Göczey András – a saját irónikusnak szánt megjegyzésével „mérsékelten sikeres építészpálya zömén túl”, többféle, széles érdeklődést keltő kiegészítő tevékenységet folytató építészmérnök – ismét előállt egy szokatlan teóriával. A konstruktőr-formatervező mérnök azt állítja, hogy az egyiptomi Kheopsz és a három királynő piramisa naptár-kijelölő napóraként működhetett. Néhány évvel ezelőtt pedig azzal lepte meg a világot, hogy – Ungár Soma barátjával közösen – kifejlesztette a GausWheel-t, azt a különleges közlekedési eszközt, amely máris megkezdte világhódító útját. András formatervével elnyerte a Magyar Formatervezési Tanács díját, valamint három alkalommal is érmes lett a Vilati Vitorlás Csillagtúrán. Büszkén mesél szép és okos gyermekeiről is, miközben különleges energiatermelő „zöld kütyüket” fabrikál.

 

Göczey András portréfelvételét a cikk szerzője készítette

– Az Ön építészmérnöki látásmódja egy forradalmian új régészeti feltételezéshez vezet, amikor azt próbálja bizonyítani, hogy “az egyiptomi Kheopsz és a három királynő piramisa naptár-kijelölő napóraként működhetett”. Kérem, fejtse ezt ki bővebben!

Göczey András: A Khufu piramistól keletre három kisebb piramis helyezkedik el. Ezek magassága a teljes piramis magasságának körülbelül egyötöde. A három kisebb piramis: a Hetepheres, a Meritetes és a Hanutsen. A három kis piramis középső eleme a Meritetes. Amikor március 21-én a felkelő Nap megvilágítja a Meritetes csúcspontját, akkor ez a pont – melyet SP pontnak nevezünk – megjelenik a Khufu piramis délkeleti oldalán a Meritetes csúcsának magasságában. Ez az SP pont fontos további jelentést hordoz. A nyári napforduló idején, azaz június 22-én ugyanitt jelenik meg a Hetepheres csúcspontja, míg a téli napforduló idején a Hanutsen csúcsa jelenik itt meg. Amennyiben figyelembe vesszük az épület körül eredetileg meglévő kb. 10 méter magas falat, ennek árnyékával megállapítható az egész éves naptár jelenléte. Sok csoda lehet még ott a homok alatt. Nemcsak a 365 napos évet, hanem a kb. 25 720 éves ún. precessziós évet is képes volt mutatni a ghizai komplexum (persze a szétlopást megelőzően…). „Műszerük” segítségével a 72 évenkénti 1 fokos elmozdulást is meg tudták figyelni. Valószínűleg ezért volt szükség e „kínos” pontosságra. Így persze recseg az ötezer éves kultúra elmélete is.

– Milyen bizonyítékokra alapozva állítja ezt?

G.A.: Amennyiben figyelembe vesszük a piramist körbevevő körülbelül 10 méter magas falat, megállapíthatjuk, hogy ez a tetején tökéletesen vízszintesben levő fal egy igen kiváló éves naptárt jelent. A déli körbefutó fal tengelye megegyezik az új, 1990 elején felfedezett kis magasságú piramis csúcspontjával. Ezt korábban Zahi Hawass tárta fel. Az állandóan keleten felkelő és kb. 60 fokos szögben emelkedő csillagok itt pontosan követhetők. A 26 ezer évig tartó csillagciklusok itt is megfigyelhetők, és a fal tetején ellenőrizhetők. No persze 25720 év kell hozzá… Ennek a „műszernek” a segítségével 72 évenként 1 fokos elmozdulást lehet megfigyelni. Az ötezer éves kultúra elmélete sok helyütt téves. Egy példa: az Orion öv derékszíjának három csillaga megfelel az egyiptomi emberek ősi elképzeléseinek. A három övcsillagnak megfelelően elhelyezett Khufu, Khefren és Menkaure piramisok egy kb. 1500 évvel korábbi, szintén ily módon elhelyezett nabta playa-i emlékhelynek felel meg.

– Honnan és mikor jött ez az ötlet?

G.A.: – Egyiptomról elég sokat hallottam még az egyetemi tanulmányaim során. Minden további elmélkedés nélkül megjegyeztem a három észak-déli, illetve a három kelet-nyugati kis piramist. Ezek a már-már elfeledett megállapítások az elmúlt néhány évben új elképzelések birtokába juttattak. Három észak-déli piramis: éves naptár Egyiptomnak, három kelet-nyugati piramis: holdnaptár pl. a hölgyeknek…

– Hogyan fogadta az itthoni tudományos sajtó az Ön elképzeléseit?

G.A.: – Az eddigi kutatásaimról nemigen tudtam sehol sem beszámolni. Egy országos hetilap többször is elutasított – a legjobb ajánlata az volt, hogy „ha majd megint Gizával foglalkoznak, megkeresnek…” Tíz éves korom óta ez volt a kedvenc hetilapom… Az persze szerencse, hogy az internet segítségével az ember könnyen tud találni magának kiadási és megjelenési lehetőségeket. Az angol Ancient-Wisdom egy efféle régi dolgokkal foglalkozó oldal, akiknél nagyon jó helyen szerepelek vele. Ugyanígy van egy kanadai oldal is, ahol „Khufu calendar” alatt találhatók leírások. Az egykori (még a fénykorát élő, klasszikus) Magyar Nemzetben Ludwig Emil felajánlott egy publicitási lehetőséget, de annyira korlátozott volt a terjedelem, hogy a fentiek lényegéről alig-alig tudtam tájékoztatást adni.

[youtube_sc url=”https://www.youtube.com/watch?v=KvgFmJN5FUE” playlist=”forrás: ntvbt” autohide=”1″ fs=”1″]

– Érzett csalódást ezzel kapcsolatban?

G.A.: Nem. Talán egyszer sikerül majd elnyernem egy könyvírási támogatást, amivel majd megszülethet egy átfogó kiadvány minderről.

Ungár Soma a GausWheel sivatagi kipróbálása idején

Mi újság a GausWheel-lel, ami a kifejlesztését követő hónapokban olyan nagy port kavart, és kiváló sajtóvisszhangja lett?

G.A.: – A GausWheel nagyon jó termék. Én már kiszálltam az értékesítés és a marketing folyamatából, mert az újabb és újabb továbbfejlesztési elképzelésekhez nekem is be kellett volna szállnom egy jelentős összeggel, ami számomra megengedhetetlen, így elképzelhetetlen volt. Egykori társam – Ungár Soma – fejleszti tovább, folyamatosan készíti az újabb és újabb változatokat és exportálja Kínából mindenhová a világon. Azzal szálltam ki abból a vállalkozásból, hogy gyárthatok magamnak évi 50 darabot – ha ennél többet akarok, akkor fizetnem kell a GausWheel cégnek 15-15 százalékot. Ez egy nagyon egyszerű és jó ajánlat, de nem éltem vele. Nekem minden évben lesz egy új kerekem, és azzal élek majd, amíg rá tudok állni… Egyébként hetente több alkalommal használom, s nagy örömömre szolgál…