SZERKESZTŐSÉGI MUNKAKÖRÖK

Minden kiadó belső felépítése más és más. A kiadó és a szerkesztőség nem azonos fogalmak, nem véletlen, hogy minden újság impresszumában élesen elkülönülnek egymástól a kiadói és a szűkebb értelemben vett szerkesztőségi munkatársak. Az adott lap rovatstruktúrájának megfelelően az egyes részlegek is eltérő létszámmal működnek. A szerkesztőség egyes számú vezetője a főszerkesztő, a beosztottainak azonban sokféle státusz-elnevezésű munkaköre lehet.

Ouest France de rédaction Rennes

A főszerkesztő közvetlen helyettese: a főszerkesztő-helyettes. Vannak lapok, ahol nem is egy ember tölti be ezt a tisztséget. Ismerte még a felelős szerkesztő, a főmunkatárs, a rovatvezetők, a beosztott szerkesztők, a külső tudósítók (akik lehetnek megyei, vagy külföldi városokban élő újságírók is), a hírszerkesztő, hírszerkesztő, fotóriporter, archívumkezelő, szerkesztőségi titkárnő és egyéb alkalmazottak. Fontos kükönbségtétel azonban, hogy a terjesztési igazgató, a hirdetési igazgató, a gazdasági vezető, hirdetés szervezők (vagy más: néven reklámszervező szakmenedzserek), az art byer nem a szerkesztőség, hanem a kiadó alkalmazottai. A szerkesztőségi munkatárs elsődlegesen klasszikus beosztott feladatokat lát el. Munkáját a vezetőszerkesztők közvetlen irányítása alatt végzi, munkaidő beosztását velük egyezteti, szabadnapjait, vizsgaidőpontjait Nekik jelzi, feladatait elsődlegesen tőlük kéri, teljesítésükről nekik számol be. Más személyektől kapott, munkavégzésre vonatkozó kérések, illetve utasítások, csak a kiadó ügyvezető igazgatója, a főszerkesztő és a kreatív szerkesztő által kiadott feladatok elvégzése után teljesíthető. Együttműködik a szerkesztőségi irodavezetővel (szerkesztőségi titkárnővel) a lap kimenő és a bejövő leveleinek, az aktuális szám példányainak archiválásában (és cég faxüzeneteinek), fénymásolásában, nyilvántartásában, valamint szükség szerint ezek számítógépes regisztrációjában, valamint a havi nyomdai szállítások napján irányítja a szerkesztőséget érintő logisztikai munkát. Munkanapokon közreműködik a szerkesztőség működéséhez szükséges operatív munkákban, és a napi gyakorlati teendők önálló intézésében. Ellenőrzi, hogy minden szerkesztéssel kapcsolatos postázandó hivatalos levél az aláírás dátumának napján postára kerüljön. Egész napos elfoglaltsággal járó rendezvényeken, vagy vidéki sajtóeseményeken, szakmai napokon történő részvétel esetén esetleges helyettesítésről a rovatvezető gondoskodik. A legtöbb újságíró munkája során, valamint a munkaszerződésének megszűnésétől számított néhány éven keresztül a kiadó belső cégügyeivel kapcsolatban titoktartási kötelezettséget vállal, a munkavégzése során tudomására jutó információkat, adatokat bizalmasan kezeli. A fenti feladatok rugalmas időbeosztást jelentenek, az újságíró ugyanis előzetes időpont egyeztetések alapján változtathatja a főszabály szerinti normál munkarendet. Előre kért szabadnapok helyett hétvégi szabadnapokon is történik a munkavégzés.
Egyes – előre egyeztetett szakmai rendezvényeken (konferenciákon, sajtótájékoztatókon, kiállításokon) az újságíró személyesen képviseli a lapot, folyamatosan kapcsolatot ápol a szakma képviselőivel, a főszerkesztő, a vezetőszerkesztők, vagy a rovatvezető instrukcióinak keretei között. Az adott lapszám tördelése előtti korrektúra során együttműködik a lap más munkatársaival, a cikkek és fotók begyűjtésében, s a nyomdakész állapot ellenőrzésében. Gondoskodik a korrektúrára váró anyagok előkészítéséről és a javítások átvezetéséről. A főszerkesztő távollétében felelős egyes rovatok aktuális összeállításáért, valamint a cikkek tényinformációinak pontosításáért. A munkavállaló kötelező feladatai közé nem tartoznak publikációk megírásai, azonban, ha munkaidőn kívül, egyéni ambícióktól vezérelve ilyen írásokat készít, az illetékes rovatvezetőkkel előre egyeztetett módon, a szerkesztőség nem zárkózik el azok közlésétől, amennyiben színvonalas, szakmailag megalapozott munkákról van szó.  Az újságíró felelős az egységes arculati megjelenés betartásáért, s azzal kapcsolatos gyakorlati teendőkért. Személyében felelős a lap online verziójának az anyagok átküldéséért, a grafikusokkal, a számítógépesekkel és a rendszergazdákkal, valamint az internetes szolgáltatókkal való folyamatos kapcsolattartásért.
A szerkesztőségi munkatárs közvetlen felettese: a rovatvezető, de közvetlen munkakapcsolatban dolgozik az irodavezetővel (szerkesztőségi titkárnővel), az ő kéréseit és javaslatait is figyelembe veszi.
A főnökei felé beszámolási kötelezettsége van.
Minden beosztott újságírónak ismernie kell a példányszám típusokat és ezek szerepét, hiszen ezek lényegének és különbségeinek precíz figyelembevételével lehet intézni az adott lapszám megjelenése utáni teendőket.
A PÉLDÁNYSZÁMTÍPUSOK
1.) Bruttó nyomtatott példány, 2.) Előfizetői példány, 3.) Köteles példány (OSZK), 4.) Lapárusi (árushelyeken eladott) példány, 5.) Megtekintő példány, 6.) Nettó nyomtatott példány, 7.) Promóciós példány, 8.) Remittenda (maradványpéldány), 9.) Szerzői példány, 10.) Támpéldány, 11.) VIP-példány.
Azoknál a kiadóknál, ahol önálló terjesztési részleg van, a fenti példányszámok szerinti differenciálást a kiadó ezzel megbízott szakalkalmazottja végzi. Ez a munka azonban érinti a szerkesztőséget is, hiszen – főkképp belső pr-szempontból –, szerencsésebb, ha például a szerzői példányokat személyesen a rovat valamelyik munkatársa adja át a cikkíróknak, a fotósoknak, az illusztrátoroknak, vagy más szerkesztésben közreműködő szerzőknek. A lap szempontjából jelentősebb interjúalanyok felkerülhetnek a VIP-listára.
A kötelespéldányok céljai
Az adott sajtótermékek nemzeti könyvtári gyűjtése és megőrzése.
A nemzeti bibliográfiai, diszkográfiai nyilvántartás.
Nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tétel.
Statisztikai számbavétel.
Sajtóigazgatási feladatra történő rendelkezésre bocsátás.

newsroom-ifraA FŐSZERKESZTŐ
Feladatai: az előző szám értékelő értekezletének levezetése, mennyiségi, minőségi, formai, tartalmi szempontokból történő follow up.
Tartalmi javaslatokat tesz: a beérkező kéziratok, a megismert diplomamunkák, szakdolgozatok, könyvek és a nemzetközi szaksajtó cikkeinek átolvasása alapján témajavaslatokat tesz a rovatvezetőknek.
Intézkedik az olvasószerkesztő által megjelenésre javasolt kéziratok, azok kellékei, fotói és illusztrációi határidőre történő továbbításáról.
A megjelentetni tervezett anyag szakmai, majd nyelvi lektornak kiadása, vele történő egyeztetés, megállapodás.
A szerzőtől bekéri a felhasznált irodalmat, vagy az eredeti dokumentumokat.
A nemzetközi referenstől: nemzetközi szakirodalmat és külföldi témákat kér.
A KÉPSZERKESZTŐ FELADATAI
Kapcsolatot tart a fotósokkal, illusztrátorokkal, karikatúristákkal, képregény-rajzolókkal.
Személyesen részt vesz a „Lapértékelő értekezleteken”.
Ellenőrzi a „kilövést”, véglegesíti a képek, illusztrációk helyét.
Megadja a neveket a fotóssal kapcsolatot tartó asszisztensnek.
Kijelöli a hirdetések véglegesítésének határidejét.
Intézkedik, hogy az asszisztens időben eljuttassa az anyagokat a tördelő-szerkesztőnek.
Javaslatot tesz a melléklet képi világára, elkészíti a címlapfotót.
Kiválasztja az illusztrációs anyagot.
Megírja a képaláírások szövegeit.
Részt vesz a monitoros összenézésen.
Ellenőrzi, hogy az impresszumban aktuális fotósok legyenek feltüntetve.
Személyesen felel, hogy minden fotó mellett a fotós neve szerepeljen (minimum egy monogram).
Saját fotóit (határidőre) kiváló minőségben, és megfelelő felbontásban a rendelkezésre bocsátja.
Gondoskodik, hogy a képek az online szerkesztőségbe megfelelő formában és határidőre felkerüljenek.
A TÖRDELŐ-SZERKESZTŐ
A felelős szerkesztőtől megkapja a tartalomjegyzéket és az aktualizált impresszumot, és a végleges, korrektúrázott cikkeket.
Ellenőrzi, hogy az impresszumban szereplő munkatársak között nincs-e változás; a tartalomjegyzék azonos-e a belső oldalakkal, címlapcímek megegyeznek-e a cikkek címeivel, minden fotó mellett szerepel-e a fotós neve (minimum egy monogrammal); a megrendelő által igényelt összes információ és hirdetési anyag bekerült-e az adott lapszámba?
Intézkedik, hogy az asszisztens átvezesse a transzformált szövegeket.
Az olvasószerkesztőnek kinyomtatja az első változatban betördelt anyagokat, aminőségi korrektúra érdekében.
Betartja és betartatja a határidőket.
Javaslatot tesz a melléklet mottójára + címlapcímekre.
Kijelöli az aktuális hírrovatok véglegesítésének határidejét.
Kiválasztja az illusztrációs anyagot.
Közvetlen kapcsolatot tart a rovatvezetőkkel és a felelős szerkesztővel.
Megadja a neveket a fotóssal kapcsolatot tartó asszisztensnek.
Munkája során szorosan együttműködik a képszerkesztővel, a fotósokkal, az illusztrátorokkal és a grafikusokkal.
Összes oldalt határidőre betördeli, a szakmailag problémás ügyeket a felelős szerkesztővel és/vagy a főszerkesztővel átbeszéli.
Részt vesz a monitoros összenézésen.
Személyesen átírja az impresszum változásait.
Felel a korrektúrázott szövegek precíz átvezetéséért.
Személyesen felel a megrendelő corporate design előírásainak betartásáért és betartatásáért.
Jelen van a „Lapértékelő értekezleten” és a megjelent lapszám utólagos értékelésén (follow up).
Vezeti a „kilövést”, véglegesíti a cikkek helyét.
A FELELŐS SZERKESZTŐ
Javaslatokat tesz a lap tartalmának és arculatának fejlesztésére.
Előző havi kiadvány értékelő értekezletén részt vesz.
Bekérni a rovatvezetőktől (és a sorozatszerkesztőktől) a kéziratokat, képeket, illusztrációkat, egyéb adatokat.
Ütemtervet dolgoz ki és azt betartatja.
Javaslatot tesz az „Előkészületben” témáira
Szakmai, majd nyelvi lektornak kiadás
Lektorálás után írásban jóváhagyatja a szerzőkkel a változtatásokat.
Határidők megjelölése a hirdetések beérkezésére.
Monitoros összenézés, ellenőrzés.
Friss szám anyagait határidőre eljuttatja az olvasószerkesztőnek, majd a korrektúrázott javítópéldányt a tördelő-szerkesztőnek.
Szerző hozzájárulását kéri, hogy melyik részlet kerüljön fel Internetre. A szerzői megtekintő példányok eljuttatásáról gondoskodik.
Gondoskodik a köteles példányoknak a Nemzeti Archívumba történő eljuttatásáról.

Author: Varga Mihály

Stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PR Herald – az első magyar public relations szakfolyóirat – alapító-főszerkesztője. 1983-ban kezdi pályafutását a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójában, mint szerkesztő-rendező, majd ’85-től filmgyártásvezetőként dolgozik Budapesten. 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia Kutatófilm-stúdiójánál produkciós menedzser. A rendszerváltás idején (illegális körülmények között) külpolitikai tudósításokat szervez, külföldi televíziós társaságoknak szállít dokumentumfilmeket és híranyagokat, a „Keleti Tömb” utolsó szocialista országainak végnapjairól. Több száz publicisztika, rádió- és lapinterjú szerzője és szerkesztője. Olyan szervezetek és vállalatok pr-tevékenységét segítette/segíti, mint az ORTT, a Magyar Államkincstár, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Magyar Villamos Művek Rt., a Levegő Munkacsoport, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségi Közalapítványa és a Workania. A pályájuk elején álló tehetséges emberek megszállott támogatója. Kapcsolat: varga.mihaly@prherald.hu

Vélemény, hozzászólás?