DÖMSÖDI ZSOLT – ÚJRAGONDOLVA

Dömsödi Zsolt grafikusművész 2010-ben diplomázott a KREA Kortárs Művészeti Iskola grafika szakán. Szakdolgozatát amerikai filmplakátokból írta, a XX. század teljes áttekintésével és a korszak főbb filmjeinek plakátjait vizsgálva, de ezen belül is nagy gondot fordítva az úgynevezett B-kategóriás hollywoodi filmekre. Ennél a műfajnál különösen a Drakula és Zombie témájúak érdekelték, amit gyermekkorától nagy érdeklődéssel nézett.

A szakdolgozat témája azért volt olyan érdekes a közös munkában, mert tanulmányozta az azokhoz a filmekhez készült plakátok grafikai megoldásait, amelyek előkészítették a diplomamunkáját. Az utóbbiban a feladat, Hunter S. Thompson regényeihez készült könyvborítók újratervezése volt, amelyekről már szóltunk korábban itt, a GonzoPress hasábjain. Azonban a vonal, amin elindult, a gondolat, amelynek szellemében most alkot és a képek amelyekkel jelentkezni fog a Gruzzwe Store & Gallery kiállításán, korábbról eredeztethetők.

2009-ben, Londonban plakátjával díjat nyert egy, a George A. Romero tiszteletére adott rendezvényen. Akkor vezette be azt a „szokását”, ami egyedülálló grafikusi, de főként a magyar grafikusi körökben, hogy az amerikai filmvilágban ismert rendezők, színészek és egyéb prominens személyiségek neveit egy általa kitalált témájú ál-film ál-plakátján tünteti fel, ezáltal teljesen más kontextusba helyezve azokat.

Szakdolgozatának egyik alfejezete a kedvencem: a „’60’70’80 avagy az Aranykor évei” című, ahol nagy élvezettel ír a mindkettőnk által nagyon izgalmasnak tartott évtizedek ma már retró-forrásként használható filmjeinek esztétikájáról, az akkori filmplakátok elemzésében. Addigra a kis költségvetésű filmek, az úgynevezett „B” kategóriások készítői már felfigyeltek a nézők tabutémák iránti éhségére, ezért az exploit (kihasznál) szóhoz kapcsolódóan készültek nagy számban a sexploitation (erotikus és pornográf), a blaxploitation (feketék előnyős formában való feltüntetése) és a nazisploitation (náci koncentrációs táborok rémségei szexuális tartalommal) típusú filmek.

Dömsödi Zsolt a kereken egy évvel ezelőtt nyílt, első önálló és nagysikerű kiállításán már megmutatta oroszlánkörmeit azzal, hogy több témakörben is vonultatott fel plakátokat. Voltak egyrészt Romhányi („a Rímhányó”) József versikéihez készült humoros, de mint az amerikai filmekben, tabukat döntögető nagyszerű művei, „a hányástól a szexuális viszonyig“ témakörben. Mindezek rajzolt állatalakok formájában jelentek meg, aesopusi, la fontaine-i karakterekkel, amikor az állatok cselekvései és természetének megnyilvánulásai mindig emberi tulajdonságokat tükröztek. A munkák a múlt évi megnyitón nagy sikert arattak.

A tárlaton bemutatta a szakdolgozat számára javasolt és elkészült amerikai filmplakátok kompozíciós parafrázisait is, amelyeken a grafikus olyan kultuszfilmeket varázsolt új plakáttá, mértani és szín-síkokra redukálva a látványt, mint a Plan 9 From Outer Space 1958-ból, amiben még játszott a magyar Lugosi Béla, minden idők legjobb Drakulája.

A fent említett témákból kiindulva ál-filmek, ál-plakátjain, exploit filmek új grafikai megjelenésén dolgozik most az új kiállítási anyagát készítve. A hatvanas-hetvenes évek korhangulatából inspirálódva a korábbiakhoz képest festőibb megoldásokat alkalmaz jelenlegi munkáin. Grafikai stílusa nagy átalakuláson megy át, virtuóz rajzai, tudatos szín és formakezelésének köszönhetően elszakad a látvány mechanikus újraformálásától, poszterein megjelenő fantázia világa az erotika és a borzongás, a szörny és az ember folyamatos keveredése, amit már az ókori görögök is megjelenítettek domborműveiken. Hogy kik is ezek a rém-lények valójában? Nekem vannak sejtéseim… Mégis legyen ez meglepetés!

Aki április 22-én ellátogat a Gruzzwe Store-ba, Dömsödi Zsolt kiállítására, egy nagy show-ban vehet részt: lesznek ott régi-film vetítések, korabeli zenék, csapolt sör, vagány pólók és nem utolsósorban, a régi, Romhányis és az új szellemben készült plakátok, amik az ismert „dömsödis művészi őrületet” meglovagolva új köntösbe öltöztetik a grafikus minduntalan megújuló témáit.

Ilyenek az ufók, a King Kong és az USA-ban oly népszerű, nálunk kevéssé ismert „Nagy láb” (bigfoot) legendából származó „vegyes eredetű szörnyek”. És nem elhanyagolható módon: A Nő, mint kiapadhatatlan erotikus és egyéb örömforrás, mely téma már a hetvenes években készült filmekkel megalapozta a későbbi nagymértékű szex-szórakoztatóipart, ezzel általában meglendítve a művészek fantáziáját.

Ha mindez Dömsödi grafikában jelenik meg, akkor természetesen a művész már-már a végtelenségig fokozott zombie- és kannibálimádatával egyesül a nő, aki szexi, aki harap és szétmarcangolja az áldozatát. A kissé depresszív, de zseniális norvég expresszionista festő Edward Munch (1863-1944) is megmondta a nagy botrányt kavart képei kapcsán: „Das Weib ist wie Feuer; wärmend und verzehrend” vagyis „A nő olyan, mint a tűz, melegít és elemészt”.

A művész korábbi munkái megtekinthetők itt:

 

Author: Kocsis Nagy Noémi

művészettörténész

Vélemény, hozzászólás?