára és gyakorlati vizsgára köteleznek. És most? Irány a világ leghosszabb nevű intézménye: „Fővárosi Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Járművezető Vizsgáztatási és Után-képzési Osztály, kérhetek számítógépes KRESZ-vizsgára időpontot. 4.600 Ft, ha sikerül, a gyakorlati vizsga még 11.000 lesz.
Mi a vizsga anyaga? – kérdezem, mert közben kiderül, lehet angolul is számítógépes vizsgát tenni.
Az adminisztrátor megnyugtat: „- Tízből egynek szokott sikerülni a vizsga.”
Nem veszítem el az önbizalmamat, tanultam már eleget életemben, egy ilyen teszt csak nem fog ki rajtam.  

Adjanak anyagot, megtanulom minden betűjét, ha kell. „Hát az sajnos nincsen” – jön a válasz. – KRESZ-könyvet csak magyarul adtak még ki, noha már néhány éve három nyelven lehet számítógépes vizsgát tenni – hangzik a felvilágosítás. Belenézek a magyar KRESZ-könyvbe.
Kétszázötven tábla, a mi nyolcvanunk helyett! Vajon hogyan fordították le a tesztben, ha nálunk, Amerikában nem is léteznek ilyen táblák?

Az M85-ös gyorsforgalmi út építésére figyelmeztető táblák Győr közelében. (450 milliárd forintos infrastrukturális programjának részeként valósult meg…) Fotó: Krizsán Csaba

Aztán van itt villamos, külön szabályokkal, a barátom lefordít néhányat. Zavarás, akadályoztatás, veszélyeztetés. Ezt szabad zavarni, azt akadályoztatni nem, veszélyeztetni senkit. Van olyan, hogy „zárt villamos pálya” és „nyílt kerékpársáv”. Remélem, a tesztben ugyan azokat a szavakat használják, mint ahogyan a barátom fordít, mert a fogalmak között, mint kiderül, csak árnyalatnyi a különbség.

Felmegyünk az osztályvezetőhöz, azt mondja, a kérdéseket nem áll módjában kiadni. Felsőbb utasítás. Kit keressünk? Név, telefonszám, főosztályvezető. Felhívjuk, de nem jutunk semmivel előrébb. Kérdéseket és válaszokat nem ad ki a Kormányhivatal, jön a válasz. A kérdéseket, válasz nélkül megtekintheti viszont egy honlapon. Megnézem. Első kérdés: „Melyik gépjármű a következő kettő közül” (Which of the following is a motorvehicle?). A többes szám „s” betűjét elhagyták a „following” után… Sebaj, megértem. Elgondolkodom. Ha magyar lennék, megvásárolhatnám a KRESZ-kérdéseket válaszokkal együtt. Azokat, amik a teszten vannak, a Kormányhivatal „kérdés beszállítója”  adja ki egy terjesztőn keresztül.
Teszt létezik tehát angolul -, válaszokkal, de csakis a vizsgán! Vagyis a kérdéseket – válaszokkal – nem adják ki, csak magyarul.
Ha elmész elégszer vizsgázni, megtudod a válaszokat is.
Ezt nálunk úgy hívják: diszkrimináció.
Kell a jogosítvány, mert csak egy évig vezethetek az amerikaival.
Megpróbálom. Beülök a tesztre, legfeljebb kidobok 4.600 Ft vizsgadíjat…
Már 40.000 Ft-ban van idáig a procedúra, hát nem hátrálok meg…

A TESZT
A teszt kérdéssor t
ele nyelvtani hibákkal, némely szöveg értelmezhetetlen. Egy perc alatt kell válaszolnom, látom, angolul van, de valami nagyon furcsa angol. Kezdem érteni, miért nem adják ki. Mintha fordítógéppel csinálták volna! Némely kérdés három válasszal tizenhárom sor, még végigolvasni sincs időm.
Elhasalok. Egy-egy kérdés megmarad a fejemben, lefordítjuk a barátommal, megnézzük a magyar teszten a választ. Rossz a fordítás. A már „leparkolt autót” „éppen készülni parkoló”, mozgó, vagyis „parking car”-nak fordítják, amely járművön, ha mozgásban van ugye, használhatok tompított fényszórót, de őszerintük nem. „Parked car” helyett „parking car-t” használnak. Mert hogy álló – már leparkolt –  autón, valóban nem használhatok.
Megkeresek egy autósiskolát, ahol már több éve készítenek fel KRESZ-re, angolul. Az iskola vezetője nem sok jó hírrel kecsegtet. Ő is megerősíti a Kormányhivatal adminisztrátorát, a „tízből – egy” arányt illetően.
Azt mondja: „szívesen felkészítenek, a teszt hibáit is elmondják, hogyan kell őket értelmezni, akkor nagy az esély, hogy sikeres leszek.
Továbbá azt tanácsolja, írjak a Kormányhivatalnak levelet, „ha sok tanuló ír, talán észreveszik magukat.” „- Azt már megtettük” – mondom.
Közlekedésért felelős helyettes államtitkár. Neki írunk, de a fenti, hosszú nevű intézmény („Fővárosi Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Járművezető Vizsgáztatási és Után-képzési Osztály, ) válaszol, ugyanaz a főosztályvezető, aki elutasított.
Írunk még egy levelet az államtitkárnak, arra nem válaszol.
Mi folyik itt?

Egyenlő Bánásmód Hatóság bejárata

Egyenlő Bánásmód Hatóság
Diszkriminálva érzem magam, ide fordulok. Néhány hét múlva jön a válasz: „fontos problémára hívtam föl a figyelmüket, de sajnos nem tudnak segíteni.”
A munkahelyemen egy honfitársam elmondja, ő már több éve vezet az amerikai jogosítványával, ha nincs baleset, nem foglalkoznak vele, mondja. Volt, akit nem engedtek tovább vezetni, de ő szerencsésebb.
Na de mi van, ha mégis baleset van? Engedély nélküli vezetés, súlyos következményekkel. Olyan, mintha jogosítvány nélkül vezettem volna. Ha bármi történik, a biztosító sem fizet.
Azt mondják, néhány éve még tolmáccsal lehetett vizsgázni. A tolmács legalább el tudta mondani, mit is értenek az alatt, ami nálunk, Amerikában nem létezik. El tudta mondani, hogy pl. a lassú jármű, az nem egy kerékpár, vagy lovas kocsi, vagy lassan haladó autó, vagy bármi, ami lassan megy – habár számomra az is lassú jármű. Nálunk a „slow vehicle” vagy „slow moving vehicle” az ugyanaz. Magyarországon viszont a lassú jármű és a lassan mozgó jármű között különbség van, mert az első egy fogalomkör.

Gregory Scott felvétele

Magyarországon ha vizsgára köteleznek, ha nem, ezt senki nem tudhatja, csak az, aki a tesztkérdéseket fordította. Ő, egy személyben.
Végső kétségbeesésemben megpróbálom portugál nyelven a vizsgát – végül is az az anyanyelvem, mert a szüleim Brazíliából származnak és velük Portugálul is folyékonyan beszélek – legalább a tolmáccsal majd megértetem, tudom a szabályokat, ő majd lefordítja.
„– Van ugyan tolmácsos vizsga portugál nyelven, de sajnos Maga nem vizsgázhat” – jön a válasz. Meg is mutatják a törvényt, miután nem hiszek a fülemnek. Mert ilyen törvény létezik Magyarországon. Ez pedig a 24/2005-ös GKM-rendelet. Eszerint, ha állampolgárságom amerikai, nem vizsgázhatok az anyanyelvemen, hiába beszélem jobban azt a nyelvet. Tehát, ha például Magyarországon születtem volna és a magyarul esetleg nem beszélő szüleim három hónapos koromban elvittek volna Svédországba, és egy kukkot nem értenék magyarul, akkor is magyarul kéne vizsgáznom, mert az az állampolgárságom. A rendeletben van még egy érdekes csavar. Azt mondja: akkor vizsgázhat valaki szóban, tolmáccsal, ha „vizsgaanyag nem áll rendelkezésre a vizsgázó állampolgársága szerinti nyelvén”. Tehát nem az anyanyelvén, hanem az állampolgársága szerinti nyelvén!
Úgy látszik: Magyarországon rendeletbe iktatták a diszkriminációt. Egyszer tehát diszkriminálnak akkor, amikor vizsgakérdéseket és válaszokat magyaroknak hozzáférhetővé tesznek,  –  a magyar nyelvet  nem értő, angolul beszélőknek viszont nem  -,  másodszor akkor, amikor rendeletben kimondják: nem használhatom az anyanyelvemet, más viszont igen, kötelezően, de csak is állampolgársága szerint.

Végül: hab a tortán
Legnagyobb megdöbbenésemre, amikor rákérdezek: magyarul vizsgázhatok-e, annak ellenére, hogy nincs magyar állampolgárságom, ezt a hatóságok engedélyezik.

Kidobtam 40 ezer forintot, most pedig járhatok taxival, tömegközlekedéssel, vidékre pedig vonattal.

Pedig amikor Magyarországra jöttem, azt mondták, hogy ez már egy Európai Uniós ország….