Egy fárasztó nap után hazaérve mindannyian nyugalomra vágyunk. A kikapcsolódás egyik legegyszerűbben elérhető eszköze pedig a televízió. Lehuppanva a készülék elé azonban azzal a bosszantó ténnyel kell szembesülnünk, hogy kedvenc filmünket fél óránként egy-egy reklámblokk szakítja meg. A legtöbb ember ilyenkor automatikusan csatornát vált, de ami a legrosszabb műsorszerkesztőnek és hirdetőnek egyaránt, ha kikapcsolja a tévét vagy elhagyja a helyiséget. Londonban végeztek is egy kutatást, miszerint az ilyen műsorszünetek idején ugrásszerűen megnőtt a háztartások víz- és villanyfogyasztása. Bizony sokunk egyre konokabbul és elutasítóbban viszonyul a reklámokhoz. Bármerre járunk, bárhol is vagyunk, mindenhol reklámok vesznek körül, agresszíven tukmálva ránk terméküket. A reklámkerülés hihetetlenül nagy mértéket öltött, de hogy mit is tud kezdeni ezzel a szakma, egy workshop keretein belül került megvitatásra, ahol a marketing és pr-vezetők krémje volt jelen a Menedzsment Fórum szervezése jóvoltából.

A reklámok erőszakos és manipulatív mivolta miatt az emberekben már olyan erős védekező mechanizmus alakult ki, amely túllépte a kritikus határt. A reklámkerülés fokozódik, a bizalom a hirdetők irányába rohamosan csökken. A fogyasztó sokkal inkább ad ismerősei véleményére, semmint a reklámok szajkózta dicshimnuszra. Tények bizonyítják, hogy mindössze 14%-uk hallgat a reklámra, a többiek pedig az úgynevezett word-to-mouth folyamatot részesítik előnyben, vagyis amikor beszélnek egy termékről. Arra pedig, hogy beszéljenek valamiről, a televíziós műsorok tökéletes teret adnak erre.
KÖZÖSSÉGI OLDALAK VS. CÉGEK
A 20. század elején hatalmas szenzációnak számított, amikor is John Logie Baird, a skót feltaláló jóvoltából sor került az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra 1926-ban. Mindenki a tévé elé tódult, fiatalok idősek egyaránt csüngtek a TV nyújtotta élményen. Mára azonban a tévé-nézés unalmassá, egyhangúvá vált. A változásokról Sas István pszichológus, médiaszakértő beszélt nekünk. Míg korábban a fiatalok átlagosan napi 6 óra 5 percet töltöttek a készülék előtt, ma ez az időtartam mindössze 2,5 óra. Nagy érvágás ez azoknak, akik itt akarnak hirdetni. A média szerepe egyre csökken, mindenki az internetre nyomul, onnan tájékozódik, ott intézi személyes és üzleti ügyeit, ott szórakozik és ott éli az életét. Ezt mutatják azok a számok is, miszerint a Google oldalán naponta 3 milliárd kattintás történik, a Youtube-on 100 millió feltöltött videó van, a Facebook pedig 220 millió regisztrált tagot számlál. Ha a Facebook ország volna, a világ 4. legnépesebb állama lenne! Elképesztő maga a tény is. Már csak a hatalmas felhasználó tábor miatt is sokkal kifizetődőbb, ha egy cég megjelenik ezeken az oldalakon. Ellentétben a hirdetésekkel, melyek a fogyasztót kizárva önmagukat dicsérve egyirányú kommunikációt folytatnak, a közösségi oldalakon a felhasználók megoszthatják tapasztalataikat, élményeiket a termékről, mely sokkal nagyobb hitelességgel bír. A vállalatnak figyelembe kell vennie a fogyasztót! Figyelnie kell az érzéseire, a vágyait szem előtt tartani, meghallgatni a panaszait, és a hibákat orvosolni. A bevonásával kell, hogy történjen minden! Ezeken az oldalakon a fogyasztók által generált marketing folyamat van kibontakozóban, és ez az a változás, melyre egy cégnek figyelnie, reagálnia kell. Hatalmas kihívás, hogy a közömbös és reklámok irányában keményszívű vásárló életébe valami újdonsággal tudjon bekerülni egy vállalat.
ÉLMÉNYMARKETING 
Ha azt mondom Mickey Egér, mindenkinek a nagyfülű, bájos és szórakoztató Disney rajzfilmfigura jut eszébe. Ennek az aranyos kisegérnek nagy szerepe volt abban, hogy a marketingesek elkezdték törni a fejüket azon, hogyan is tehetnék személyesebbé márkájukat. A Disney volt ugyanis az első, aki azzal, hogy Mickey Egeret élő nagyságban elhozta a rajongóknak, megteremtette az élménymarketinget. Disneyland-nak azóta is töretlen sikere van, és egyre több lehetőséget kínál mind helyrajzilag, mind a szórakozásban az odalátogatóknak.
Ezután már lavinaként indult meg a márka személyesebbé tétele, mikor is teljes életnagyságban csirkejelmezbe bújt Burger King dolgozók szórólapoztak az utcán, vagy mikor a két lábon járó „Túró Rudi”-automatából vásárolhattuk meg a Piros Pöttyöst. Hosszú listát lehetne írni ezekről a sokszor jópofa, de olykor zaklató hostess tevékenységekről, melyek minden bizonnyal felejthetetlen élménnyel gazdagítanak, de ettől még a fogyasztó nem fogja magát fontosnak érezni. Az igazi művészet ebben van, hogyan váljék ez mindkét fél javára. Elégedetté tenni a vevőt és a gyártót is. Ilyen gyakorlati példákra mutatott rá Dr. Papp-Váry Árpád, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Marketing Intézetének igazgatója, aki a szakma misztikus, bonyolult útvesztőiben is próbál egyszerű, gyakorlatias kiutat mutatni, mindezt könnyed és hétköznapi stílusban. Most sem történt ez másként, így visszakanyarodva, hogy mi az, ami egy csirkés jelmeznél sikeresebbé teheti egy gyorsétterem életét: „Burger King Kalkulátor”! A honlapra látogató állíthatja be magának, hogy az oldal mekkora mennyiségben mutasson vicces elemeket, vagy ha éppen több információhoz szeretne jutni az aktuális menüről, csak feljebb kell tekernie a „food-sávot”. A fogyasztó életének megkönnyítésére dobott piacra egy új szériát a Szeretni fogsz borcsalád, mint a Vörösbor Disznóhoz, vagy a Fehérbor csirkéhez. Elfeledkezhetsz a borászati könyvek áttanulmányozásáról, mielőtt italt választasz az esti vacsorához. A vásárlási élmény még különlegesebbé és izgalmasabbá tételét hivatott elérni az Abercrombie, mely a hétköznapitól abszolút eltérő fogadtatásban részesíti a vásárlókat. New York-i üzletükben sportos testalkatú, félmeztelen macsók fogadják a hölgyeket. A plakátokon látható, addig elérhetetlen modellfiúk valóságot öltenek. Mi ez, ha nem élmény? Ezen pár példa tökéletesen tükrözi mire is törekednek ezek a vállalatok: egyrészt megkönnyíteni a fogyasztó dolgát, élményt nyújtani neki, kifejezni irányába a cég szeretetét.
TANULSÁGOK
Régen megtanultuk, hogy mindig törekedjünk az aktualitásra. Ez pedig már nem években mérendő, nem is hónapokban, hanem napokban vagy akár percekben. Ahogy a tinédzser követi a divatot ruházkodás terén, vagy hogy melyik blogon trendi tagnak lenni, úgy egy vállalatnak is igyekeznie kell, csak épp üzleti szemléletben. A hagyományos marketing eszközök ideje lejárt. Eljutottunk oda, mikor már nem a szakkönyvek mondják meg, mit csinálnak a fogyasztók és mit a vállalatok. Egy sajátos korszak bontakozik ki, melyben vezető pozícióba a fogyasztó látszik kerülni. Így hát ami igazán nyilvánvalóvá válik ismét, hogy „a vevő a király”!