KÍSÉRŐ

„- Tudtad, hogy az emberiség két legnagyobb problémája a tudatlanság és az érdektelenség?
– Nem, de nem is érdekel.”

Az égbolt a tudomány által legjobban ismert, legelérhetőbb és mégis zavarba ejtően kételyeket keltő égitestje a Hold. Az emberek életében minden korban jelen volt és kiemelkedő jelentőséggel bírt – az adott időszak kulturális és tudományos jellegzetességeinek megfelelően. Féltek tőle, vagy imádták, esetleg érdeklődtek iránta, egy biztos: sohasem volt közömbös. A XX. században kíváncsiságunk eljuttatott minket a Hold felszínére, de ezzel a lelkesedés nem állt meg. Szeptember 6-án ugyanis útjára bocsátották a LADEE-t, azaz a Lunar Atmosphere and Dust Environment Explorer-t.

Csillagászati léptékben elenyésző a Hold tőlünk való 384 402 km-es távolsága, közelségével pedig jelentős hatással van a Földön zajló folyamatokra , mint amilyen pl. az apály-dagály periodikus jelensége. Kiemelkedő szerepe ellenére azonban még mindig téves sokakban a Holdról kialakított kép (és/vagy a logikus gondolkodás kialakításában vannak hiányosságok). Ha arra a kérdésre, mi történik egy golyóstollal a Holdon, ha magam elé tartom azt, majd elengedem?, azt a választ kapjuk, hogy „ott marad, lebeg, elszáll az űrbe” stb., akkor talán érdemes lehet elgondolkozni a miérteken. Egyrészt, miért esik le, és miért gondolják az alábbi videóban néhányak és az – eme ötlet alapján – a szerző ismerősi körében végzett villámteszt résztvevőinek mintegy 50%-a (n = 10) ennek az ellenkezőjét (a videón szereplő és a szerző tesztje sem tekinhető reprezentatívnak!). A félreértés többeknél abból adódik, hogy a Holdat mintegy az Űrrel azonosítják és ebből indulnak ki válaszadásukkor, de akadt olyan, aki ezt felismerte, és rögtön kijavította magát.

Csak a korrekt tájékoztatás kedvéért: a Hold gravitációja 1/6-a a Földének, így a golyóstoll a Földön tapasztalható gyorsulás (Budapesten gBP = 9,81 m/s2) hatodával, tehát ennyivel lassabban fog leesni. Ahogyan az űrhajósok sem repültek ki a világűrbe magától. A tudományos fejlődésnek az alapja az kell(ene), hogy legyen, hogy az összegyűjtött információt, tudást, ismereteket, bizonyított tényeket hatékonyan adjuk át az utókornak és az alapvető tévhitek terjedésének ne adjunk lehetőséget, okot.

Igen, jártunk a Holdon, igen, van már elég meggyőző elméletünk a keletkezéséről, igen, tudjuk, miért van Nap- és Holdfogyatkozás, és igen, tudjuk, hogy leesik-e az a bizonyos golyóstoll, vagy nem. Tudjuk, mert le van írva. De a kollektív tudás egészen más lapra tartozik. Reméljük, a LADEE eredményei sem csak a fiók

Az egy héttel ezelőtt fellőtt holdszonda várhatóan 3-4 hónapig tartó kutatása során lesz egy igen érdekesen megfogalmazott küldetése, amely jól mutatja, hogy az emberiség kezd ráébredni saját maga felelősségére: „mérje meg a sérülékeny holdi atmoszférának a sűrűségét, összetételét és időbeli változását még azelőtt, hogy azokat az emberi tevékenység módosítaná”. A tervezett pálya egyszerre előnyös és hátrányos: 50 vagy 20 km-es magasságra tervezik, amely nagyon alacsonynak számít, ráadásul a Hold gravitációs mezejében is vannak jelentős egyenetlenségek, tehát a pályát tartani is kell.
Végső soron ez az oka a küldetés viszonylag rövid időtartamának is – az üzemanyag ugyanis véges és ha elfogy, akkor a LADEE befejezi küldetését, és kiszolgálva idejét, a Holddal együtt fog tovább kísérni minket, míg világ a világ…

[youtube_sc url=”http://www.youtube.com/watch?v=0OpPgA1buC4″]

Author: Weisz Dávid

Tájékoztatás, értelmezés, tanítás - ez a három tevékenység a tudomány által elért eredményeknek a megszokottól kissé eltérő módon történő kommunikálására vonatkozik. Az aktuális tudományos hírek hátterének ismertetésére törekszem. Kapcsolat a szerzővel: weiszd@caesar.elte.hu

Vélemény, hozzászólás?