Magyarország is hatékony donorrá válhatna, ha az emberi jogokat és az embereket helyezné a fejlesztési együttműködés középpontjába – állítja a Minority Rights Group International (MRG) irányadó stratégiai tanulmányában. A szervezet új fejlesztési megközelítést javasol Magyarország, Lengyelország és Ciprus számára, hogy új donorországként teljesíthessék kötelezettségvállalásaikat. Az „MRG – Az Emberi jogok és a nemzetközi fejlesztés: egy hatékonyabb keretrendszer az új donorországok fejlesztés-politikájában” című tanulmányát az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlést megelőzően tette közzé, amelyre a magyar EU-elnökség keretében került sor Budapesten.

Az emberi jogok és a fejlesztés egymással szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen megerősítő fogalmak. Ez a megközelítés egyfajta lencse, amelyen keresztül a fejlesztés a rászorulók jogainak teljesítéseként tekinthető.
Ha az elszigetelt infrastrukturális problémákat – például egy kútfúrást –, a közösség megkérdezése nélkül oldjuk meg, vagy nem erősítjük meg őket abban, hogy a későbbiekben élhetnek a vízhez való jogukkal, a közbelépés nem lesz célravezető.
Magyarország, Lengyelország és Ciprus viszonylag új donorok az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokban. Mindhárom állam korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, ahol a fejlesztési együttműködés jelentősége még nem terjedt el a köztudatban.
Mivel egyik ország sem rendelkezik hivatalos fejlesztési politikával, a segélyezés akadozó és esetleges lehet, valamint nagymértékben függhet az egyéni preferenciáktól. A többi európai uniós donorországhoz hasonlóan Magyarországnak is arra kellene összpontosítania, hogy ahelyett, hogy bizonyos árucikkeket és szolgáltatásokat ad a szegényeknek, inkább részvételre ösztönözze az embereket, növelje érdekérvényesítő képességüket és a szükségletek helyett a jogokra összpontosítson!

„– Maszáj közösségünk Kenyában első kézből ismeri a szegénység kialakulásának legfőbb okait. Civil társadalmi szervezeteket hoztunk létre, a donorok pedig építeni tudnak helyi ismereteinkre” – mondta Esther Somoire, a kenyai Centre for Indigenous Women and Children igazgatója.
Magyarország, Lengyelország és Ciprus még mindig a segélyezési keretrendszer megteremtésén dolgozik, a jogokon alapuló megközelítés pedig olyan eszköz, amely segíthet legyőzni a kihívásokat és tőkét kovácsolni a szakértelmükből azáltal, hogy a fejlesztési együttműködés során a hangsúlyt az emberi jogokra helyezik – olvasható a tanulmány összegzésében.
A fenti országoknak ki kellene használniuk annak az előnyét, hogy a közelmúltban maguk is fejlesztési támogatásban részesültek, hiszen emiatt pontosan tudják, miért előnyös az emberi jogi megközelítés és a részvételen alapuló támogatás.
A stratégiai tanulmány szerzői megjegyzik, hogy Ciprus a béke megteremtését és a megegyezést célzó intézkedéseivel olyan tapasztalatra tett szert, amire a jogokon alapuló fejlesztési együttműködés kialakításában is építhet. Az emberi jogi megközelítést az Európai Unió kormányai, például Svédország, Dánia vagy Németország széles körben használják a fejlesztési együttműködésben.