Attitűd-kutatás
Azoknak a nézeteknek, értelmezéseknek, érzéseknek, véleményeknek és hiedelmeknek a teljes körű mérése és értelmezése, amelyeket a közvélemény valamely szegmense meghatározott emberekkel, termékekkel, szervezetekkel és/vagy témakörökkel kapcsolatban tanúsít. Az attitűd-kutatás azt méri, hogy mit mondanak az emberek (verbális kifejezéseikkel), mit tudnak és gondolnak (mentális vagy kognitív pre-diszpozícióikat), mit éreznek (érzelmeiket), és milyen cselekvésre hajlamosak (motivációs vagy ösztöntendenciáikat). 

Demográfiai elemzés
A népességet meghatározott társadalmi, politikai, gazdasági és földrajzi részcsoportokra (mint például az érintettek életkora, neme, jövedelemszintje, bőrszíne, iskolai végzettsége, lakóhelye vagy foglalkozása) bontva vizsgálja.

Elérés
Annak a befolyásnak vagy hatásnak az intervallumára vagy hatókörére vonatkozik, amelyet egy adott kommunikációs eszköz gyakorol a célba vett közönségcsoportra.

Érdeklődésvizsgálat
Olyan rendszeres áttekintés és tartalomelemzés – néha telefonon, vagy postai interjú-technikák alkalmazásával -, melynek célja: a nem kért érdeklődéseknek a vizsgálata, amelyek egy szervezethez fogyasztóitól, jövőbeli fogyasztóitól vagy egyéb célcsoportjaitól érkezhetnek.

Értékelési kutatás
Meghatározza valamely pr-program, vagy kommunikációs stratégia viszonylagos eredményességét, a célokat összevetve a mérhető eredményekkel illetve hatással.

Etnográfiai kutatás
A kultúr-antropológusok, és a szociológusok eszközeire és technikáira támaszkodik, annak tisztázására, hogy hogyan működnek az egyének és csoportok természetes környezetükben.

Ezer egységre jutó költség (CPM)
Az a hirdetési költség, amellyel ezer otthonba lehet eljutni rádió vagy televízió segítségével; amelynek segítségével ezer példányban lehet előállítani egy publikációt, vagy ezer potenciális nézőt lehet elérni otthonon kívüli kommunikációs üzenetekkel.

Faktoranalízis
Bonyolult algebrai eljárás, amely arra törekszik, hogy egy kérdőívben szereplő tételeket vagy változókat csoportosítson vagy egyesítsen annak alapján, hogy mennyire természetes módon kapcsolódnak egymáshoz, vagy függnek össze, mint általános leírók vagy faktorok.

Fókuszcsoport
Olyan kutatási technika, amely során egy kb. 8-12 személyből álló csoportot – szakképzett moderátor irányításával – arra ösztönzünk, hogy csoportként szabadon beszélje meg érzelmeit, aggodalmait, problémáit vagy frusztrációit a vizsgálat tárgyát képező konkrét témakörökkel összefüggésben. A fókuszcsoportok ideálisak az ötletroham, az ötlet-gyűjtés és a koncepció-ellenőrzés céljára.

Hipotézis vizsgálat
Annak megállapítása, hogy azok az elvárások, amelyeket a hipotézis megtestesít, valóban megtalálhatók-e a valóságos világban.

Incidencia
Az a gyakoriság, amellyel valamely feltétel vagy esemény előfordul az adott időben és adott népesség-csoport körében.

Intervallum
A variabilitás egy mérőszáma, amelyet úgy számítunk ki, hogy az eloszlásban szereplő legalacsonyabb pontszámot kivonjuk a legmagasabb pontszámból.

Keresztmetszeti vizsgálat
Egyetlen időpontot reprezentáló megfigyeléseken alapuló vizsgálat.

Kétváltozós értelmezés
Két változó közötti kapcsolat vizsgálata.

Kommunikációs auditálás
Annak rendszeres felülvizsgálata és értelmezése – elfogadott kutatási technikák és módszerek alkalmazásával -, hogy a szervezet mennyire eredményesen kommunikál valamennyi jelentős belső és külső célcsoportjával.

Konfidencia-intervallum
Véletlen mintavételen alapuló felmérésben az értékek intervalluma, amelybe a populáció paramétere a becslés szerint esik. Például egy olyan felmérésben, amelyben ezer személyből álló reprezentatív mintával készül interjú, ha 55%-uk kifejezi a preferenciáját egy adott tétellel kapcsolatban, akkor azt mondhatjuk, hogy a népesség egészét tekintve száz eset közül 95-ben az ilyen preferenciát kifejező személyek valóságos aránya valószínűleg 52 és 58% közé esik. A plusz-mínusz 3%-os intervallumot nevezzük konfidencia intervallumnak. A konfidenciaszintet fejezi ki az a tény, ha minden száz eset közül 95-ben kívánjuk ezt az intervallumot elérni.

Korrelációs együttható
Két változó közötti kapcsolat mértéke (jele szerint r), amely a két (intervallum- vagy arányskálán mért) változó közötti lineáris kapcsolat irányát és erősségét írja le (például a „Pearson-féle korrelációs együttható”).

Kvótaminta
A nem-valószínűségi minta egy típusa, amelyben az egyéneket előre meghatározott jellemzők alapján válogatják ki úgy, hogy az egész mintában a jellemzők általános eloszlása ugyanaz legyen, mint ami a feltevés szerint fennáll a vizsgált népességcsoportban.

Likert-skála
Az összetett mérőszámot, a skálát jelenti, melyet Rensis Likert dolgozott ki. A válaszolókat arra kérik, hogy öt válaszból álló rendezett sorozatokból válasszanak, illetve jelöljék meg reakciójukat valamilyen állítássorozattal kapcsolatban (például: határozottan egyetért – némileg egyetért – nem ért egyet, de nem is utasítja el … némileg elutasítja … határozottan elutasítja).

Longitudinális vizsgálat
Olyan kutatás, amely különböző időpontokban történő adatgyűjtésre támaszkodik

Másodlagos elemzés
Az a technika, amelyből korábban végzett kutatásokból új ismereteket szerzünk más tárgykörökre nézve, mint amely az eredeti vizsgálat középpontjában állt. A már meglévő kutatási adatok óriási tömegének rendszeres újraelemzésével lehet ezt elérni.

Medián
A centrális tendencia egyik mérőszáma, amely a pontszámok sorozatának a középpontját jelöli meg, vagyis azt a pontot, amely fölé és alá egyaránt az értékek 50-50%-a esik.

Megbízhatóság
Annak mértéke, amelyben az eredmények ellentmondásmentesek, vagy megismételhetők, ha a kutatást több ízben lefolytatják.

Módusz
A centrális tendencia egyik mérőszáma, a leggyakrabban előforduló, a legtipikusabb érték a sorozatban.

Omnibusz felmérés
Mindenféle célra szolgáló országos fogyasztói felmérés, amelyet rendszeres ütemterv szerint – hetente, kéthetente vagy havonta hajtanak végre a nagy közvélemény- és piackutató vállalatok. E részek igyekeznek rávenni ügyfeleiket, hogy egy vagy több saját kérdést vásároljanak. Az ilyen kérdések azután rákerülnek az alapkérdőívre. Azoknak, akik ilyen kiegészítő kérdéseket tesznek fel, rendszerint kérdésenként kell fizetniük. Magyarul nevezhetnénk „költségmegosztásos” felmérésnek is.

Panelvizsgálat
a.) A longitudinális vizsgálat egyik típusa, amelyben ugyanazokat az egyéneket több ízben is megkérdezünk valamely időszak folyamán, hogy megvizsgáljuk a válasz változásának folyamatát, rendszerint ugyanazzal a kérdéskörrel vagy problémával összefüggésben.

b.) Ezenkívül olyan vizsgálattípus, amelyben a közvélemény-kutató cég tudatosan toboroz bizonyos személyeket demográfiai jellemzőik alapján, azzal a céllal, hogy bizonyos időszak folyamán többször is megkérdezzék őket az ügyfelek számára, több kérdés- illetve problémakörről.

Q-Sort
Még az ötvenes években bevezetett „leltár”, amelyben a válaszolókat arra kérik, hogy sorolják be véleményüket kifejező megfogalmazásokat a „nagyon tetszik” – „kimondottan nem tetszik” skálán. A Q-Sorting lehetővé teszi a kutatók számára, hogy modelleket konstruáljanak az egyes válaszolói hiedelemrendszerről.

Regresszió elemzés
Statisztikai technika, amellyel az intervallum vagy arányskálán mért változók közötti összefüggés vizsgálata.

Statisztikai szignifikancia
Annak a valószínűtlenségére vonatkozik, hogy a mintában megfigyelt összefüggések kizárólag a mintavételi hibának tulajdoníthatók-e.

Szórás
Az eloszlás változékonyságának mutatója. Pontosabban: az átlagtól számított olyan intervallum, amelybe az eseteknek kb. 4%-a esik, feltéve, hogy az értékek normális eloszlásúak.

Szubjektív minta
A nem-véletlen mintavétel egy típusa, amelyben az egyéneket a kutató tudatosan azért válogatja a mintába, mert speciális ismeretekkel, pozícióval, jellemzőkkel rendelkeznek, vagy más releváns dimenzióját képezik annak a populációnak, amelyet vizsgálatra érdemesnek tartanak. Ismert „céltudatos” minta néven is

Szűrőkérdés
Egy vagy több olyan kérdés, amelyet rendszerint az interjú elején tesznek fel annak megállapítása céljából, hogy a potenciális válaszoló alkalmas-e a vizsgálatban való részvételre.

Többváltozós elemzés
Három vagy több változó közötti kapcsolat vizsgálata.

Variancia
Annak mértéke, amelyben az egyes pontszámok egymástól eltérnek. Pontosabban: az átlaghoz viszonyított eltérések négyzetösszege, osztva a gyakoriságokkal.

Véletlen mintavétel
A véletlenszerű kiválasztás folyamata, amelyben a népességcsoportok minden egységének egyforma esélye van arra, hogy bevegyék a mintába.