Csak azért említem, mert ez most üres fecsegés. Mostanság Sárvárra megyek vásárolni, nagyon szép út vezet odáig, a Kemeneshátat lovagolja meg az ember. A városról pedig azt olvastam tegnap, hogy egy emberöltővel ezelőtt mennyire szegényes és jelentéktelen volt – futó benyomásaim vannak Vasvárról, azt láttam ilyennek. A fellendülés a fürdőnek köszönhető, vannak itt hotelek, körülötte valami állatpark, horgásztó, van a vár, szépen megcsinálva, egy (kis)városias utca tele élettel. Van még pár utcácska, ezek hangulatukban talán Szentendrét idézik. A helyi iparűzési adó –olvasom –, a vendéglátásból olyan 250 millió volt a csúcson. És cca. 3,5 milliárd a Flexből. A Flex még gyalog is csak 10 perc a szép részektől, ipari övezet, falanszter, ijesztő és sivár világ. Mostanság több hír is szólt arról, hogy verekedések voltak Sárváron, kocsit vagy kocsikat is felgyújtottak. A Flexben egyre nagyobb a vendégmunkások aránya, főleg ukránok. Amikor megjön a fizetés, gondolom, elszabadulnak az indulatok. Érdekes ez a helyzet, kíváncsi vagyok, mikor lesz valami nagyobb botrány, annyira közel van egymáshoz ez a két világ, a vendégmunkásoké és a fürdővendégeké.

Sétálgattam és nézelődtem. Láttam egy Tinódi emlékobeliszk-szerű valamit, itt halt meg közel 500 éve, és ennek az embernek már jól értem a nyelvezetét, egészen megható jelenség. Megtaláltam a Gyöngyös-patakot, a fene se gondolta, hogy tényleg ott van, mindig csak a térképen láttam, szorgalmasan folyik. A szállodákkal szemben kisebb panziók és bárok, kávéházak, vagy mik, olyanok, mint Pösten a belvárosban, de teljesen mégsem, mivel nyitott a tér, nincsenek többszintes házak azon az oldalon. Inkább olyanok, mint mindenhol a népszerű üdülőterületeken szerte a világon: én az ilyen helyeken jobb híján mindig ittam, szerintem minden normális turista is iszik, mert végül is mit lehet csinálni, mélyen tragikus a nyaralás mint olyan egy kisváros fürdőhelyén – a leghitelesebben az emberi lét ürességét az az életérzés adja vissza, ami ilyen nyaralások során tör ránk: nincs mit csinálni.

Különösen zavarba ejtőnek találtam a képen látható dekorációt. Mert elsőre és másodikra is azt gondoltam, milyen klassz, és tényleg klassz. De minél inkább belegondolok, annál bizarrabb: milyen lehet majd ott úgy üldögélni, hogy pl. egy nyugdíjas cseh gépészmérnök, az ún. protestáns munkamorál áldozata egész napját a gyógyvízben lubickolja el, és már viszket, hogy csinálna valamit, de este, hogy ne a szobában legyen a feleségével, csak ott ül a bárban és iszik és ül és iszik és ezt a kék-fehér autót nézegeti, erről beszélnek a felségével és aztán otthon a barátainak is erről beszél: a semmi felfedné önmagát, de kidekorálták egy kék-fehér autóval.