A GÁZOLAJ SZAGA

Amikor Nagyatádon katona voltam, emlékszem, néha eljött a hadosztályparancsnok körletszemlére. Ilyenkor indult be igazán a laktanya apparátusa.

A laktanyaparancsnok utasítására többször felsepertük az udvart, mindennek ragyognia kellett. A körleteknek, az étkezőnek, a fegyvereknek, a tankoknak. Utóbbiakat, a látszat kedvéért gázolajjal kellett bekennünk, ami egyébként egy riadó esetén rendkívül baleset veszélyes lehet, ha azt vesszük, hogy a tankok belsejébe való bejutáshoz először meg kell mászni a csúszós felületeket. Ilyenkor persze, az ellenőrzések alkalmával mindent rendben találtak. A hadosztályparancsnok megveregette a laktanyaparancsnok csapott vállait és két pofa sör után mosolyogva távozott. Aztán néhány héttel a szemle után az ÜTI (a laktanya ügyeletes tisztje) riadót rendelt el.
Csúszkáltunk a tankokon, alig tudtunk bemászni a lőrésekbe. A harckocsi zászlóalj tizenhárom tankjából ráadásul összesen három indult be elsőre. Hozzáteszem, Nagyatád ún. „első lépcsős laktanya” volt – mivel közel esett a nyugati határhoz -, ami fokozott harckészültséget jelentett a gonosz imperialistákkal szemben.

Minden T-55-ös gyönyörűen fénylett a hajnali lámpafényben. Fenn tartottuk a látszatot és fenntartjuk a látszatot. Hagyomány. Magyarországon jól működtek a dolgok és mind a mai napig jól működnek. Szárnyal a gazdaság a 90%-ban kormány közeli kezekben lévő média sajtó, TV-csatornák, rádiók szerint.
Rend van, az utcákon nincsenek hajléktalanok, talán soha nem is voltak. Hogyan is lehetnének egy olyan országban, ahol ilyen mértékben csökken a munkanélküliség itt, „a lehetőségek országában”?
A tankok fénylenek, de a motor rohad, ömlik belőle az olaj, a hűtővíz, az üzemanyag. Sebaj.
Hiszen minél több gázolaj folyik ki, annál több anyaggal lehet fényesíteni. Minél nagyobb tömegek szegényednek el, annál kiszolgáltatottabbak lesznek és minél kiszolgáltatottabbak, annál inkább hadra foghatók lesznek. A hierarchikus berendezkedés része a diktatúrának.

Az ország fénylik, a társadalom 35%-a létminimum alatt él. Ha neked kicsit is több van, akkor már jóval felettem állsz. Megyek a tömegek után, akik a kitaszítottságom, kiszolgáltatottságomat saját érdemeimnek tudják be. Lassan elhiszem, hogy én vagyok a hibás, én, a saját életem kovácsa, ott, ahol szépülnek és fénylenek a terek, ahol rend van, tisztaság és fegyelem, mert nem alhatok a padon, kint a Blaha Lujza téren.
A gázolaj szaga napról napra, egyre csak erősödik az orromban

Author: Kuti Tamás

Az államilag elismert Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanult, eredetileg pszichológia szakon, később pedig a szociológián. A hétköznapi élet jelentős befolyással bíró emberei közé tartozik, akik munkájuk során több száz másik emberrel kerülnek kapcsolatba. Az anyanyelvén kívül három másik nyelven beszél és oktat. Egy autósiskola tulajdonosa, melynek egyik irodája a fővárosban, a másik Budakeszin működik. Mostani vállalkozást több mint két évtizede alapította, az országban első volt, aki angol nyelven kezdte meg a Magyarországon élő külföldiek felkészítését a jogosítvány megszerzésére. Felesége Meriem Yuzbasheva, aki a tadzsikisztáni Dushanbeban született, fő érdeklődési területe a környezetvédelem, és a modern ökológia. Két kicsiny fiúgyermekük van: Márk és Marcell. A házaspár kiegyensúlyozott, harmonikus családi életet él, mindkettőjük számára a legfontosabb három érték az életben: a béke, a családi összetartás és a fokozatos önfejlesztés. A férfi nem kötődik egyetlen egyházhoz, sem politikai párthoz, de rendkívül erősen kritizálja az államigazgatáson belüli korrupciós jelenségeket. Szókimondó, bátor ember. A családjának új-lipótvárosi gyökereit és identitását büszkén vállalja. Szabadidejében minden nap egy teljes órát arra fordít, hogy minél előbb befejezze első önálló kötetét, mely műfaját tekintve önéletrajzi elemekkel átszőtt többgenerációs családregény.

Vélemény, hozzászólás?