PR Herald (2000/07)

„Csak egy dolog képes élesíteni az emberi elmét: ha tulajdonosa használja – mégpedig önként. Segíthetjük, vezethetjük, tanácsokkal láthatjuk el, leginkább inspirálhatjuk az egyént. Az Ő számára azonban egy dolognak van igazán értelme: amit saját erőfeszítése árán szerzett meg. Ez utóbbi pedig egyenes arányban áll azzal, amit befektetett.” (Lawrence Lowell) 

KOVÁCS ZOLTÁN: Balatoni nyár
* A helyzet olyannyira kezd áttekinthetetlenné válni, hogy maga a vállalkozó sem érti pontosan a helyzetet, közlése ugyan címzett lesz, de ugyanakkor reagálásra igényt tartó, hogy ugyanis arról beszél-e egyáltalán, amiről a többi, vagy csak egy rosszul elkapott szófoszlány indította arra, amit mondott. Ez a kommunikációs tevékenység kettős célzatú. Egyrészt a közlés igénye egy meghatározott személy részére, másrészt, minthogy mindenki tisztában van azzal, hogy szereplése abszolút nyilvános, tehát, hogy mind őt figyeli (miközben persze a figyelő személy is beszél), a közlő valójában az egész társaságnak szólóan közöl információkat.
In: PR Herald, 2000/07. p. 05. 

HAJNA CSONGOR: Harc a tehetségért (Interjú Ian Metherellel)
* A PRCA konferencián több mint száz küldött vitázott megoldást keresve arra a problémára, amit a kulcsemberek és a tapasztalt munkaerő megszerzése és megtartása jelent a „tehetségért folyó háború”-ban. Valamit jelez, hogy néhány brit ügynökség már külföldön toboroz munkaerőt. Az IPR felelősnek érzi magát a képzésért, és tagjainak tréninglehetőségeket kínál. Nemrégiben szakmai programot indítottak a folyamatos önképzés érdekében, „Developing Excellence” néven. Tíznél több cég hirdet rövid kurzusokat és szemináriumokat a témában. Néhány egyetem kommunikációs és pr-diplomát is kínál. Több nagy ügynökség saját képzési programot futtat, gyakran külső trénerek bevonásával. A brit ügynökségek évi jövedelmük 2%-át képzésre fordítják”
In: PR Herald, 2000/07. p. 08.

BRUCE I. NEWMAN: Imázs-gyártók (Elnökválasztási kampányok elemzése)
* Az 1996-os választási kampány idején Clintont az ellenfelei túl dörzsöltnek, Dole-t pedig utálatosnak és rosszindulatúnak ábrázolták. A jellemre fókuszáló támadás nem új, ám azzal, hogy a televízió reggeltől estig képekkel tölti meg otthonainkat, a negatív kampány sok választót taszított. A választásra jogosult amerikaiak mintegy húsz százaléka nem mutat érdeklődést a politika iránt, nem foglalkozik vele. Az is imázs-rombolás, amikor a jelölteket különböző bűnökkel vádoljak az ellenfeleik. A burkolt célozgatások olyan benyomást váltanak ki a választókban, amelyet később nehéz megváltoztatni.”
In: PR Herald, 2000/07. p. 09.

KÓSA MÁRTON: Internetionalizmus (Föl-föl, ti WAPjai a földnek)
* A sok web, e-előtag és @ karakter misztikájának története a technikai szükségből divat-kreálás, majd kötelező sznobizmus jó példája. A web és ráépülő technológiák is elszenvedték a marketingesek garázdálkodását. Kötelező “epiteton ornans”-szokká, díszítőelemekké, majd közhellyé váltak: az e-akármi, a web-előtag, az @-szimbólum. Webadta m@rketingesek, elwapadhatatlan ötletrohamai konvergálnak az informatikai szupersztrádán, az e-businessman-csoport kezében. Munkahelyeket teremt-e az Internet, a vagy pedig munkanélküliek megkeseredett millióit generálja?
In: PR Herald, 2000/07. p. 11.

MAXIMA: Sikerorientált attitűd (Beszélgetés Bruck Gáborral)
* A politika sajátos világ. Ha egy jelölt második helyen fut be, vesztett. A Sawyer Miller Group már a ’70-es években Amerika egyik legismertebb politikai konzultáns cége volt, innen ered a mi munkaszlogenünk, mert megszoktuk: akkor jó egy kampány, ha győz a megbízó. Ahol nincs a győzelemnek megfogható kritériuma – mint például a Margit-körúti felújításnál – akkor mi fogalmazzuk meg előre, hogy mit tartunk majd győzelemnek: „ha nem érkeznek panaszos levelek”; „ha a megbízó elégedett”; „ha a Rózsadombon lakó újságírók tollából nem jelennek meg kritikus hangú publicisztikák vagy pamfletek”.
In: PR Herald, 2000/07. p. 15.

TÓTH JUDIT: Mégis kinek reklámoznak?
* Az első sorokban még nincs sok értelem, de a vége, az valami zseniális! Az alkotó új műfajt teremtett: tökéletesen rímel a szöveg, ráadásul a módszer időtakarékos is: nem kell sokat gondolkodni rajta, csak válasszuk ki a megfelelő szót, és ügyeljünk, hogy az mindig a sor végére kerüljön. Nos, nagyjából ez a reklám „ruhája”. Ha mindettől eltekintünk, és csak célját nézzük, akkor már végképp nem értem az egészet; főleg azt, hogy kinek szánták ezt a hirdetést?
In: PR Herald, 2000/07. p. 18.

KARAKAS H. NORBERT: Megint a magyarok
* Elindult valami. Van már imázs-központunk, professzionális pr-filmünk magyar tudósokról, és most itt ez a multimédiás eszköz is. Több szempontból szükséges véleményt alkotni. Egyrészt nagyon jó, hogy van és igyekszünk és már nem csak várunk az elismerésre, hanem minden eszközt igénybe véve megpróbáljuk önnön – sokszor zseniális – mivoltunkat másokkal is megosztani. Ez a magyar és angol nyelvű cédérom a tudomány- és technikatörténetből nyolcvanhárom olyan tudós, mérnök feltaláló életrajzát, munkásságát, találmányait, publikációit, elismeréseit mutatja be, akik maradandó értékeket hoztak létre. A kiadó nézőpontja szerint a válogatás fő szempontja a világ tudományos és műszaki eredményeihez való magyar hozzájárulás bemutatása volt.
In: PR Herald, 2000/07. p. 18.

KUTAS GÁBOR: Minimál-kóstoló multi-módra (Napi menü)
* Vannak azonban az üzleti életnek olyan szeletei, amelyek csak nagyon nyakatekert módon próbálnak élni a vendégszeretet vevőcsalogató eszközeivel. A bevásárlóközpontok eladóterein működő termékkóstolók rendszerére gondolok. A recept szinte milliméterre ugyanaz mindenhol: kis mérető kínáló-pult, körülötte kevés férőhellyel, csini lányok emblémás pólóban, szokásos hostess affektálással, vagy ritkább esetben unott dumával, hogy „ha ízlett a termék, akciós áron megvásárolható most, itt, sőt…”
In: PR Herald, 2000/07. p. 21.

ZÁMBORI TAMÁS: Smash (Fiatalmód-magazin)
* Az a tizenéves fiatal, akinek készül a lap, döntse el, hogy kipróbálja-e vagy sem. Nem, kedves olvasó, nem kiskorúsításról van szó, csak a tapasztalat, az információk és az ezzel kapcsolatos meggyőződés szól belőlem. Talán nem új, ha azt mondom: a mai serdülők, kamaszok előrehaladott biológiai érettsége nem párosul szocializált, kiegyensúlyozott, felelős magatartással. Sőt, ezek a tendenciák erősödnek. Azonban az írás: felelősség! Leírni valamit annyi, mint legalizálni, elfogadtatni a gondolatomat, a véleményemet.
In: PR Herald, 2000/07. p. 22.

CSIKÓS ATTILA: Impotencia
* Feltűrte az ingujját, és eltávolodott a faltól. Erős késztetése volt. Előredőlt, mint aki széllel szemben. A redőnyt már korábban leeresztette. Az volt a szokása, hogy addig nézi, amíg totálisan izgalomba nem jön. Általában az elviselhetőség határáig tartotta magát, és csak akkor kezdett hozzá, amikor már a feje is lüktetett és imbolygott, mint a gázcső végére húzott lufi. Olyankor már jó volt neki. Kettesben voltak. Ő és a videó. A kedvenc jelenetéhez csévélt, gyorsan, nehogy véletlenül is aszinkronba kerüljön a képernyőn látottakkal.
In: PR Herald, 2000/07. p. 23.

SZABÓ DÁVID: Tréningdivat
* Míg az USA-ban a legdinamikusabban fejlődő tréning típus az E-tréning, nálunk még a csoportos tréningek (tíz-tizenkét emberrel) hódítanak. Leggyakrabban kommunikációs, problémamegoldó és időmenedzsment tréningekre jelentkezik igény a megbízók részéről, míg a legnépszerűbb egyéni fejlesztési módszereknek a coaching és az on the job képzéseket tartják. A tréninges képzési formát legtöbbször az értékesítés területén működő cégek veszik igénybe, ahol a top-menedzsment és a középvezetők oktatásán túl az ügynökök és üzletkötők folyamatos képzése is elfogadottá vált mára.”
In: PR Herald, 2000/07. p. 25.

KRISTON LÁSZLÓ: Eladó karizma (3. rész. Sztár-arcok árfolyama)
* A bank-biztos színészek listái a stúdió executive-jai körében tartott közvélemény-kutatás eredményeként állnak elő, vagyis a besorolás egy iparág elsődleges pénzembereinek általános megítélését tartalmazza. Mindössze egy kérdést tesznek fel nekik: kik azok a színészek, akik egymagukban (anélkül, hogy megtámasztanák egy co-sztárral) legnagyobb valószínűséggel képesek kasszasikert produkálni. Ezek alapján – akárcsak a bankok –, a színészek is besorolódnak az A+, A, B+ kategóriákba.
In: PR Herald, 2000/07. p. 26.

SZOBOSZLAI KRISZTINA: Képes Ifjúságtól az ifjúság képéig
* Pécsi Tudományegyetem megalakulásával egy olyan hatalmas intézmény jött létre, amelynek mintegy harmincezer polgára kilenc karon, tucatnyi más egységben dolgozik-tanul, ráadásul a „telephelyek” számát tekintve a PTE az egyik legszétszórtabb intézmény az országban. A városon belül sincs igazi campus, sőt vannak egységek Szekszárdon, Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen is. Ugyanakkor ennek a mega-egyetemnek tényleges egységként kell működnie, amihez elengedhetetlen a belső kommunikáció megteremtése. Ennek egyik formája az Univ Pécs, amely jelenleg kéthetilapként jelenik meg, és amelyet tízezer példányban, ingyenesen terjesztünk.
In: PR Herald, 2000/07. p. 28.

TIT: Egyetemi lap, vagy pr felsőfokon? (Univ Pécs)
* A Pécsi Tudományegyetem névre keresztelt óriásbébi 2000. január 1-jén született. A terebélyes, már-már átláthatatlan szervezet a dél-dunántúli területen kilenc karral, körülbelül 25.000 hallgatóval és ötezer dolgozóval, oktatóval rendelkezik. E tények tudatában egyáltalán nem megvetendő, hogy a felsőoktatási intézmény irányítói úgy gondolták: szükség van egy lapra. Ettől lenne az Univ Pécs „marketinges píárlap?”
In: PR Herald, 2000/07. p. 29.

F. TÓTH BENEDEK: Valami történt
* Viráth befejezte az olvasást. Diadalmasan nézett a jegyzetrengeteg felé, oda, ahol a szerkesztőt sejtette, de a hajszálak ugyanúgy billegtek a jegyzetek felett, mint amikor elkezdte az olvasást. Vége? – kérdezte a szerkesztő. – Vége. – Kérem, az írást tegye a többi jegyzet tetejére, és köszönöm, elmehet. – S mi lesz az írással? – Majd értesítem.”
In: PR Herald, 2000/07. p. 30.

BLASKOVITS FERENC: A kör körbezár (A pr-hatékonyság mérése)
* Hiszen minden kommunikáció eredményessége azon mérhető, mennyire sikerült pontosan megértetnem magam, miként sikerült elfogadtatnom álláspontomat, meggyőznöm a nagyérdeműt. Ehhez nem árt, ha tudom, ki is ő, mit gondol az adott témáról, milyen szokásai vannak, kikre hallgat, mi befolyásolja döntéseiben stb. Ebben elvben nyilván mindenki egyetért. Miért van mégis az, hogy rendszerint a kutatás az egyik legelső tétel, amit a megrendelő kihúz az ajánlatból?”
In: PR Herald, 2000/07. p. 33.

KÁDÁR EDIT: Kiaknázatlan lehetőségek (Közvélemény-kutatók a neten)
* Ezeket a kutatásokat, ismereteket feltétlen ötvözni kell a közvélemény-kutatók nem on-line területen meglévő tudásával, számítási módszereivel, s ezáltal az internet egy új, kiaknázható lehetőség, terep lehet a közvélemény-kutatás számára, ahonnan a politika és a gazdaság gyors visszajelzést kap bizonyos döntések és folyamatok hatásairól. Az internetezők nagy része, mint speciális célcsoport – mely ma már a társadalom egyre szélesebb körét reprezentálja – megítélésem szerint örömmel venne részt véleményével ebben a visszacsatolási folyamatban, hisz az internetezés az interaktív véleménynyilvánításról is szól.
In: PR Herald, 2000/07. p. 34.

NAGY ÁKOS ATTILA: Alap- és kút-ásás
* A kutatómunka során összegyűjtött anyagok sokrétűen felhasználhatóak. Egyrészt a PULSE eredményei a világháló (email és PULSE Intranet) segítségével minden dolgozó számára hozzáférhetőek, másrészt a kutatás és az Internet házassága azt a lehetőséget is megadja a McCann-Erickson-nak, hogy folyamatos kapcsolatban maradhasson a fogyasztókkal, ezáltal gyorsan reagálhasson az új tendenciákra, s hogy az ehhez szükséges információhoz világszerte bárhol hozzájuthasson.
In: PR Herald, 2000/07. p. 36.

KG: Az érdek dönt Médiakutatás és tervezés
* Csakhogy a médiapiac folyamatos bővülése, a hatékony és – legalább részben – megtérülő reklámozás igénye nem teszi lehetővé, hogy ideális, egzakt alapállásból adódó médiaválasztások szülessenek. Szükség van a kommunikációs tanácsadó információira árakról, lefedettségről, példányszámról, de a médiavásárlás napi gyakorlata inkább a mennyiért-mikor kettősségen alapul, háttérbe szorítva a tervezés összetett szempontokat figyelembe vevő szakmai lépéseit.
In: PR Herald, 2000/07. p. 38.

SZONDI GYÖRGY: Értékelni? Minek? (A nagy magyar valóság)
* Az értékelés nemcsak a public relations létjogosultságának, eredményességének, valamint a programok hatékonyságának megítélését segíti elő, hanem a pr-szakma mindenkori helyzetének megítéléséhez, illetve az elméleti tudásanyag fejlesztéséhez is hozzájárul. A legnehezebb annak számszerűsített és nyomon követhető kimutatása, hogy a public relations tevékenység hogyan járul hozzá a szervezetek „bottom-line”-jához?
In: PR Herald, 2000/07. p. 43.

LARISSA GRUNIG: Mini büdzsé, maxi eredmény (Költségkímélő kutatás)
* Az Üzleti Kommunikátorok Nemzetközi Szövetségének Kutatási Alapítványa (IABC) szponzorálta a legátfogóbb pr-kutatási projektet. A tíz évig tartó tanulmány célja, hogy választ adjon a kérdésre: miként segíti elő a public relations a szervezeti hatékonyságot?
In: PR Herald, 2000/07. p. 45.

FARKAS VERA: Walking por le strasse
* Ha nekivágsz egy új nyelvterületnek, az ismeretlen tájékra tévedt kalandkeresőt üldöző izgalmaknak teszed ki magad. Egyszer csak kiderül, hogy a négy angol fiú nem titokzatosan bölcs mondatokat üvölt a mikrofonba, hanem azt, hogy „Szeret téged -ged -ged”, és hogy az őserdők varázslatának hangzó dallamos mondat, melyet spanyolul nem úgy írnak, hogy „vámoszáláplájá”, csak egy egyszerű felszólítás: menjünk a partra. Vagy szótanulás közben hirtelen beugrik a „rajcsúrozni” szép magyar ige, és rádöbbensz: a német „die Reitschule”, azaz „lovas iskola” volt anno a szóalkotó ihletadója.
In: PR Herald, 2000/07. p. 47.

LIPOVSZKY CSENGE: Lomtalanítás ideje
* Virtuális lomtalanításom során eltüntetem baloldalunkról az olajfaliget helyét elfoglaló nyolclakásos üdülőt, amelynek apartmanjai évről évre intelligensebb német fiataloknak adnak szállást. Feleslegesnek titulálva jobboldali szomszédunk ormótlan épületét a mellettünk húsz évig üresen és gaztól ellepve terpeszkedő telekre változtatom vissza. Na jó, legalábbis meggyőzőm őket, hogy a saját szükségleteikkel összhangban lévő nyaraló építése nekik is megérné. Miután sikeresen kiszabadítottam vityillónkat, pár pillanatra átadom magam a hajnali és a lenyugvó (az álomban minden lehetséges) napsugarak újbóli élvezetének, és az olajfák édes illatának.
In: PR Herald, 2000/07. p. 47.

VEREBICS JÁNOS: Merre tovább? (Az E-kereskedelem joga)
* Az Európai Unió az információs társadalommá való alakulásának jogpolitikai kérdéseit 1996 óta törekszik egységesen kezelni, átfogó koncepcióban megjeleníteni. Az elektronikus aláírásról, a belső piaci elektronikus kereskedelemről szóló, elfogadott Irányelvek az információs társadalom jogi „csomagtervének” kétségtelenül legalapvetőbb elemei, a jelenségek azonban nem vizsgálhatók egymástól elszigetelten, az információs társadalom totalitásából kiragadott életviszonyok elszigetelt jogi szabályozása nem szerencsés, eredményes sem lehet.
In: PR Herald, 2000/07. p. 52.

RÁTKY PÉTER: Túl a pongyolán (Interjú Varga Klára jelmeztervezővel)
* „– Rájöttem, hogy ez csak az egyik része a folyamatnak, és sokkal nagyobb energiát igényel a megvalósítás. A mindennapi kommunikáció teszi ki a munkám nagy részét. A rendező és a színész mellett meg kell találnom a hangot az asszisztenssel, a szabóval, a cipésszel, a kalapossal, a kelmefestővel, a műhímzővel és a gazdasági vezetővel is. A rendező és a színészek igénye a legfontosabb. Gyakran kompromisszumot kell kötni, én elképzelhetek bármit, a ruhák mégiscsak egy előadás részei, és a színész hordja őket hónapokon, éveken keresztül.”
In: PR Herald, 2000/07. p. 57.

OSMAN PÉTER: Szellemi vagyongazdálkodás
* Jelentőségét jól mutatja, hogy az IBM érdemesnek tartotta, hogy önálló webhelyet létesítsen az Interneten a szellemi vagyon fontos kérdéseinek, mindenekelőtt a szabadalmi információknak. Ove Granstrand könyve olyan ismereteket összegez és kínál, többnyire könnyen megérthető formában a szellemi vagyon menedzselésének filozófiájáról, stratégiai megfontolásairól és gyakorlati szempontjairól, amelyeket ma már egyetlen komolyabb cég sem nélkülözhet.
In: PR Herald, 2000/07. p. 60.

MYAT KORNÉL: A média lehetőségei (Információs jogok és a sajtó)
* Az elején szeretném leszögezni, a félreértések elkerülése érdekében, hogy a jogtudomány számomra teljesen idegen terület. Ebben a hónapban mégis egy ilyen tárgyú könyvet szeretnék bemutatni. Mindezt azért teszem, mert ez a kötet a média különböző területein tevékenykedő szakemberek számára készült. Az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ gyakorló újságírók számára megrendezett, kétnapos szemináriumán elhangzó előadások anyagát találjuk benne.
In: PR Herald, 2000/07. p. 63.

KARAKAS H. NORBERT: nagy. kreatív. könyv
* A kötet számos, a reklámhoz kapcsolódó díj és fesztivál között beszámol a 46. cannes-i reklámfesztiválon elért hazai sikerekről. Tényleg túl kell már lépni a pesszimista identitáson, és felszegett fejjel nem tenni mást, csak villogtatni szikrázó magyar alkotókészségünket, így kitágítva a kört és az általános nézetet, miszerint nemcsak tudósok küzdenek kicsiny népünk általános elismertségéért, hanem e műfaj legjobbjai is.
In: PR Herald, 2000/07. p. 63.

RÉVÉSZ BÉLA: Válási tükör (Külön út)
* A folyóirat szerkesztőségi beköszöntőjében Rózsa Imre András főszerkesztő „válási tükröt” tart az olvasók elé. Szeretné ugyanis, ha egy-egy vonásban magára ismerne a válni szándékozó vagy válófélben lévő férfi és nő, „elhagyott és megcsalatott, vétkes vagy vétlen fél egyaránt” magára ismerne. Emellett a sajtó nyilvánosságát felhasználva kívánják a törvényhozók és a kormányzat figyelmét felhívni azokra az elavult, korszerűtlen jogszabályokra, amelyek igazságtalanságokat, hátrányos megkülönböztetéseket eredményezhetnek.
In: PR Herald, 2000/07. p. 64.

KORODI JÁNOS: Új fogalmak (Online pr)
* Jelenleg még nehezen megválaszolható kérdés, hogy ez az online marketing és PR mennyiben képes arra, hogy céljainkat elérjük. Szükséges lenne tudni, hogy melyek a honlapunk erősségei, gyengéi, és hol vannak a lehetőségek a fejlesztésre. Ahhoz azonban, hogy megismerhető legyen a rendszeresen frissített honlap részletes látogatottsága a hirdetők és reklámügynökségek, valamint a népszerűbb oldalak üzemeltetőinek körében, egyre nő az igény a megbízható és független, „felhasználóbarát” Internet-közönségmérési rendszer adataira.
In: PR Herald, 2000/07. p. 66.

GALÁNFI CSABA: A jelentés új szelei
* Az éves jelentések korábban a szöveges számadás és a vezetői üzenetek mellett a pénzügyi adatok közzétételére voltak kihegyezve. Tizenöt évvel ezelőtt a környezetvédelmi, tavalytól kezdődően pedig a társadalmi teljesítmény közzététele is megjelent a mérlegkészítés palettáján. Az utóbbi jelentés általánossá válásában a kétkedők kevéssé bíznak, de az előző századforduló idején is kevesen hitték, hogy a cégek korábbi üzleti titokként kezelt pénzügyi adataikat mindenki számára hozzáférhetővé fogják tenni. Az 1929-33-as világgazdasági válság új igényt támasztott, ami az üzleti világtól pontos, átlátható és összehasonlítható adatokat követelt meg.
In: PR Herald, 2000/07. p. 69.

DOUG KINZLEY: Vadvédelmi arzenál
* Tizenkét év pereskedés, egy évtizeden át tartó heves nyilvános felszólalások és általános bizalmatlanság. Pontatlan könyvelésre célzó félrevezető médiaközlemények. Hétezer hektárnyi, ideggáz és növényvédő-szerek előállítása közben megfertőződött talaj. Ezek után miként lehet meggyőzni a környék lakosságát arról, hogy a történteket hamarosan az ő javukra fogják fordítani?
In: PR Herald, 2000/07. p. 74.

Forrás: PR Herald Szerkesztőségi Archívum

Author: Varga Mihály

Stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PR Herald – az első magyar public relations szakfolyóirat – alapító-főszerkesztője. 1983-ban kezdi pályafutását a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójában, mint szerkesztő-rendező, majd ’85-től filmgyártásvezetőként dolgozik Budapesten. 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia Kutatófilm-stúdiójánál produkciós menedzser. A rendszerváltás idején (illegális körülmények között) külpolitikai tudósításokat szervez, külföldi televíziós társaságoknak szállít dokumentumfilmeket és híranyagokat, a „Keleti Tömb” utolsó szocialista országainak végnapjairól. Több száz publicisztika, rádió- és lapinterjú szerzője és szerkesztője. Olyan szervezetek és vállalatok pr-tevékenységét segítette/segíti, mint az ORTT, a Magyar Államkincstár, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Magyar Villamos Művek Rt., a Levegő Munkacsoport, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségi Közalapítványa és a Workania. A pályájuk elején álló tehetséges emberek megszállott támogatója. Kapcsolat: varga.mihaly@prherald.hu