Az európai határvédelmi ügynökség bejelentette, hogy Magyarországon befejezi a működését. Ez a döntés az EU Legfelsőbb Bíróságának döntése után született, amelyben Budapestet az illegálisan beutazott migránsok visszatoloncolásával vádolták. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége is kéri a helyzet tisztázását.
A Frontex az EU külső határainak őre, és hónapok óta őket is támadják. A határvédelmi ügynökség alkalmazottai ellen felhozott vádak a következők: a migránsok úgynevezett visszaszorításában való esetleges részvételtől a zaklatásig, a favorizálásig és a „legmagasabb szintű kötelességszegésig” terjed. Emiatt az EU csalásellenes hatósága tavaly év vége óta vizsgálatot folytat a Frontex ellen. Most a varsói székhelyű hatóság (amelynek rövidítése a „frontières extérieures” szavakból ered) bejelentette, hogy azonnali hatállyal kivonul Magyarországról – azon tagállamok egyikéből, amelyekben bevett gyakorlat a menedékkérők erőszakkal történő visszaküldése. Chris Borowski, a Frontex szóvivője szerda este elmondta, hogy az Európai Bíróság döntésének következtében született meg ez a döntés.
A kitoloncolás folytatódik Magyarországon
December közepén az EU legfelsőbb bírósága jogellenesnek ítélte meg Magyarország menekültügyi szabályait. Budapest megengedhetetlen módon megnehezítette a menekültek számára a menedékjog igénylését, zárt „tranzitzónákban” tartotta őket, és az eljárás alá vont migránsokat, akik illegálisan léptek be az országba, minden további eljárást mellőzve visszaküldték a határkerítés mögé – áll az ítéletben. A különleges tranzitzónák használatát a magyar kormány nyáron már beszüntette.
A média és a segélyszervezetek szerint azonban továbbra is folytatódnak az illegális visszakényszerítések Szerbiába. A budapesti székhelyű emberi jogi csoport, a Magyar Helsinki Bizottság (HHC) december óta mintegy 4.400 jogsértést azonosított. A Frontex szemet hunyt az emberi jogok jól dokumentált megsértéseinek eseteivel szemben a magyar schengeni határon − derül ki a HHC január 8-i jelentéséből.
Eddig a luxemburgi bíróság ítélete nem gyakorolt különösebb hatást a magyar kormányra. Borowski az NZZ-nek elmondta, hogy Budapest még nem kommentálta a Frontex missziójának megszüntetését, de nem lehetett tovább késlekedni. Csak akkor védhetik meg sikeresen a külső határokat, ha biztosítják, hogy minden tevékenységük teljes mértékben megfeleljen az uniós jogszabályoknak – mondta Borowski. A szóvivő szerint húsz határőrt érint a misszió visszalépése.
A beérkezők száma csökken
A határvédelmi ügynökséget azzal vádolják, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Bulgáriában, Horvátországban és Görögországban is részt vett a jogsértésekben. A görög parti őrség állítólag menekült hajókat tolt a török tengeri határhoz, időnként jelentős erőszakot alkalmazva, és a Frontex itt is behunyta a szemét. A horvát-boszniai határ menti segélyszervezetek hasonló bejelentésekről számolnak be.
Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerdán a történtek tisztázását követelte az európaiaktól. Riasztó, hogy ez a visszatoloncolási gyakorlat másoknak is példát mutathat – jelentette a szervezet szerdán Genfben. Bizonyos helyeken embereket erőszakkal szorítják vissza, ilyen esetekről érkeztek bejelentések − mondta Gillian Triggs, a menekültekért felelős főbiztos-helyettes, az országok megnevezése nélkül. Az egyéni menedékjogi elbíráláshoz való jogot senkitől sem szabad megtagadni.
Az ENSZ szerint az EU-ba érkezők száma folyamatosan csökken. 2020-ban 95.000-en érkeztek, 23 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban, és 33 százalékkal kevesebben, mint 2018-ban. „Ennyi Európába való beérkezés kezelhető helyzet kell, hogy legyen” – mondják Genfben.
/Daniel Steinvorth, Brüsszel/
Forrás
https://www.nzz.ch/international/frontex-zieht-sich-aus-ungarn-zurueck-ld.1598831
A Neue Zürcher Zeitung 2021.01.28-án megjelent cikkét Judith Waldvogel-Bencze fordította.
