A FÖLDÖN TÚLI ÉLET

Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor rádöbbentem, hogy a csillagok tényleges száma felfoghatatlan számunkra. Ez egy meghatározó sokkhatásként ért, mely végleg bizonyossá tette, hogy matematikailag egyszerűen lehetetlen, hogy egyedül legyünk az Univerzumban. Ez a gondolat megváltoztatta a világnézetemet, és életvitelemet is, hiszen azóta érdeklődöm a tudományok iránt. Sok-sok éve foglalkoztat az asztrofizika, az űrkutatás, a lételméleti filozófia, az evolúció, az asztrobiológia, és a jövőkutatás, illetve e tudományterületek kombinációja. Ezek az önmagukban is érdekes témák, melyek kutatói precízen leírják az általunk ismert világ részeit, de kombinálva olyan területeket tárnak fel, melyek fontossága és életünkre gyakorolt hatása a tudomány, technológia és emberi intelligencia fejlődésével arányosan növekszik.
A most kezdődő cikksorozatunk célja: az Univerzum informatív bemutatása, melynek első része a földönkívüli intelligens élet valószínűségével foglalkozik. Nézzük először, hogy miért aktuális 2016-ban az „idegenek” felbukkanásáról tárgyalni? 

Komka Péter fotográfiája Gömöralmágyon készült.

Akár hívők vagyunk, akár ateisták, akár megszállott E.T. rajongók, vannak tények, melyek nem a hitünk vagy személyes véleményünk kérdései. Ennek kapcsán két dologgal szeretnék foglalkozni.
Az első az Univerzum elképzelhetetlenül nagy méretével kapcsolatos, a benne lévő összes csillag (nap) és bolygó számával; a második pedig az időintervallum, azaz, hogy mindez mennyi ideje létezik, a jelenlegi tudásunk szerint. 

Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) legfrissebb adatai szerint egy átlagos galaxisban (mint amilyen a Tejút is) a csillagok száma 1011 – 1012 (100.000.000.000 – 1.000.000.000.000) között mozog. A galaxisok száma az univerzumban pedig megint csak 1011 – 1012 (100 milliárd – 1 trilliárd) között van. [1] Ha a összeszorozzuk a galaxisok számát a csillagok számával egy átlagos galaxisban, megkapjuk, hogy jelenlegi tudásunk szerint 1022 – 1024 csillag lehet a Kozmoszban, s ezek közül csak 1 körül kering a mi kis bolygónk.
Wow!
Álljunk itt meg egy pillanatra az információ feldolgozásával, hiszen az emberi agy még el tud képzelni 10, 100 talán még 1000 darabot is valamiből, de 100.000.000.000.000.000.000.000-ot? (A könnyebb kezelés érdekében a két érték közép pontját veszem alapul, azaz 1023) Nem, ez egy elképzelhetetlenül nagy szám számunkra, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ez a csillagok száma, nem a bolygóké. A mi csillagunknak 8+1 bolygója van, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindegyik csillagnak legalább ennyi van, viszont adhat némi gyenge viszonyítási alapot. 
Azok a szkeptikusok, akik nem fogadják el az élet létezését apró bolygónkon kívül, gyakran az élet szükséges körülményeinek ritka előfordulására hivatkoznak. Ez alatt érthető a víz folyékony jelenléte, az atmoszféra, a föld mágneses mezeje, a bolygó kémiai háztartása, a háttérsugárzás, illetve az adott csillag sugárzásának erőssége és még sok más. Azonban, ha csak a legalapvetőbb tényezőket keressük, akkor is legalább 2 faktorról van szó.
1.) A bolygó a napjának a fenntartható zónájában tartózkodik, azaz nem túl távol és nem is túl közel hozzá, így ideális hőmérsékletet biztosít a felszínen (mint a Földön),
2.) A bolygó rendelkezik vízzel, folyékony formában a fenntartható zónában lévő pozíciója miatt. (Mindez természetesen csak az élet általunk ismert formáinak alapfeltételei, a Világegyetem valóságában hihetetlenül széles és színes skálán terülhetnek el, számunkra jelenleg elképzelhetetlen életformák.) 

Steve Robinson on Canadarm

Természetesen a kétségek megalapozottak, hiszen tudjuk, hogy azok a körülmények, melyek számunkra teljesen természetesek, nem sok más bolygón adottak (bár ez a szám is egyre nő).
Többek között az teszi csodálatossá az Univerzumunkat, hogy mivel ilyen nagy kezdőszámmal rendelkezik, még ha csak elképzelhetetlenül kis százaléka is felel meg ezeknek a kondícióknak, akkor is milliónyi bolygóról beszélünk. 
Érdemes alaposabban végiggondolni a három feltételezést, melyek egy kis képzelőerővel igen meglepő, talán teljes szemléletváltoztató élményt is eredményezhetnek!
Azt már tudjuk, hogy 100.000.000.000.000.000.000.000 csillagról tudunk az univerzumban. Mi lenne, ha tennék egy nem bizonyított, azonban realisztikus feltételezést, miszerint minden milliomodik (1 – a millióból) csillag rendelkezik csak egyetlen olyan bolygóval, amin adott a két alapvető faktor az élet kialakulásához, azaz a megfelelő távolság a központi Naptól és a víz jelenléte. Ez talán elég meglapozottnak tűnhet, figyelembe véve, hogy a Kepler-távcső segítségével, havi rendszerességgel fedezünk fel ilyen bolygókat.
Marad 100.000.000.000.000.000 000.000)

De ne álljunk meg itt!
Tegyük fel, hogy ezek közül a bolygók közül – melyeken adottak az alapvető körülmények az életre – csak minden milliomodikon alakult ki valamilyen kezdetleges élet. Ne gondoljunk egyből komplex teremtményekre, egy egysejtű vagy baktérium is megteszi.
(Marad 100.000.000.000 000.000.000.000)
Utolsó állomásunk pedig annak a feltételezése, hogy csak minden milliomodik bolygón – azok közül, ami megfelel 1. és 2. kritériumunknak – intelligens élet fejlődött ki az évmilliárdok alatt.
(Marad 100.000 000.000.000.000.000.000)
Mint láthatjuk a számítások alatt levettünk 18 darab nullát az eredeti számból, 6 nullát minden egyes kritériummal. A végeredmény megdöbbentő: 100,000.
Ez az egyszerű, „alaptalan” de mégis biztonságosnak tűnő „a milliomodik, milliomodikjának a milliomodikja” számítás azt feltételezi, hogy 100,000 bolygón fejlődött ki intelligens élet az Univerzumban (az idő tényezőjét figyelmen kívül hagyva), amiből mi csak 1 vagyunk. De mondjuk azt a szkeptikusok kedvéért, hogy ennek a számnak, amiből már amúgy is 18 nullát levettünk csak az 1%-a rendelkezik ténylegesen intelligens élettel, akkor még mindig 1000 fajról beszélünk, (legalább) 1000 bolygón. 
Itt azt hiszem szükséges, hogy megint megálljunk egy pillanatra. Hiszen ez nem az, amit mi tapasztalunk a hétköznapjainkban, ez nem az, amit tanultunk az iskolában, vagy amit a szüleink mondtak nekünk, de még nem is az, ami a jelenlegi hivatalos álláspontot képviselők állítanak. Nem, ez a következő valóság, ami új mentalitást igényel. 

A továbbra is kételkedő olvasóknak érdemes figyelembe vennie a második tényezőt: az időt!
Az emberek évezredek óta próbálják megfejteni, hogyan is kezdődött minden. Amíg nem tudtuk a tudományt segítségül hívni, mindez csak alaptalan meséket szül.
Minden, ami ezen a bolygón történt, egészen a kezdetektől – a bolygó formálódása, a kéreg kihűlése, az első egysejtűek megjelenése, első komplex életformák, dinoszauruszok, barlanglakók, ókori egyiptomiak, a hunok, Mátyás király egészen a te születésedtől a mai napig, minden – az elmúlt a 4.54 milliárd évben történt, ami a bolygónk jelenlegi életkora.  Az űrkutatás mára azt is lehetővé tette, hogy megállapítsuk, az ősrobbanás 13.8 milliárd évvel ezelőtt történt.
Számunkra minden eltörpül a föld életkorához viszonyítva, a Föld számára pedig minden eltörpül az Univerzum életkorához viszonyítva.
Ha visszatekerünk 4.54 milliárd évet az időben, a Föld keletkezése előttre, ugyanúgy minden irányba csillagokat fogunk látni, ugyanúgy milliárdnyi bolygó fog keringeni milliárdnyi csillag körül. Ezáltal az is fel fog tűnni, hogy mielőtt a bolygónk megszületett volna, az Univerzum már 9.26 milliárd éve létezett (több mint kétszer annyi ideje, mint a bolygónk teljes kora!). Itt megint ki kell emelni, hogy ez milyen elképzelhetetlenül hosszú idő, főleg egy olyan faj egyedeinek, akik általában az ideális körülmények között sem érik el a 100 évet. 
Használjuk egy kicsit a fantáziánkat és próbáljuk elképzelni, hogy mennyi ideje volt az életnek feltörni, és hány helyen!
Közel sem mi vagyunk az egyetlen intelligens életforma a Kozmoszban. Az ember természetéből fakadóan szereti azt gondolni, hogy különleges és megismételhetetlen, persze könnyebb is ebben hinni, mint elfogadni a tényt, hogy csak egy átlagos homokszem vagyunk a csillagközi tér sivatagában. 2016-ban itt az ideje, hogy elkezdjünk realisztikusan nézni a Világegyetemben betöltött helyünket, és mivel iskolában ezt (még) nem tanítják és senki nem is fogja a szánkba rágni, mindenkinek saját felelőssége, hogy végre nagyobb perspektívában gondolkozzon, mint amit a földi élete sugall.
Mert nem annyi az Univerzum, ami ma elénk tárul.
A témával kapcsolatos források:
https://www.nasa.gov/
http://www.space.com/
http://science.nationalgeographic.com/science/space/space-exploration/
http://www.esa.int/Our_Activities/Space_Science/Herschel/How_many_stars_are_there_in_the_Universe
Cosmos: A Spacetime Odyssey – Neil deGrasse Tyson

Author: Biró Gergely Ádám

A SEK Budapest-ben tett nemzetközi érettségi (I.B.) óta 2012 óta Kínában dolgozik (Localization and test Englineering) és tanul (International Trade at University of International Business and Economics). A kutatási területei: asztrofizika, futurológia, űrkutatás és a technológiai fejlődés.

Vélemény, hozzászólás?