DOMONKOS LÁSZLÓ

ANDRÁSI JUDIT: Felszállópálya
*„Pályázatok, ösztöndíjak”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 06.

COBB, CRIS: Tovább, tovább! (Bill Clinton jövője)
*„Mint bármely korábbi elnök esetében, Bill Clinton imázsa egyben azt is jelenti, hogy az őt alkalmazó szervezetnek összhangban kell állnia ezzel – mondja Dr. Paula Ann Hughes, a Dallas Graduate School of Management University dékánja. Jól beleillene egy nemzetközi hírnévvel rendelkező vállalatba – vélekedik –, azonban nem lenne ideális szóvivője a Gerber bébiételeknek. Hughes, aki olyan vállalatok és kormányszervek vezetési tanácsadója, mint az IBM, a Motorola és a Texas Instruments, állítja, hogy Clintont Isten is Hollywood-ba teremtette, gondoljunk csak arra, mennyire vonzza a média figyelmét. El tudnám képzelni a szórakoztatóiparban – mondja –, hiszen az iparág értékrendje közel áll Clintonéhoz. Imádná a reflektorfényt, és nagy játékos. A Lewinsky-ügy és az azt követő felelősségre-vonási botrány azonban szűkíti választási lehetőségeit – teszi hozzá. Clinton fiatal, energikus és szeretetreméltó, azonban hozzászokott a mellette álló tanácsadói testület nyújtotta támogatáshoz. Aki a jövőben alkalmazza, mérlegelnie kell, hogy a haszon felülmúlja-e a költségeket.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 08.

OLEG VOLOVIK: Nyelvében él a nemzetiség (Interpressfact)
*„Nem sok olyan orosz nyelvű újság van, mely a saját újságírói munkájával tényleg mélyen beleásná magát az adott ország történelemével, hagyományával, kultúrájával, közösségi életével kapcsolatos témákba, megvilágítaná annak demokratikus átalakulásával, belső és külső politikájával, gazdaságával, állami berendezkedésével kapcsolatos kérdéseit. Ráadásul azok a kiadványok, amelyek ezt időről-időre meg is teszik, nem mindig objektívek az események értékelésében, elhamarkodottan vonnak le következtetéseket, hibásan használják a hangsúlyokat az igaz és független igazság bemutatásakor, gyakran azzal az indokkal, hogy ezek kiadói, egyik vagy másik országban élve megmaradnak, tőlünk eltérően, mondjuk Oroszország állampolgárának. Úgy tűnik, hogy az Interpressfact gyökeresen eltér a többitől.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 09.

DONALD NOVAK – TERRY R. BACON: A hatékony coaching (A tényleges segítség)
* „A coaching a rendelkezésre álló leghatékonyabb eszköz, amelynek segítségével mind egyének, mind vállalkozások megvalósíthatják céljaikat. Dr. Terry R. Bacon ’A hatékony coaching’ című írásának részletei a módszer innovatív megközelítési módját példázzák. Mit jelent a fogalom? Legegyszerűbben: segíteni egy másik embernek. Ráadásul nem új keletű dolog, hiszen már ősapáink is gyakorolták ezt a módszert, amikor arra tanították egymást: miként fonjanak kosarakat, készítsenek agyagedényeket. A fiatalokat a dárdahajítás fortélyaira tanító ősember, és a reneszánsz korban segédjét irányítgató asztalosmester ugyanúgy ezt alkalmazták; egyidős tehát az emberiséggel, mert mindig, mindenhol jelen volt, van. Amint azt a fenti példák is mutatják, e gyakorlatnak számtalan formája van. Van, amikor a coach példát statuálva megtanítja, miként teszünk valamit, majd hagyja, hogy mi is megpróbáljuk. Azt mondja: ’Figyeld, hogy én hogy működöm!’, majd: ’Jó, most próbáld meg te!’. Van, amikor tanácsot vagy útmutatást ad: ’Ezt kellene tenned.’ Máskor meg segít megoldani a problémánkat, vagy figyeli, mit és hogyan teszünk, és visszajelzést ad. Esetleg ösztönöz, bíztat: sikerülni fog. Néha csak kérdez, és rávezet minket arra, hogy magunk fedezzük fel a problémát, találjuk meg a megoldást. ’Milyen más lehetőség van még?’ kérdezi a tanácsadó. ’És mi történhet, ha megpróbálod?”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 10.

OLEF STÖRT: Hadviselés a médiában (Pszichológiai nyomásgyakorlás)
*„ A kilencvenes években a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság – a kommunikáció modern történelmében példa nélküli – tömegkommunikációs eszközök által vezérelt politikai nyomás alatt állt. Mi az oka, hogy ennek még ma is alig van visszhangja a befolyásos nemzetközi lapokban? A jelentős erőt képviselő érdekcsoportok és nemzetközi újságírói lobbi-csoportok nem szeretik, ha ez a téma felkelti a nemzetközi közvélemény figyelmét. A háború ilyen típusú technikáinak és módszereinek leleplezése nem érdeke sem a multinacionális csoportoknak, sem a mi kormányunknak, mivel a világ demokratikus közvéleménye ezáltal megértené, hogy a „jók és rosszak” meztelen igazsága a világban összefügg a csalással és a szándékos zűrzavarkeltéssel, a manipulálással, ami – ellentétben, a magyar közgondolkodásban meggyökerezett tévképzetekkel –, nem sajátja az etikai alapállású public relations gyakorlatnak”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 12.

VARGA MIHÁLY: A lépésváltás szükséges (Beszélgetés Dr. Orosz Jenővel,
a Sanofi-Syntelabo Rt. kommunikációs vezetőjével)
* „Barát Tamással – aki a külső kommunikációért volt felelős, hozzám pedig a belső kommunikáció tartozott – elkészítettük a Chinoin történetét, ami kitágította a vállalati kultúrát egészen az alapításig. Ez azért volt áttörés, mert az emberek nagy része csak az ötvenes évekig emlékezett vissza, az alapítókról nem volt ajánlatos beszélni. Létrehoztunk egy díjat, melynek átadása igazi vállalati ünnep, amikor lehet gondolkozni, beszélni a jövőről, és meg lehet jutalmazni azokat, akik sokat tesznek a fejlődésért, az innovációs tevékenységért. Nemcsak a kutatókra gondoltunk, hanem a szervezeti működés különböző pontjaira is: akár pénzügyes is lehet a kitüntetett. Az újságíróknak említettem egyszer a Chinoin történetét. Ennek hatására elkészült egy filmforgatókönyv, melyet koprodukciós együttműködéssel talán sikerül leforgatni. Szinetár Miklós rendezi a minimum kétszázötvenmillió forintos költségvetésű kosztümös játékfilmet. Maga a külföldi partner keresett meg minket, ami szinte hihetetlen volt, és rengeteg energiát szabadított fel a lehetőség”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 14.

CSEPELI GYÖRGY: A bizalomépítés maximái
*„A bizalom erősítésének speciális szociálpszichológiai szabályait – egy számítógépes verseny eredményeinek alapján – Axelrod írta le 1984-ben. Figyelembe véve, amit a proszociális és az agresszív viselkedésről tudunk, Axelrod-féle szabályokat némiképp módosítva ismerteti a szerző a PR Herald olvasóival”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 16.

MAXIMA: Ki mit tud
*„Az alapkérdés: a gyakorlatban milyen elvek alapján vallja magát valaki péeresnek? A kiadvány 341 személyes bemutatkozást tartalmaz – ami a szerkesztőségben regisztrált, ténylegesen public relations munkát végző személyek egyharmada –, s úgy tűnik, a jelenlegi magyarországi pr egészének perifériáján mozog. Érdekes és meglepő, hogy a pr-szakmában dolgozó – vagy azzal kapcsolatban álló – nők és férfiak aránya szinte megegyezik. 176 férfi mellett 165 hölgy szerepel, azaz az összesítés szerint megdőlni látszik az a feltételezés, hogy ’a public relations elnőiesedett szakma’. Ami a nemek közti életkori arányokat illeti, már egészen más a helyzet. Itt is nagyjából fele-fele a számarány, ám úgy, hogy a 20-30 év közötti nők száma több mint a duplája az azonos korú férfiakhoz képest. A 30-50 év közöttiek aránya ugyancsak hasonló, míg az ötven év felettiek eltérőek: ötször annyi a férfiak, mint a nők között. Ami a pr-ben dolgozók vagy azzal kapcsolatban állók foglalkozását illeti, érdekes módon csaknem egyenlő az arány a nők és férfiak körében. Mindkét nem soraiban nagyobb számú a pr-es, ami örvendetes. Ezt követi az ügyvezető igazgatói vagy más vezetői beosztás, és a sajtó-, médiatevékenység, valamint a marketing munka. Tanulságos képet mutatnak a kötetben bemutatott pr-esek nyelvtudásának statisztikai adatai is. Ebből az derül ki, hogy alig valamivel nagyobb az idegen nyelven beszélők aránya a férfiak között, ám az eltérés csekély. Angolul és oroszul a férfiak, németül és franciául a nők beszélnek többen. A többi (olasz, kínai, arab, portugál, holland stb.) nyelvtudás elenyésző”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 17

KERESZTÚRI GERGELY: Ki fél a Spam-tól?
*„ A spam általánosságban olyan kereskedelmi célú e-mail üzenet, melyet a küldője nagy számban küld szét az általa megszerzett vagy megvásárolt e-mail címekre, olyan felhasználóknak, akik nem kérték ezt a levelet, illetve nem fizettek elő rá. Fontos különbség a hagyományos direct maillel szemben az, hogy a ’kézbesítési’ költség jó részét a felhasználó, illetve az Internet-szolgáltatók fizetik. A felhasználók, legyenek azok magánszemélyek vagy vállalkozások, éves szinten jelentős összegeket fizetnek azért a sávszélességért is, amit ezen levélszemétnek tekinthető levelek szolgáltatótól való letöltése jelent. A legfőbb probléma a nagy mennyiséggel van. Napi egy-két ilyen levéllel meg lehet birkózni, azonban gondoljunk bele: mi lenne, ha több tíz, vagy akár több száz ilyen e-mail érkezne naponta? Mekkora összeget és figyelmet venne ez el tőlünk éves szinten? Ne azt gondoljuk végig, hogy hány üzleti vállalkozással állunk kapcsolatban, hanem hogy személyesen vagy az üzleti életben mennyi szervezetnek jelentünk célcsoportot a világ összes üzleti vállalkozását figyelembe véve. Így a napi több száz kéretlen e-mail már nem is egy valóságtól elrugaszkodott gondolat. Szerencsére a világ számos pontján jogi és technikai eszközökkel szabályozzák a kéretlen e-mailek küldésének lehetőségét. Ott, ahol tilos, létezik egy, a törvény szempontjából szürkének nevezhető terület, a viral marketing.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 18.

LIPOVSZKY CSENGE: Arcmás
* „Máz, mimikri, make-up. Évezredek óta a nők arcán. Rafinált fátyol, mely elbújtatja a hibákat, és felmutat egy másik ént, egy külvilágnak teremtett arcot. Érvel, csábít, isteneknek áldoz – hatásra játszik. A tudományos fejlesztések ősképei, mint rejtélyes kotyvalékok indultak hódító útjukra, és a misztikum némely terméket még most is körüllengi, mint például a zöld alapozót, vagy púdert, amely a hajszálerek eltüntetésére szolgál. De említhetnénk akár a szájat teltebbé varázsoló rúzst, és a szempillákat önálló kommunikációra serkentő festéket is. A szépség és tökéletesség ugyanolyan megvásárolható terméknek bizonyul, mint a mindig újabb bűvész-trükkel előálló kutatások eredményei. A Manhattan Cosmetics (www.manhattan-cosmetics.com) egyike azoknak a cégeknek, akik a szépséget és annak árucikkeit a világhálón is értékesítik. Első ránézésre is karakteres oldalnak tűnik ez a fekete lépcsőház, ahol várjuk, hogy a lift megérkezzen a tizedik emeletről. Miután átléptük a kissé lerobbant felvonó ’kapuját’, egy olyan világ tárul fokozatosan és emeletenként a szemünk elé, ahol semmi kétségünk sem lehet a megcélzott látogatókör összetételét illetően. Ez a site 20-25 éves, az amerikai álmot álmodó modern nőknek akarja eladni a Manhattan-életérzést.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 21.

DÉKÁN ZITA: Virtuális dokik
* „Létre jött Magyarország első virtuális kórháza, a Net Kórház, amely lehetőséget teremt a betegek, érdeklődők és orvosok számára a világhálón keresztül történő egészségügyi konzultációkra. A honlap célja, hogy az orvosok munkáját szakmai információkkal könnyítse, a lakosság számára pedig segítséget nyújtson az orvosválasztásban, bizalomra épülő, hosszú távú interaktív kapcsolatot hozzon létre orvos és betege között. A honlap szolgáltatásait és jövőbeli terveit ismerteti Dr. Csermely Gyula, igazgató.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 23.

CRONIO PÉREZ: Fejlesztés a felhők felett
* „A British Airways 2000 februárjában indította nagyszabású, hatszáz millió font (mintegy 260 milliárd forint) összértékű, termékfejlesztési programját. Ennek eredményeként a cég gazdálkodása jelentős fejlődés mutatott. Bevételei nemzetközi viszonylatban, az első üzleti félév végére 4,9%-kal bővültek, (kihasználható utaskilométerek 3,3%-os csökkenése ellenére) elérték a 4,8 milliárd angol fontot. Ugyancsak a fejlesztések eredménye az, hogy a British Airways forgalma Magyarországon már 9%-kal haladta meg az előző évi 2,2 milliárd forintot.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 24.

NÁDHÁZY PÁL: Húsdinasztia
*„ Felejthetetlen gyermekkori élményeim egyike, amikor a téli disznóölés részese lehettem. A hajnali, fagyos hidegben viharlámpa fényénél pálinkát ittak a felnőttek, míg mi – aprócska emberkék – ízes-meleg teát szürcsöltünk élvezettel. Ám amikor a szúrás – az ölés ideje elérkezett, én valamilyen ürüggyel bementem a szobába, befogtam a fülemet, hogy ne halljam az iszonyatos disznósikítást. De amikor végre csend lett, már ott sündörögtem a pörkölésnél, élveztem az égő szalma illatát, és néztem a gyönyörű fényeket. És azután jött az élvezetek hosszú sora. A reggeli pecsenye és a savanyúmáj, a déli orjaleves és a friss pogácsa, majd az esti disznótoros tepsi csalogató, gőzölgős illata. A nagy evészet befejeztével a felnőttek pipázgatás és borozgatás közben régi történeteket meséltek háborúról, kísértetekről, lótolvajokról és elégett boszorkányokról. Majd amikor az éjszakába nyúló órákban nótázva jókedvre perdültek az idősebbek, akkor mi gyerekek már szunyókáltunk a jó meleg kemencepadkán és a védelmet nyújtó kuckóban”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 25.

SZOLLÁR DOMOKOS: A pr-szakma hírei
* „A PR Herald állandó rovatát nagyvállalatok kommunikációs osztályai és PR-ügynökségek által szerkesztőségünknek E-mailen küldött sajtóanyagok alapján állították össze. Az itt olvasható hírek a 2001. február 21-i lapzárta szerinti helyzetet tükrözik”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 26.

KRISTON LÁSZLÓ: Igaz vagy hamis? (Licenc-játszmák)
*„Mi tette a divatipart hatalmas forgalmat lebonyolító és magas nyereséget realizáló globális iparággá? A licenc. A Time magazin által a divat ’piszkos titkának’ nevezett trükk rémesen egyszerű: a tervező eladja dollár(száz)milliókat érő nevét bizonyos termékekre, amelyekhez neki személy szerint semmi köze sincs, a tömeggyártásra szakosodott partnernek viszont annál inkább. Az értékesítéskor nem igyekeznek felhívni a vásárló figyelmét erre a tényre. A ’piszkos trükk’ tehát valójában kommunikációs elhallgatást jelent. És mint tudjuk: hallgatni arany.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 28.

CSIKÓS ATTILA: Sötétkamra (A Brassai-kiállítás után)
* „Nem csak a hírek szerelmesei, de a művészet vérszívói, a reklámszakemberek – ahogy Kundera nevezi őket, az imagológusok – is oly szorgalommal irtják a mindenkorit és a maga megváltoztathatatlan formájában megmaradót mindent áruba bocsátó buzgalmukkal, mint női magazinok a bővített mondatokat. A reklámoldalak portalanított és fertőtlenített hasábjain minden megtalálható, amire egy alapjában véve életunt embernek szüksége lehet arra a maradék húsz-harminc évére, ami a sírig még hátra van neki. A magam részéről elutasítom a formalista művészek, hír-barbárok, imagológusok és álriporterek által felkínált desztillált vizet. Maradok a kútvíznél, mert a kóli veszélye mellett ott egy-két jó sztorit is végighallgathatok, s ha engedik, hát le is fotózhatom azokat, akikkel valóban megesett az a pár érdektelen, mégis emlékezetes epizód.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 30.

LIPOVSZKY CSENGE: Fényérték (A GTS Hungary támogatási gyakorlata)
* „A kultúrát támogatva a GTS Hungary a kortárs magyar fotóművészetet jelölte meg rendezőelvként a könyv előszavában, ami csupán azért zavarba ejtő, mert a repertoár 1983-ban, sőt, 1979-ben készült alkotásokat is tartalmaz. Vannak fényképek, melyek nézésénél nem számít a keletkezés ideje, de ebben a válogatásban, ahol az utóbbi évek élményei láthatók, magányosnak és idegennek hatnak a húsz évvel ezelőtt készült felvételek. Ki válogatott vajon a fotóművészek alkotásai közül, és milyen szempontok szerint?”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 31.

KALMÁR CSABA: Szánsájn regi (Dalszövegek üzenete)
* „Hol vannak a boldog idők, amikor a nyelvtudás teljes hiánya miatt mindenki nyugodtan dudorászhatta kedvenc nyugati slágerének dallamát? Nevetségesnek tűnő frappáns szómorzsákká, zagyva mondatdarabkákká dúsítottuk a dalokat, halandzsa-szövegek íródtak az angol nyelvű helyett. Az Abba-féle ’Take a chance on me’ így lett ’Csikicsensz’ a Polimer, Orwo vagy Raks kazettaborítókon. Nyilvánvaló félrehallás miatt fordult elő, hogy valaki a ’Messze csúszott’ című számot kérte egy rádiós kívánságműsor során, és csak hosszas egyeztetés és pontosítás után derült ki, hogy valójában a ’Long way to Massachusetts’-et szerette volna hallani a lelkes telefonáló. Az idegen nyelvű slágereknél a dallam és a ritmus volt a meghatározó, a szöveg – érthetetlensége miatt is – másodrendű dolognak számított. Komoly üzenete persze ritkán volt e daloknak, bár főleg a szerelem (mint legnépszerűbb témakör) dominált bennük. Kell-e a slágereknek tartalmas dalszöveggel párosulni?”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 32.

SUDÁR VALÉR: Szeretet
* „A munkanapok drillel kezdődtek: a csoportvezetők kikérdezték a beosztottakat, valóban tudják-e mit kell adott esetben az ügyfélnek mondani. Arra a következtetésre jutottam, hogy itt nem elegendő megfelelni – első körben – a felvételi beszélgetésen, majd a vizsgán, ahol számot adtunk a termékek pontos ismeretéről. Nem, a Pénzintézet napról napra bizonyosságot akar arról, hogy egy éjszaka vagy hétvége alatt senki nem felejtett. Azt hiszem, hogy Harczos Botond és Fényes Alajos számára mind a mai napig megfejthetetlen rejtély maradt az, hogy vajon miért nem nőtt ugrásszerűen az eladás. Nem értették, hogy mi hiányzik. Ők mindent elkövettek a sikerért: a dolgozók “elegánsak”, mosolyognak, álmukból felverve is kívülről fújják az összes termékjellemzőt, motiváltak, hiszen a heti értékelésen a három legjobban teljesítő munkatárs egy-egy csokoládét kap. Tréninget is szerveztek. Na jó, nem sikerült éppen profi módon végrehajtani, mert a tréner még mindig annyira dél-amerikai utazásának hatása alatt állt, hogy többet mesélt az élményeiről, mint az értékesítési technikákról, de a szándék a fontos. Sőt, még közös szabadidőprogramot is szerveztek hétvégére, amit csak azért kellett pénteken lefújni, mert Széles Mária hirtelen ötlettől vezérelve inkább egy mediterrán üdülőhelyet választott, mintegy last minute rövidre zárva a helyzetet.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 35.

BÚZ ÉVA: Közszolgálati belső pr
* „Tapasztalatból tudjuk, hogy az emberek csak akkor ’adják bele magukat’ munkájukba, ha megértik a ’fentről’ jövő utasítások, határozatok, rendelkezések értelmét, ezek célját és összefüggéseit. A szervezéstudomány és a szervezet-szociológia szakirodalma társadalmi tényként kezeli ezt az összefüggést, az emberek munkateljesítménye ugyanis egyértelműen összefügg a munkahelyi légkör főbb jellemzőivel. Ha az embereket bevonják a cég céljainak meghatározásába, s az ezek eléréséhez szükséges irányítási folyamatokba, akkor nagyobb hajlandóságot mutatnak a végrehajtás, realizálás fázisaiban is. Aki úgy érzi, hogy részese a döntésnek, érzékeli saját fontosságát, jobb a szervezeten belüli közérzete, jelentősebb teljesítmények elérésére képes. Egy szervezet csak akkor működőképes, ha részlegei között megfelelő kapcsolat áll fenn. A tipikus helyzet az, hogy a vezető beosztású munkatársak jól tájékozottak, a beosztottak pedig kevés információhoz jutnak. A tájékoztatás, a szükséges ismeretek megadása pedig jelentősen befolyásolja az adott szervezet eredményességét.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 36.

DÓKA ÁGNES és SARKADI KATALIN: Segíts magadon!
* „A Gyermely Rt. public relations tevékenységét irányítók évek óta az általános iskolákat támogató programra koncentrálnak. Az első négy éve során – sporttal, egészséges életmóddal összefüggő pályázatok kiírásán keresztül – számos, hátrányos helyzetben lévő iskolát támogattak. Az oktatási intézményekkel való hosszú távú együttműködés, egymás kölcsönös megismerése vezetett el a Magyarországon még új, egyedülálló támogatási koncepció kialakításához.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 37.

CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY: Az emberi kapcsolatok
* „Ha azt kérdezzük, minek köszönhetjük életünk legszebb és legrútabb élményeit, valószínűleg embertársainkra fogunk gondolni. Összes tevékenységünk közül a többiekkel való interakcióink a legkiszámíthatatlanabbak. Egyik pillanatban még áramlatban vagyunk társaságukban, a másikban pedig – ugyancsak nekik köszönhetően – közöny, szorongás, elengedettség vagy unalom lesz úrrá rajtunk. Az interakciók tudatunkra gyakorolt hatalmas ereje ösztönözte a klinikai pszichológusokat arra, hogy olyan terápiás csoportokat hozzanak létre, melyek tagjai a lehető legkellemesebb találkozásokat és élményeket nyújtják egymásnak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy jóllétünk védtelenül ki van szolgáltatva kapcsolatainknak, és tudatunk nagyon érzékenyen rezonál a többi embertől kapott visszajelzésekre”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 38.

GALÁNFI CSABA: Belső pr brand
* „Napjainkban az üzlet sikerességének egyik meghatározó tényezője a szervezet brand-politkája lett. A brand valójában a szervezet ígérete a termék és szolgáltatás fogyasztójának. Ahhoz, hogy a szervezet sikeres legyen, minden munkavállalónak együtt kell élnie a brand-értékekkel, és minél eredményesebben terjeszteni azokat. A brand, – a minket ébresztő rádió- vagy tévécsatornától a reggel használt samponon, az általunk olvasott újságon át a szabadidőruháig – a mindennapi életünk részévé vált. Mindenütt jelen van, és fogyasztói szokásainkra erősen hat. Közülük a legerősebbek hosszú időn keresztül ’fogva tartanak’ bennünket. Már a mi piacunkon is annyi brand versenyez egymással, hogy nem elég a sikerességhez az olcsóság és a jobb service-hálózat, hisz az eredményességéhez valami más is hozzájárul”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 40.

KULCSÁR EMŐKE: A belső pr eszköztára
* „Néhány eszközről igencsak nehéz eldönteni, hogy a pr-osztály hatáskörébe tartozik-e, hiszen előfordul, hogy a humán erőforrás gondozza őket, egynémely vállalatnál pedig a marketingkommunikáció organizálja mindazt, amit belső pr-nek hívunk. Szerintem nem is az a kérdés, hogy ki végzi el a feladatot, hanem hogy mi a helye, szerepe a szervezet életében, milyen eszközök és erőforrások (Ne felejtsük el: a dolgozó szórakoztatása, megtartása költséges mulatság!) állnak rendelkezésre.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 41.

TAKÁCS NIKOLETTA: Támogass, hogy tudhassak!
*„ A szakalkalmazottak továbbképzésének támogatása a cégek által közkedvelt, széles körben alkalmazott belső PR-eszköz – derült ki abból a kérdőíves felmérésből, amelyet 2001 januárjában a PR Herald végzett. A szerkesztőség munkatársai ötven-ötven százalékos megoszlásban pr-ügynökségeknek és különböző vállalatoknak küldtek kérdőívet, és a beérkezett válaszok mennyisége ismét igazolta a DM-kampányokra jellemző nagy számok törvényét: a visszajelzés tíz százalékos volt”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 43.

DAMJANOVICH NEBOJSA: Hírárverés
* „Bármely szervezetnek a környezetével kialakított viszonya egyaránt lehet pozitív vagy negatív. Tudatos fejlesztéssel azonban mindkét esetben változhat az eredmény. Ha a szervezet teljesítményét a környezet elismeri, akkor pozitív viszonyról beszélünk, a hírneve pozitív, jó az imázsa. Környezete támogatja céljai elérésében, toleranciát mutat a problémáival, hibáival kapcsolatban, egyszóval bizalommal van iránta. Negatív a viszony, ha mindennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 44.

VARGA MIHÁLY: Víz-alatti birkózás (Beszélgetés Domokos Lajossal a belső pr lehetőségeiről, eszköztáráról)
* „A MÁV Részvénytársaság mostani helyzetében bizonyos értelemben a belső pr talán fontosabb, mint a külső. Nem akarom leértékelni az utóbbit, hiszen ebben az évben az egyik célunk, hogy a külső pr-ben is áttörést érjünk el, a közvéleményben általánosan jobb kép alakuljon ki a vállalatról. Intenzívebbé akarjuk tenni a lobbytevékenységet is. A kormánygaranciával fölvett korábbi hitelek adósságterhe oly mértékben nyomasztja a céget, ami hovatovább nem csak a minőségi szolgáltatásokat veszélyezteti, hanem a normális munkavégzést is ellehetetleníti. És akkor még nem beszéltünk az utóbbi másfél évtizedben a MÁV-ból kispórolt 600 milliárd forintról, ami miatt az eszközeink, a pályáink olyan állapotban vannak, amilyenben… Az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakának így nem lehet nekivágni, mert a nemzeti vasúttársaság eleve esélytelenként indulna abban a versenyben, ami a nemzeti vasúti pályáknak a külföldi társaságok előtti szabaddá tételét követően szakad ránk. Komoly külső pr-programot dolgoztunk ki, amelyet hamarosan benyújtunk elfogadásra a vezetőségnek”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 49.

PÖLTL ÁKOS: Online pr
* „Manapság szinte nem telik el úgy nap, hogy ne ismerkednénk meg egy teljesen új szóval, kifejezéssel, fogalommal. Az információs technológia korszakában élünk, amit sok ember egyszerűen az Internettel, vagy éppen néhány hangzatos technológiai rendszerrel, esetleg szoftvergyártó céggel azonosít. Egyre inkább abba az irányba haladunk, hogy a hagyományos szakmák – mint a pr vagy a marketing – ki kell, hogy bővítsék tudásbázisukat és eszközrendszerüket újkori technológiai ismeretekkel. Akinek ez sikerül, nyugodtan tervezhet hosszú távra”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 51.

ALEXANDER OAKWOOD: Hatástöbbszörözők
* „Ha megkérdezünk egy számítástechnikában valóban jártas japánt, kínait, egyiptomit, németet, franciát, oroszt – bárkit a világon –, ki az a Gróf András, alighanem megvonná a vállát, mondván, fogalma sincs. De ha azt kérdeznénk tőle, hallott-e Andy Grove-ról, bizonyára meglepődne. Hogyan tételezhetik fel róla, hogy nem ismeri az Intel egyik alapítóját, azt az embert, akinek személyétől elválaszthatatlan e hightech óriás kiemelkedése?!”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 53.

KENYERES RÓZSA: Hírek a média világából
* „PR Herald állandó rovatát az Observer Budapest Médiafigyelő és a Napi Intern által szemlézett anyagok alapján szerkesztik. Az itt olvasható hírek a 2001. február 19-i médiahelyzetet tükrözik.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 54.

RENGE CSILLA: Egy cseppet más
*„Duna TV”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 56.

MYAT KORNÉL: A média rejtett üzenete (George Gerbner)
* „George Gerbner professzorral személyesen 1999 tavaszán találkoztam. Szegeden tartott előadást, modern médiával foglalkozó konferencián. Az egyik kedves emlékem vele kapcsolatban az esti könnyed táncos mulatsághoz kötődik, ott láttuk csodálkozva, hogy az egyetemisták gyűrűjében milyen fiatalos frissességgel és magyar kollégáitól nem megszokott könnyedséggel mulat a jövő szakembereivel. Ottléte alatt másban is követendő példát mutatott, személyiségéből folyamatosan sugárzott, egész munkásságát átható szellemi frissessége. Gerbner Budapesten született, de korán elhagyta az országot, az Egyesült Államokban vált nemzetközileg elismert médiakutatóvá. Több híres egyetem fogadta professzorai közé, mint a kommunikáció professzorát. Jelenleg is a Pennsylvaniai Egyetem Annenburgi Kommunikációs Intézetének tiszteletbeli dékánja. Munkásságának bemutatásánál mindenképpen meg kell említeni az általa létrehozott szervezetet, a Kulturális Környezetért Mozgalmat, melyet személyes szívügyeként kezel és elnöki teendőit maga látja el a mai napig.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 79.

RÉVÉSZ BÉLA: A médiakutatók nemzedéke (Médiakutató)
* Egy folyóirat elindításának kézenfekvő módja az lenne, ahogyan Döbrentei Gábor fogalmazta az Erdélyi Múzeum 1812-es megjelentetésének ’előbeszédében’: ’Ezen időszaki írásnak kiadója azt tette magának célul, hogy a megnevezendő tárgyakra, amennyire csak lehet, jó munkákat egybegyűjtsön, s azokat nemzetével közölje’. Hasonló egyszerűséggel ma is előfordul, hogy egy baráti összejövetelen az éjszakába nyúló beszélgetés során olyan dilemmák merülnek fel, amelyekről csak annyi derül ki, hogy megoldásukba a szélesebb nyilvánosságot is érdemes bevonni. És felmerül egy folyóirat megindításának terve. A műhelytitkokat is eláruló szerkesztői beköszöntő szerint nagyjából ennyi az előtörténete a Bajomi-Lázár Péter főszerkesztőségével napvilágot látott, legfiatalabb médiakutatási szaklapnak, amely száraz tényszerűséggel éppen a Médiakutató címet választotta magának.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 80.

HARRY BARBER: e-gazdaság (Elektronikus üzletek)
* „2000. január 31-én bukkant fel az e-gazdaság fogalma először a BussinessWeek, – a világ egyik vezető üzleti hetilapjának – címoldalán, mint a gyökeresen új korszak kezdete, mely egyszerre ígér jelentős gazdasági növekedést, csökkenő munkanélküliséget és alacsony inflációt. Hogy e prognózis mennyire megalapozott, s milyen mértékben teljesedett be, az ma még kérdés, de nem teljesen megválaszolatlan. A legfrissebb kutatások azt bizonyítják, hogy az e-gazdaság két pólusán lévő b2b (business-to-business) és b2c (business-to-consumer) egyaránt kimagasló eredmény értek el mind a nemzetközi, mind a hazai gazdasági szférában.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 82.

KASZA MAGDOLNA: Lapozgatás nélkül (Média Ász)
* „A Média Ász hirdetési enciklopédia, amely – mint azt neve is mutatja – a média világáról tartalmaz számunkra fontos adatokat. Nyomtatott változatának formátuma a telefonkönyvhöz hasonlítható, s ennek eredményeként kicsit nehézkes a használata. Kiadója, az S&S Karakter Kft. talán pontosan ezért rukkolt elő a sokkal kényelmesebb, mai korhoz illeszkedő CD-változattal. Miután megnyitjuk a lemezt, egy ablak ugrik elénk a képernyőre, háttérben a Média Ász 1998-as könyvének borítójával. (Ennek célja nem teljesen világos, talán szerencsésebb lett volna csak a Média Ász logót feltüntetni, esetleg egy remek háttérgrafikával feldobni!). A menüben sajátos kis ikonok segítenek bennünket a tájékozódásban, de ha többet szeretnénk tudni, érdemes először a súgótól segítséget kérnünk, mert az ikonokra húzott egér mellett nem jelenik meg az adott jel rendeltetése, ahogyan azt a Windows környezetben megszoktuk. A kiadvány remekül felépített, hiszen bármilyen töredékinformációval rendelkezünk, megtaláljuk az óhajtott adatot. Újságok keresésénél például elég ha csak a címét vagy a kiadóját, terjesztési területét illetve témáját tudjuk, akármelyik vonalon megtalálhatjuk a számunkra fontos kiadványt. Amennyiben rákattintunk, a nyomtatott Média Ásztól megszokott információkat olvashatjuk, vagyis az adott újság nevét, címét, kiadóját, témáját, célközönségét, példányszámát és hirdetési tarifáit. Hasonlóan tájékozódhatunk a telekommunikáció területén, ahol az egyes elektronikus médiumok alapadatai mellett a sugárzási területet is megtaláljuk, de akár a hirdetések ára alapján is rájuk kereshetünk. A közterület címszó tartalmazza a különböző reklámfelületek kiadóinak listáját az óriásplakátoktól a telefonkártyákig. Kiállítási lehetőségeket is kereshetünk akár város vagy fix időpont alapján, ha éppen ezekhez vagyunk kötve.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 82.

NÁDHÁZY PÁL: Hasznos könyv a kommunikációról (Geogrey Moss)
* „Geogrey Moss Az eredményes kommunikáció kézikönyve című kötetét, Kuszing Gábor fordította. A Bagolyvár Könyvkiadó jóvoltából megjelent tanulmánykötet nem csupán a média világába enged betekintést, hanem a kommunikáció fogalomterét a legtágabban értelmezve segít az érdeklődő olvasónak eligazodni ebben az ezredvégi labirintusban. Foglalkozik a tudós szerző a kíváncsisággal, a kérdések alapos, körültekintő megfogalmazásával, a figyelem felkeltés művészetével, a vizuális eszközök használatával, valamint a mindennapi kapcsolattartás, egymásra figyelés módozataival, gyakorlatával. S azzal is egyebek mellett, hogy az előadó megjelenése, fellépése, stílusa mennyire meghatározó. Olyan hétköznapi, gyakorlati kérdést taglal, mint az üzleti levél megfogalmazása.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 83.

DÓKA ÁGNES: Hó és jégvilág (Sajtótájékoztató-elemzés)
* „A világ vezető fehéráru gyártója – az Electrolux – az Ice Hotelben (Jéghotel) tartott ’fagyos sajtótájékoztatójának’ apropója a hűtőszekrény gyártásának 75. évfordulója volt, valamint két új, innovatív, friss szellőként ható termék bemutatása: az Electrolux ’Liberation’ hűtőgépé és az Electrolux Clinical porszívóé. A Jéghotel a svéd Lappföld északi pontján, kétszáz km-rel az Északi Sarkkörön túl, Jukkasjarvi-ban található. A világ legnagyobb jégkunyhója már tizedik éve fogadja a mindenre elszánt vendégeket. Van itt jégkápolna, jégaréna (új termék bemutatására kiválóan alkalmas jég-pódiummal) és persze nagy népszerűségnek örvendő jégbár. Európa száz vezető szakmai, és szabadidős tevékenységekre szakosodott újságírója kóstolhatta itt az abszolút vodkát jégpoharakból, és úgy tűnt, egyáltalán nem bánta, hogy a jégbár könyöklői így januárra már bizony eléggé sikamlóssá váltak. A világ legnagyobb iglóját minden év októberében újratervezik, majd tízezer tonna jégből és negyvenezer köbméter hóból újjáépítik. A hibátlan jeget a kristálytiszta Torne folyóból bányásszák.”
In: PR Herald, 2001/0203 p. 87.

CSIKÓS ATTILA: „Soha többet country zene!” (Szalmás Péter portréja)
* „Egyszer egy hosszú és lefárasztó éjszaka után kilépett a reggeli utcára, rágyújtott egy blázra, és a szemébe tűző naptól felriadva csak annyit mondott: ’soha többet country zenét’! Később se tudta megfejteni, miért ez jutott az eszébe akkor és ott, a hajnalig tartó ’hb’ jóleső fáradtságával a fejében. A mai napig állítja, felkiáltása jogos és őszinte volt, ráadásul hűen tükrözte lelkiállapotát. Valószínűleg ez volt a negán. Fiatalember napszemüvegben, pólóban, farmerben, oldalán szett-táskával cigizik szemben a nappal. Ez talán elég anyagszerű és igaz. És nem utolsósorban, olyan Szalmás”.
In: PR Herald, 2001/0203 p. 88.