Simon Erika iparművész, tervező-grafikusnak a PR Herald „Minigalériájában” rendezett első, önálló, gyűjteményes kiállításán máris sokféle stílus mutatkozik meg, bár a széles merítésű alkotói mindennapoknak csak egy bizonyos szeletére, az akvarellképekre koncentrál a kiállító. Mégis, még e területen is látható, hányféle világot indul meghódítani a kísérletező felfedező, hányféle stílus, milyen minőségek kötötték le eddig a figyelmét. A „kóstolódó ifjúság” lenyomatai ezek, melyek tükrözik a helyét kereső művész szárnypróbálgatásait, helykeresését a nap alatt, ám választott formáiban és technikáiban, villanásaiban e kis gyűjtemény is felmutatja az elődök iránti tisztelet lenyomatait, s az érdeklődés irányát.

Uracs László pillanatfelvétele - a kiállítás rendezése közben

Uracs László pillanatfelvétele – a kiállítás rendezése közben

Simon Erika iskolai rendszerű tanulmányainak befejeztével a könyvillusztrációk felé fordult, s egyaránt illusztrált már felnőtteknek és gyerekeknek szóló köteteket is: olyanokat, melyeknek elmaradhatatlan része a képi megjelenítés, s olyanokat, melyekben ez csupán, hm, mazsola a pudingban.

Várdy Huszár Ágnes: Nyár Itáliában (könyvborító(

Várdy Huszár Ágnes: Nyár Itáliában (könyvborító(

Többek között ő illusztrálta Jean Rouch „Az afrikaiak és a vízilovak” című kötetét, Várdy Huszár Ágnes regényét vagy épp a japán közgazdaság-történész Ferber Katalin angol nyelvű tanulmánykötetének borítóját is.

Ferber Katalin könyvének borítója

Ferber Katalin könyvének borítója

A gyerekkönyv-illusztrációk közül megemlíteném a PR Herald kiállításán is látható Borzmesék-sorozat vektorgrafikus illusztrációit, melyek egyúttal a szerkesztőségben a polcokra kihelyezett könyvekben is tanulmányozhatók.
A most kiállított képeiből is kitűnik a gyerekkönyvek és mesék iránti vonzódása – esetenként szürreálisba hajló akvarelljei között találunk lavírozott technikával készült állatportrékat, melyek megidézik a tusfestészet japán hagyományait, vagy olyan alkotásokat is (mint a macskalány, szemüveges bárány) amelyek bennem Roskó Gábor rajzainak világát elevenítik meg; némelyik akvarellje pedig az angol mesekönyv-író Beatrix Potter képeire emlékeztet.
A Gyümölcsevő Számsárkány kifőzdéje
De éppígy megjelenik a sajnos kevéssé becsült és dokumentált hazai karikaturista hagyomány is egy-egy munkáján, s vannak olyanok is, amiken a társadalmi és környezeti problémák iránti érdeklődés is nyomot hagy.
Erika honlapján is megtekinthető vektorgrafikus alkotások közül a bemutatkozó tárlaton is láthatjuk a „Bálna” és egy gyárépület sziluettjét egybejátszó fekete-fehér vektorgrafikus képeket, melyet megkedveltem.

A Bálna
Nem könnyű azonban egységben látni az itt felvonuló anyagot – inkább szemelvények ezek egy alakuló pálya munkáiból. Tetszetős szemelvények: Örkény István egyperceseinek alkalmazott grafikai világa, vagy Aesopus meséinek az összehajtogatással keletkező folttechnikára építő megjelenítése a technikában rejlő lehetőségeket önmagukért alkalmazó munkákkal alkothatnak egy csoportot az itt látható anyagon belül, míg a vonalrajzokat nélkülöző, lavírozott technikájú állatábrázolásokból egy másik nagyobb csoport képezhető.
Számomra ezeknek az akvarellképeknek a tág üres fehér horizontja képes benépesülni, s tudom odaképzelni a magányosan álló távoli szarvas sziluettje mögé a hajnali őszi erdőt, vagy egy pillanatra belelátni a rókába Hokusai tanukiját is.
Mindkét út, a finom rajzok és a színes foltokra építő is, kiteljesíthető és tovább vihető irány.
A PR Herald „Minigalériájában” kiállított képek alapján nem bocsátkozhatom jóslásokba arra nézvést, az alkotó merrefelé keresgél majd tovább – csak remélem, sok mindent kipróbál még, hiszen az alkotói életmű fontos eleme az útkeresés, annak első pillanatától a legutolsóig.