A public relations szakma rövidítését az esetek többségében nagybetűvel (PR) látom leírva, ám szent meggyőződésem, hogy a kisbetűs (pr) a helyes, jóllehet ez irányú hivatalos állásfoglalásról eddig csupán hallottam. Mindezek miatt szerkesztőségünk úgy döntött, utánanéz a helyes írásmódnak, hogy végre rendet tegyen a káoszban. Kutakodásunk megkezdése előtt abban reménykedtünk, hogy egyértelmű választ kapunk. Nem így történt…
A „public relations helyesírása” kulcsszavak beírása után a netes kereső a CCO oldalára irányított. A kommunikációs szakportál szerzője, cikkében idézi a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda szakértőjét, imigyen: „A public relations kifejezés rövidítése a magyar nyelvben a Nyelvtudományi Intézet ajánlása szerint pr (köznyelvi betűszó), melyhez kötőjellel kapcsoljuk az újabb szóelemeket, összetételi tagokat: pr-munkatárs, pr-osztály stb. [vö. AkH. 287. a) pont]”. Szerkesztőségünk öröme – melyet az álláspontunk megerősítése okozott – rögvest alábbhagyott, ugyanis az állásfoglalás így folytatódik: „Emellett az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványa alapján a PR-munkatárs, PR-osztály stb. változat is lehetséges (l. a 2004-es kiadás 1203. oldalán)”.
A CCO szerkesztői utóbbi indoklást nem fogadják el, s lándzsát törnek a kisbetűs írásmód mellett: „A public relations kifejezés ugyanúgy »magyar« szó, mint a kommunikáció, a promóció, a reputáció, vagy a marketing, tehát helyesírása is ezekhez hasonlatos. Helyesen tehát public relations, valamint pr-tevékenység, pr-munkatárs, pr-osztály, pr-szemléletmód, és így tovább.”
Mindezen ellentmondások miatt a PR Herald a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetéhez fordult, kikérve a testület állásfoglalását. Ezt követően a helyzet csak kuszálódott, ugyanis szerintük „a public relations szokásos, szótárazott rövidítésmódja a nagybetűs forma: PR; PR-es, PR-tanácsadó, stb.”, amely a CCO által közölt, s a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda által hivatkozott korábbi MTA-s állásfoglalás 180 fokos ellentéte. Visszakérdeztünk hát a szakértőtől, azzal az alapvetéssel, hogy ezek szerint a kisbetűs írásmód bizonyára helytelen. Hát, nem az. A testület tudományos munkatársa szerint „nem helytelen a kisbetűs írásmód sem, csupán arról van szó, hogy a PR íráskép a kodifikáltabb.”
Az állás ekkor 1:1 volt. A polémiát eldöntendő, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodához fordultunk. Az általuk működtetett e-nyelv.hu oldalon feltett kérdésünkre a heti nyelvi tanácsadó, Balázs Géza, az ELTE BTK tanszékvezetője válaszolt, aki azt javasolta, keressük meg honlapjukon vonatkozó állásfoglalásaikat. Nem voltunk hát restek, így négy cikkre bukkantunk. Kettő (köztük volt a CCO-nak küldött válasz) mindkét írásmód helyességéről írt, egy inkább a kisbetűs formát javasolta („Az Osiris Helyesírásban nagybetűvel szerepel, de a magyar helyesírási rendszerbe a pr jobban illene, tehát ezt is javasolhatjuk: pr-tevékenység.”), egy pedig egyértelműen a nagybetűst („A kérdezett kifejezésre – az Osiris Helyesírás alapján – a »PR« rövidítést javaslom.”) ajánlja a kérdező figyelmébe. Hangsúlyozzuk: valamennyi fenti vélemény ugyanazon szakértőcsapat álláspontja.
Egyazon szakma, kétféle írásmód…
A PR Herald szerkesztőinek egyöntetű álláspontja, hogy a public relations szakma nevét röviden „pr”-nek kell írni (melyhez a helyesírási szabályok szerint kötőjellel kapcsoljuk a további tagokat), kiejtése pedig „péer”. Minden, ettől eltérő használatot végre ki kell gyomlálni a magyar nyelvből, hogy ezzel is kissé egységesítsük a szakmát!
