Húsvétkor a nyulakat ünnepeljük. Elmegyünk a boltba sonkát, kalácsot, tojást és „életveszélyes” guargumit tartalmazó üveges tormát venni. Ja, meg csokit. Ipari mennyiségben. Hiszen ne legyen már olyan szép az a gyerek azokkal a szép fehér, egészséges fogaival!
Húsvét akkor van, amikorra be van írva a naptárba. Piros betűvel. Szerencsére két napos, sőt, egy ideje már az előtte lévő Nagypéntek is szabad. Az ünnep egyik napja vasárnapra esik, szóval akkor úgyis otthon lennénk. De legalább a következő nap hétfőn van.
A hétfői napon össznépi szokás — adott esetben — részegen autóba ülni, vinni a hatos ásványvizet, vagy egy slagot meg a vödröt, és felcsavarodni egy fá… meglocsolni a rondábbik nem képviselőit. Vagy leönteni őket 1 hektoliter jéghideg vízzel. Aztán másnap jönnek a mentők, és beviszik őket a kórházba kétoldali tüdőgyulladással.
De vannak olyanok is, akik felveszik a kinőtt öltönyüket a legrusnyább csokornyakkendővel, és megveszik a száz forintos boltban a legolcsóbb és legbüdösebb kölnit. Jól megspriccelik vele a csaj haját. Cserébe azt remélik, hogy kapnak a csajtól legalább egy tízezrest, de csak egy 20 forintos apró csokitojás csomagolásának a felét kapják meg. Meg egy fél szotyihéjat bónuszként. De ha rendes, festett a leányzó tojást. Az szép. Mármint a tojás. A lány lehet, hogy egy kapafogú bányarém.
De a tűzoltóknak a legjobb. Kivonulnak a darus kocsival, és úgy kezelik a nőket, mint a tüzes menyecskéket. Tiszta égő. Rácsatlakoznak a tűzcsapra és hadd szóljon! Úgy meglocsolják őket a rájuk irányított vízsugárral, mint a rendőrök a tüntetések oszlatásánál. Szegények az utcáról berepülnek a kapun, és értük is jöhetnek a mentők.
Sokan vannak, akik a rendszeresen kiadott figyelmeztetések ellenére élő nyulat vesznek a gyereküknek. Mert az olyan cuki. Nyusziiiiiii! Aztán szerencsétlen pára kb. egy hétig érzi jól magát, mert az újdonság erejével hat, majd egyszer csak azt veszik észre, hogy sovány, meg kihullik a szőre. Ja, hogy ezt etetni is kell? Azt nem mondták a boltban… Szóval szegény nyulak jobban járnak, ha nem veszik meg őket. De még jobb lenne, ha az erdőben maradnának. Ott lenne a helyük…
Szoktak játszani is aki keres, az talál című játékot a kertben. Előtte felelős szülőként beteszik a csokit a rózsabokor mögé, hogy még véletlenül sem lehessen megtalálni, de ha mégis sikerül, utána szedegethetik ki a tüskéket a jajveszékelő gyerekből. És még a csoki is ottmaradt. Hallatlan!
Viszont ezen az ünnepen vannak a legjobb kaják. Ha nincs kedvünk szöszmötölni vele, rendelhetünk óriási hidegtálakat, és addig za… ehetünk, amíg bírjuk. Vagyis inkább amíg el nem fogy.
A Húsvét amúgy azért rossz, mert nem olyan, mint a Karácsony, hogy lehet hitelre hatalmas TV-t venni, amely felvett összeget aztán soha az életben nem tudunk visszafizetni. Meg a házat se lehet felgyújtani az adventi koszorúval vagy a kiszáradt karácsonyfával…
***
Természetesen sarkítottam, görbe tükröt tartva a társadalom elé. És bár viccesnek tűnik, ez valójában kissé szomorú. Sokak számára az ünnep vallástalanná vált (ahogy a Karácsony is); inkább a tavasz eljövetelét ünneplik. Érdemes megismerkedni azzal, miről is szól valójában a Húsvét (a teljes leírás oldalakat tenne ki, ezért a teljességre nem törekedtünk. A Szerk.).
A Húsvét /lat. Pasch/ a legrégibb és a Karácsony mellett a legfontosabb keresztény ünnep, ún. főünnep. Időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap és hétfő. Ebből következőleg mozgóünnep, tehát minden évben eltérő napra esik.
Megelőzi az ún. Nagyhét /Septimana major/, amely a nagyböjt utolsó hete, amely virágvasárnaptól nagyszombatig tart.
A húsvéti ünnepkör rendkívül összetett, komoly hagyományokkal rendelkezik. Jézus utolsó napjaira emlékezünk ezzel, amely a keresztre feszítéssel és halálával /Nagypéntek/, majd a harmadik napon történt feltámadásával /Húsvétvasárnap/ végződik.
A Húsvét szó a nagyböjti időszak /quadragesima/ végére utal, amely 40 napig tart. A katolikus egyház jelenleg szigorú böjtöt csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő. A szabályok elsősorban — de nem kizárólagosan — a húsevést korlátozzák.
Mindent összevetve, a Húsvét az egyik legszebb ünnepünk. Még most, ezekben a vészterhes időkben is.
A PR Herald valamennyi szerkesztője és szerzője nevében kellemes ünnepeket kívánunk!
