A MAGYAR ISZLÁM JOGVÉDŐ EGYESÜLET

A Civil Rádió „Őrkutyák civilben” című műsorának január 22-i adásában a Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület (MIJE) képviselőjével – Dr. Bakó Balázs elnökkel – készített interjút Lőrincz Marcell, „Az iszlamofóbia az új antiszemitizmus?” címmel.  A beszélgetés itt hallgatható meg: https://open.spotify.com/episode/3LaxXDS5XesbW9bwNv06zg?

Dr. Bakó Balázs

 

Az egyesületről szólva Dr. Bakó Balázs elnök elmondta, hogy a MIJE 2016-ban alakult, miután a 2015-ös migrációs krízis nyomán Magyarországon is fölerősödött az iszlám-, illetve muszlimellenesség, mely fizikai atrocitásokban is megnyilvánult. Elsősorban fejkendőt viselő nőket értek inzultusok, illetve a bőrszínük és a nevük miatt a többségtől elütő, illetve idegennek vélt személyeket. A MIJE céljai között szerepel ezek feltérképezése, a megtörtént esetek rögzítése, és a további esetek megelőzése. Ebben kulcsszerepe van az ilyen esetekre való figyelemfelhívásnak, a muszlimok tájékoztatásának, a bizalom erősítésének, és a hiteles kommunikációnak. Az egyesület ezt többek közt ismeretterjesztő írásokkal, előadásokkal, workshopokon, konferenciákon való részvétellel, illetve a hatóságokkal, és más civil- illetve nemzetközi szervezetekkel való együttműködéssel próbálja elérni. Az egyesület a munkahelyi és más diszkriminációval érintett cégeket, szervezeteket megkeresi, és szükség esetén a hatóságokhoz fordul. A kormányzat felé is több alkalommal ajánlásokat fogalmazott meg a MIJE. Ezekre olykor pozitív válasz érkezett, máskor viszont még válaszra sem méltatták az egyesületet. Problémát jelent tehát az információáramlás nehézkessége és a bizalmatlanság.

A magyarországi muszlimok jellemzőit tekintve a MIJE képviselője kiemelte, hogy kis létszámú közösségről van szó, legfeljebb 30-40 ezer fő, akik nem is feltétlenül állampolgárok, és nem is feltétlenül gyakorolják a vallásukat, vagy legalábbis közösségbe nem járnak. Ez összefügg azzal, hogy sokan vidéki településeken élnek, illetve csak ideiglenesen tartózkodnak az országban (pl. cserediákok). Ez azt is jelenti, hogy sok atrocitás rejtve marad, vagyis magas a látencia a muszlimellenes cselekményeket tekintve. Ezt támasztják alá a statisztikák is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2018-as gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó statisztikái alapján a magyar rendőrség csak 194 esetet regisztrált, melyekről viszont nem lehet tudni, hogy mi volt a támadó motivációja. Nem-kormányzati szervek is jelentettek incidenseket az EBESZ-nek, innen lehet tudni, hogy 2018-bam két muszlim hölgyet megtámadtak, de ennél a MIJE-nek többről is tudomása van, ugyanakkor az érintettek hozzájárulása nélkül jogi lépéseket nem mindig lehet tenni. Sőt, sokszor a jogvédő egyesületek felé is bizalmatlanok az emberek, illetve nincsenek is tisztában a jogaikkal. Az egyesület viszont elindította honlapját, www.iszlamjogvedo.wordpress.com, ahol anonim módon is lehet jelenteni muszlimokat ért gyűlölet-cselekményeket.

Az egyesület a facebookon is elérhető. Az egyesület közösségi médiaoldalán egy Malcolm X- idézet található az igazságosságról, mely a műsorvezető érdeklődését is felkeltette. Malcolm X azért jó példa az egyesület szerint, mivel képes volt szakítani radikális múltjával, és egy mekkai zarándoklat következtében megtért az iszlám eredeti, mérsékelt szellemiségéhez.
Ha viszont az iszlám a középút vallása, miért van annyi szélsőséges? Miért hivatkoznak a terroristák a vallásra, és mit tud tenni az egyesület azért, hogy a sok ember fejében élő tévhiteket és félelmeket eloszlassa? Bakó Balázs szerint érthető, ha sokan félnek, hiszen valóban vannak problémák akár a bevándorlók integrációját tekintve, akár a terroristákat tekintve. Bár statisztikailag nézve az európai uniós állampolgárságú muszlimok többsége integrálódott, ez nem mindig jelenik meg kellő hangsúllyal a médiában. Ezért a muszlimoknak is szerepe és felelőssége van abban, hogy jó példával járjanak elöl, és ezt megfelelően kommunikálják is a többségi társadalom felé. A terrorcselekményeket egyébként elítélik a muszlimok, sajnos ez viszont nem mindig jelenik meg a hírekben, inkább csak a negatívumok kapnak figyelmet. A történelmet tekintve is fontos azonban látni, hogy vannak pozitív és negatív példák egyaránt, kár kiragadni egy-egy példát, mondjuk az Oszmán Birodalom hódításait, mert ma már egészen más a világ, illetve a török-magyar kapcsolatok jelenleg szívélyesnek mondhatók, noha sokan ezt sem nézik jó szemmel, így nehéz mindenkit kielégítő választ adni. Mindenesetre senki nem felelős más emberek tetteiért, Isten előtt mindenki a maga tetteiért fog elszámolni, és a modern jogrendszerek is az egyéni felelősség talaján állnak. Noha fontos elmondani, hogy a terrorcselekmények vallásilag nem igazolhatók, mindig voltak és lesznek, akik ilyen-olyan okokból terroristává válnak. Ez egy komplex jelenség, melynek számos tényezője van, de annyi tudható, hogy a terroristák körében felülreprezentáltak a fiatal arab férfiak, akiket megkörnyékeznek különféle hitszónokok, szélsőséges imámok, és korábbi sérelmeikért megtorlásra szólítanak, illetve a korábbi világias életmódot pedig a mártíromság félrevezető ígéretével próbálják kompenzálni. A vallási szövegekre való hivatkozásuk azonban cáfolható. Jogi megközelítéssel élve, egy normának három eleme van általában: az ún. hipotézis, mely leírja azt a körülményt, azokat a feltételeket, amikor tanúsítani kell egy magatartást. A  diszpozíció határozza meg, milyen magatartást vár el a normaadó. A szankció pedig rögzíti a következményeket. A Korán harcra szólító versei nem értelmezhetők önmagukban, hiszen a harcolás mint magatartás önmagában csak a diszpozíciót jelenti, de nem hagyhatók figyelmen kívül azok a feltételek, körülmények, amikor a magatartást tanúsítani kell. De nem kell jogásznak lenni annak belátásához, hogy egy-egy vers, mondat kiragadása, a szemezgetés nem megfelelő érvelés a szélsőségesek részéről.  Noha a MIJE nem egy vallási szervezet, így teológiai kérdésekben nem feladata állást foglalni, mégis szükséges tájékoztatni a szélesebb közönséget az ilyen és hasonló kérdésekről is.
A műsor címében megfogalmazott kérdéssel kapcsolatban Dr. Bakó Balázs kifejtette, hogy a nemzetközi szervezetek gyakorlatában az antiszemitizmus és az iszlamofóbia is a rasszizmus egy formája. Noha az iszlamofóbia jelenségét, illetve a kifejezés létjogosultságát sokan tagadják vagy megkérdőjelezik, mégis indokolt a használata. Az persze érthető, ha sokan félnek a tömeges bevándorlástól, vagy az illegális migrációtól és a terrorizmustól, és az is természetes, hogy mindenkinek vannak előítéletei, de a muszlimok elleni gyűlölet, rasszizmus és negatív diszkrimináció egy az antiszemitizmushoz hasonló jelenség, mely nem indokolható egy jogállamban. A MIJE is a jogszabályokat betartva működik, és arra buzdít mindenkit, hogy szintén tartsa be a jogszabályokat. Az illegális tevékenységek ellen pedig föl kell lépni, így természetesen egy államnak joga van védeni a határait, de itt sem hagyhatók figyelmen kívül azok a szabályok, amelyek a humánus bánásmódra vonatkoznak, és amelyek megjelennek például nemzetközi bírói fórumok döntéseiben is.

Végül fontos rögzíteni, hogy az iszlamofóbia nem csak közvetlenül muszlim személyeket ért atrocitásokra vonatkozhat, hanem például az iszlám vallás gyakorlásával összefüggően mondjuk mecsetek elleni támadások is történtek, történhetnek. Egy budapesti imaházat is ért ilyen támadás 2017-ben, miután egy politikus részéről elhangzott, hogy ’itt nem lesz több mecset’. Az ilyen esetek sértik a vallásszabadságot. Az iszlám 1916 óta elismert vallás Magyarországon, és itt nincsenek szélsőségesek, a muszlim közösség kisszámú és integrálódott. A megalapozatlan hangulatkeltés semmi jóra nem vezet, ehelyett a MIJE a párbeszédet szorgalmazza, és a jövőben is folytatni kívánja ennek képviseletét.

Author: Csabai Zsanett

1981-ben született Szolnokon. 2012-től Kommunikáció és médiatudomány sajtó szakirányon tanult. Szabad világnézetének köszönhető, hogy a legkülönbözőbb élethelyzetekbe kerülve kíváncsisága és elemző gondolkodásmódjával hasznos tapasztalatokká konvertálta az időnként zord, vagy kellemetlen körülményeket is. Mottója: „Ha elestem, akkor fekszem egy darabig ott lent, hátha látok valami érdekeset.” – Ezzel az attitűddel dolgozott hegesztőként, közmunkásként, pedagógiai asszisztensként, majd könyvtáros lett, oktatott idős embereknek számítógép- és internethasználatot, a pénzügyi világ is megérintette, és megtanult programozni is. Grafikákat készít, szabadidejében fest és ír. Kedvelt témái a kulturális antropológia, azon belül is leginkább a proxemika. Erős szociális érzékenysége nyomán sokat foglalkozik a mélyszegénység, a diszkrimináció, a gyermek-felnőtt interperszonális kommunikáció kérdéseivel. Egyik kutatási területe: a tranzakcióanalízis, és a konfliktusmegoldás, mint kommunikációs jelenség.