SZONDI GYÖRGY: Jöttem, láttam
* Magyarország képviselete nemzetközi szakmai színtéren, ideértve a nemzetközi pr-szervezeteket, konferenciákat és rendezvényeket, bizony sok kívánnivalót hagy maga után. Ennek több oka is lehet: idő és pénzhiány vagy egyszerűen csak az érdektelenség. Hetedik alkalommal adott otthont a szlovéniai Bled város a Nemzetközi Kutatási szimpóziumnak (International Public Relations Research Symposium) 2000. július 7-8-án. Az évente megrendezett konferencia a pr és kommunikáció-kutatással, oktatással és gyakorlattal foglalkozó szakembereket gyűjti össze, ahol a legfrissebb eredmények, elméletek, tendenciák megismerése, megvitatása mellett a kapcsolat felvételre és ápolásra is kitűnő lehetőség nyílik. Az idei szimpózium mintegy száz résztvevője huszonhárom országot képviselt Európából, Ázsiából, és Amerikából.
In: PR Herald, 2000/08. p. 08.

BARTHA ESZTER: Pro- és reaktivitás (Beszélgetés a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának szóvivőjével)
* Úgynevezett karrier-diplomata vagyok, a közgazdasági egyetemen tanultam, ahol a nemzetközi kapcsolatok szakot, a diplomáciát választottam, majd a pálya különböző állomásait végigjárva bandukoltam előre a szamárlétrán. Washingtoni nagykövet-helyettesi éveim alatt elvégeztem több média szóvivői kurzust, amit az amerikai kormányszervek rendeztek. A tréning alatt olyan tudást szerezhettem, melynek nagy hasznát látom jelenlegi munkám során. A szóvivői poszt szakmai szempontból elismerés és kihívás.
In: PR Herald, 2000/08. p. 09.

ORBÁN SÁNDOR: Smash
* Legelőször szeretném megköszönni Önöknek, hogy a Smash magazint tartják annyira ‘szellemi vezérnek’, hogy úgy értékelik, egy márciusi cikk még 2000. augusztusában is ki tud fejteni ‘tanító-ártó’ tevékenységet. Honti Hanna (egy régen meghalt színésznő) mondta, hogy „mindegy mit, csak írjanak rólam. Ön nem is tudja, hogy mekkora reklámot csinált írásával az említett cikknek. Természetesen a remittenda újraeladásából százalékot nem áll módunkban átutalni az Ön részére. Félretéve a cinizmust, mindössze reagálni kívánok az írására
In: PR Herald, 2000/08. p. 11.

VARGA ÉVA: Nem a papírhajtogatás könnyűsége (Beszélgetés Dr. Pető Györggyel, az MPRSz (volt) elnökével, lemondásának okairól)
* Az újságíró ellenérdekelt abban, hogy pr-szakembert megszólalhasson, minden tapasztalatom ezt támasztja alá. A zsurnalisztának szüksége van arra, hogy meg tudjon jeleníteni valakit a társadalmi tájékoztatás folyamatában, mint azt gátló, hátráltató tényezőt. Ez sok esetben a szerkesztők értelmezésében a péeres, illetőleg az a tevékenység, amit ők úgy fordítanak: ‘a péeresek el akarják maszatolni a tényeket’. Nem mindenkinek fűződik érdeke ahhoz, hogy tisztázó kommunikáció kezdődjön arról, mi a pr, és mi nem! Személyes viszonyok alapján képzelhető csak el, hogy bizonyos újságok egyszer-egyszer foglalkozzanak ezzel a témával. Azt az egy-két reagálást nem számítva, amit én az elmúlt időszakban produkáltam, nem igazán volt erre fogadókészség.
In: PR Herald, 2000/08. p. 15.

BARÁT TAMÁS: Tolmácstalanság a híd alatt
* Ebben az országban sok embernek fogalma sincs arról, mit jelent a public relations, és sajnos ide kell sorolni a legtöbb politikai párt vezetőjét (némely párt esetében a szóvivőket és a kampányfőnököket is), a kormány egyes tagjait és sok vállalatvezetőt is. Ezért a helyzetért természetesen mi is felelősek vagyunk. Szögezzük le: amit a mai napi sajtóban és a politikai hetilapokban ‘piár’-ként emlegetnek, az valójában nem más, mint a korábbi “agitációs propaganda továbbélése más néven, megpróbálva szalonképessé tenni a politikai propagandát. Tudomásul kell venni, hogy a ‘piár’ szó, így kiejtve, nem azonos a public relations-szel, de ahhoz, hogy ezt a sajtó mértékadó munkatársain keresztül a közvéleménnyel is el tudjuk fogadtatni, mindenekelőtt a szakmai érdekvédelmi szervezet megítélését, presztízsét, arculatát és kimenő üzeneteit kell át- és kialakítani.
In: PR Herald, 2000/08. p. 17.

SZÉMANN TAMÁS: Reklámebek, ebreklámok
* A vásznon: kutya, gyerek tuti siker. Legyen szó bankról, sörről, müzliről, autóról, bármilyen termékről vagy szolgáltatásról, ott a helyük a reklámokban. Leggyakrabban Társ(í)tott érték)ként vagy a termék jó tulajdonságainak példájaként jelennek meg. Egy-egy reklám azonban velük is divatot teremt, ezért nyugodtan képzeljük kis kedvenceinket mostantól külön árukategóriaként. Komoly verseny van a piacon, külön azért tenyésztenek ki még kisebb, még színesebb vagy még nagyobb és még félelmetesebb ebfajtákat, hogy divatba hozzák, terveznek, mint a nagy ruhamágusok, a licencet pedig nagy pénzekért adják tovább.
In: PR Herald, 2000/08. p. 21.

LIPOVSZKY CSENGE: Enyveskezű vevő pedig létezik
* Az eladók és üzlettulajdonosok új generációja, akik már ki kellene ismerjék magukat a public relations ingoványos mezején, akkora baklövéseket vétenek, melyek láttán a pr területén járatlan elődeik is minimum rosszallóan ingatnák fejüket. Nem szeretném újra rivaldafénybe állítani az eladókisasszonyok duzzadó önérzetével fordítottan arányos intelligenciájukat, inkább egy másik esetet említenék, ahol én, a kedves vevő nemhogy kutyába lettem véve, hanem egyenesen és mindenek előtt, mint potenciális tolvaj lettem megszólítva.
In: PR Herald, 2000/08. p. 22.

CSIKÓS ATTILA: A nagy ouah! Kovács úr bevásárol
* Kovács úr a magyar címerállat. Mindenféle és fajta imágó, arculat központi figurája, legyen szó közszolgálatról, demokráciáról, multinacionális piacpozícióról, üdítőről, krémről vagy motorolajról. Ő önmagát márkásította. Úgy is mondhatnánk: ő a márkák márkája. Amikor viszontlátta magát egy gépkocsi-hirdetésben, el is érzékenyült. Hát mégis! Annyi év nem telt hiába.
In: PR Herald, 2000/08. p. 23.

METZ EDINA: Szájból szájba
* A film azért jutott az eszembe, mert mostanság a „szexis szájba öntögetés dívik a tévés reklámblokkokban. Szájba csorgatják az üdítőitalt, és szájba zúdítják a vizet. Végül is, hová öntsék? A Bravo gyümölcslét reklámozó alkotás fiatal párja a nagy sikerű 9 és 1/2 hét című film gyenge utánzatát adja elő.
In: PR Herald, 2000/08. p. 24.

CRONIO PÉREZ: Népszerűségi indexem
* A közéleti kommunikációban – ellentétben a családok és munkahelyi közösségek túlnyomó többségével – az egyes szereplők népszerűségét rendszeresen, a gyakorlatban jól bevált, megbízható módszerekkel mérik, sőt, kíméletlen tárgyilagossággal közzé is teszik. A népszerűség mérése nemcsak azért érdekes, mert megtudhatjuk, mennyire esik egybe saját benyomásunk a köz ítéletével, de azért is, mert a bemutatott eredmények könnyen befolyásolhatják egyéni vélekedésünket. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a SZONDA IPSOS Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet véleménykutatási igazgatójával, Závecz Tiborral.
In: PR Herald, 2000/08. p. 26.

HUSHEGYI KÁROLY: Monopolhelyzet?
* Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy egy alapvetően monopolhelyzetben lévő vállaltnak miért van egyáltalán szüksége pr-re. Ez a monopolhelyzet csak a gazdasági viszonyokra igaz, nem jelenti azt, hogy a cég az adott társadalmi-politikai környezettől függetlenül, a hatásokat figyelmen kívül hagyva megfelelően tud működni. Egy szervezetnek bármilyen gazdasági helyzetben van, kommunikálnia kell a külvilággal. Az ügyfelekre, fogyasztókra nézve a monopolhelyzet a választás lehetőségének hiányát jelenti. A kiszolgáltatottság az emberek többségében visszatetszést, ellenkezést vált ki, amely a szolgáltatóval szembeni elutasító magatartást eredményezhet. Eddig a cég rendkívül nagy területet lefedő külső és belső pr-tevékenysége az igények felméréséből kiindulva ezen ellenérzések csillapítására, az egységes, kedvező imázs kialakítására, a cég külső és belső megítélésének javítására irányult.
In: PR Herald, 2000/08. p. 28.

KÓSA MÁRTON: Van-e az Úrnak névjegykártyája?
* Jó vicc, hát szüksége lehet, kell egy istennek – bocsánat – az Úrnak efféle emberi találmányra? Hisz mindenki ismeri őt, még az is, aki hinni ugyan nem nagyon hisz benne, de nevét állandóan hiába veszi szájára. Még ha egy félig-meddig, sőt teljesen elfelejtett, harmadosztályú régi görög istenről, valami vérszomjas afrikai, kolumbiai elő-inka istenségről, avagy a sok ezer indiai, házi használatra imádott istenkéről, vagy ne adj isten, egy mindössze félistenről lenne szó, akkor még érthető lenne a dolog, azoknak tudniillik elkelne a névkártya, hisz különben még eszelősnek vagy valami fura homelessnek nézné őket valaki.
In: PR Herald, 2000/08. p. 29.

GOODWILL – Melléklet a szponzorációról

CSIKÓS ATTILA: Aranykor távolodik
* A szponzor jó fiú, bár az előadás kábé annyira érdekli csak, mint heroinistát a drogtörvény. De tudja, hogy meg kell jelennie. És tudja, hogy kell megjelennie. Tudja és tudja és tudja… Tehát megjelenik. Megjelenik plakáton, műsorfüzetben, cölöpökön, trikón, fogadáson, focimeccsen, még a kereskedelmi tévék hajnali műsoraiba is befárad, mint jól nevelt lakáj a szalonba tea idején.
In: PR Herald, 2000/08. p. 33.

KARAKAS H. NORBERT: Határok nélküli játék
* Vagyis éljen a szponzorációs piac, mely a termék arculatára hat, s így tudat alatt osonva növeli a vásárlási esélyeket. S itt lép be a filmes főváros, aki varázslatot és képmágiát árusítva millióknak teremt álmokat vagy legalább is másfélórányi menekülést a valóságból. S mivel egy kisebb blockbuster alkotáshoz a Kultuszminisztérium éves költségvetése is kevésnek bizonyulna, ezért a producer névre hallgató szivaros ember szponzort keres, hogy forogjon a film.
In: PR Herald, 2000/08. p. 35

FAZEKAS ILDIKÓ: A sport és a gazdaság kapcsolata
* A sportban rejlő lehetőségeket elsősorban azok a vállalatok ismerték fel, amelyek közvetlenül is kapcsolatban állnak a sporttal, vagyis a sportszer- és sportruházat-gyártók. A második körbe azokat a vállalatokat sorolhatjuk, akik számára a sport speciális referenciát jelent, például az óra- vagy számítógépgyártókat. Nem kevésbé fontos a szponzorálás azon cégek számára sem, akiknek az a célja, hogy márkanevük vagy márkaképük összeforrjon a sportág jellemzőivel, a sportoló sikerével.
In: PR Herald, 2000/08. p. 37.

HARRY BARBER: Showhajzaj (Honlap-elemző körút. 1 rész. Mecena Túra: Budapest Bank és AB-AEGON Általános Biztosító Rt.)
* Részletes leírást találhatunk a szervezet által létrehozott segítő alapítványokról, melyek tevékenységi köre több nemes célt foglal magába. Megtudhatjuk, hogy bizonyos eseményekkor a bank erős szervezeti hátterét és csapatszellemét segítségül hívva önkéntes munkát végeznek. Gyerekekért, oktatásért és városért harcolnak a maguk módján olyan pozitív irányultsággal használva fel anyagi lehetőségeiket, melyekről úgy érzik, érdemes. Ezek után kisebb csalódással tapasztalom, hogy a Hírlevelek iránti érdeklődésemet túlságosan hamar sikerül kielégíteniük az általuk kínált még tavalyi dátumot viselő és száraz tényszerűségre törekvő monitoroldallal.
In: PR Herald, 2000/08. p. 43.

VAJTÓ BERNADETTE: A társadalomban nyugvó erő (Hogyan adjunk és kapjunk adományokat?)
* Az angolszász kultúrában nagy hagyományai vannak az adományozásnak: a magánszektor aktívan bekapcsolódik a nonprofit területek finanszírozásába, így elérhető a pénzkeringés a két szektor között. Mi a helyzet Magyarországon? Milyen stratégiát érdemes követni a támogatáspolitika kidolgozásakor? A témáról Kovács Valériával, a Segítő Erő United Way Budapest Alapítvány leköszönő ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
In: PR Herald, 2000/08. p. 44.

FARKAS VERA: A Kert és a Láthatatlan Ordas
* Ha az óvodát kivételesen nem számítjuk, életem első pedagóg intézménye a Kós Károlyról elnevezett általános iskola volt. Házalakú ház, nagykapuval, iskolaformájú iskola, tágas folyosókkal, ablakain lepattogzott mázolással. Amikor otthagytam, mert lejárt benne az időm, bezzeg kimázolták szép kékre az összes ablakkeretet, kaput, hát jellemző. Valahogy így történt a szintén többnyire Kós Károly nevével fémjelzett Állatkerttel is, csak abban nem jár le az időm. Hurcolhatom majd belé neveletlen kölykeimet, önhibámon kívül neveletlen unokáimat, sőt több. („Teve van egypúpú, van kétpúpú, van négypúpú, sőt több”. Ősi sanzon sora lehet ez, még a nagymamám énekelte régen.)
In: PR Herald, 2000/08. p. 46.

ZSIDAY KRISZTA: Biztosan Közelítő Villám
* Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy székes főváros. Ebben a városban nem tellett mindenkinek hófehér paripára, és a három fiú – beleértve a legkisebbet is – nem egyszer kerekedett fel, hanem minden áldott nap. S nem csak a szegény ember gyermekei voltak úton, hanem eltévedt királykisasszonyok, álruhás hercegek, titokzatos varázslók, jó tündérek, satöbbi, satöbbi. Nem is beszélve a tűzokádó sárkányokról és gonosz boszorkákról. Hogy a varázslatos bocskorok, varázsszőnyegek, pegazusok ne amortizálódjanak túl gyorsan, a legtöbben a Biztosan Közelítő Villámot használták.
In: PR Herald, 2000/08. p. 47.

MYAT KORNÉL: Korunk hőse: a Bölcsész
* Korunk hősei – a számítógépes szuperhősök mellett – kétségtelenül a bölcsészek. Kérdezhetnék: hogyan lehet ez, hiszen már külső adottságaikban is (persze leszámolva minden megalapozatlan előítélettel) eltérnek a modern embereszmény Lara Croftjától, s még a virtuális Annanova sem hasonlít igazán rájuk. De akkor hogyan néz ki ez a csoport, melynek – a félreértések elkerülése érdekében – én is tagja vagyok. Első körben a sztereotípiákat fogom nagyító alá venni.
In: PR Herald, 2000/08. p. 48.

VEREBICS JÁNOS: Az Internet kormányzása (Az Európai Unió válasza)
* Az Internet Governance: az információ-technológiai alapú kommunikáció jogi fogalom-használatában az Internet technikai értelemben vett menedzselési funkcióihoz kötődik, közelebbről a domain nevek kijelöléséhez, elosztásához. A domain nevek értékes kereskedelmi értéket képviselnek, számtalan jogi kérdést vetnek fel – az alapkérdés azonban az autoritás: ki, milyen alapon jogosult a kijelölésre, elosztásra. A domain-nevekkel kapcsolatos uniós politika először 1998. februárjában öltött testet. Ekkor jelent meg az Internet kormányzásával összefüggő politikai kérdésekről szóló bizottsági jelentés.
In: PR Herald, 2000/08. p. 51

KRISTON LÁSZLÓ: Szemhiszékenység (A kép mágiája és a vizuális erkölcsiség)
* A 90-es évek eleje óta az Egyesült Államokbeli bíróságok nem fogadják el bizonyítékként a fotót. A mozgókép is jó úton halad e státus elnyerése felé. De a köztudat még lassacskán, nehezen kondicionálódik ehhez a felismeréshez. Vajon hány Titanic-szerű történelmi katasztrófa digitális rekonstruálása kell ahhoz, hogy a „képileg minden lehetséges” paradigmája elevenné váljon a fejekben? Ha bárkit is meg akarnánk győzni arról, hogy a tegnapi híradóban manipulált képeket látott a mucsaröcsögei paraszt-tüntetés résztvevői és a rendőrök közötti összecsapásról, a ‘de hát láttam a tévében!’ még mindig megingathatatlan érv lenne sokak szemében. Pedig a mozgókép “digitálisan manipulált felirattal ellátott pandora-szelencéje már felnyittatott.
In: PR Herald, 2000/08. p. 53

BODA ZSOLT: Másként élni
* Az „Alternatív kapitalisták” arról szól, hogy ez másként is mehet. Pontosabban azt mutatja be, hogy megy is olyan vállalkozóknak, akik szerint a business sokkal komolyabb dolog annál, hogy csak a pénzről szóljon. A könyvben ezek a vállalkozók vallanak eretnek meggyőződésükről, miszerint az életben vannak bizonyos Fontos Dolgok (barátság, család, szeretet, közösség, emberi jogok, tiszta környezet stb.), amik nem áldozhatók fel a profit oltárán. Elég meglepő gondolat.
In: PR Herald, 2000/08. p. 60.

OSMAN PÉTER: A felöltöztetett igazság
* Tanulságos barlangi túra gondolkodásunk mélyebb rétegeiben és bugyraiban. A Tericum könyve, amint annak alcíme jelzi, a jelképek, jelképrendszerek, és jelentéseik világába vezet be bennünket. A legtöbben talán nem is igazán vagyunk tudatában annak, milyen számottevő jelentőséggel bírnak ezek életünk minden területén, a külvilággal való minden kapcsolatunkban.
In: PR Herald, 2000/08. p. 63.

RÉVÉSZ BÉLA: 2003
* Az „Európa 2002” negyedévenkénti folyóirat, amely – a vélhetően a Program részeként létrejött – Európai Tanulmányok Alapítvány, valamint az EU 2002 Bt. közös kiadványa. Beköszöntője szerint elsősorban a fiatalokat igyekszik megszólítani, hiszen “ez az a társadalmi réteg, amely reményeink szerint az EU-tagság legnagyobb haszonélvezője lesz, és amelynek viselkedésétől nagyban függ, milyen sikerrel tudunk beépülni az európai integrációs rendszerekbe a következő évtized(ek)ben.
In: PR Herald, 2000/08. p. 64.

KHN: Ez van
* A fejlett demokráciákban watchdog szerep a mienk. Olyan karakter, melynek feladata a hatalom tevékenységének kontrollja és az esetleges visszaélések nyilvánosságra hozatala. Vásárhelyi Mária 1997-es kutatásából készült átfogó és könnyen áttekinthető összefoglalója alapján tekintsünk bele a magyarországi őrkutyák életébe. Nem túl biztató a helyzet.
In: PR Herald, 2000/08. p. 66.

KARAKAS H. NORBERT: Kompozícionálás (Trojkó Ildikó képei)
* A színpadi játék milliónyi parányi rezdülés és mozdulat egységesítése, ahol a pillanat könnyen elillan, hacsak meg nem örökítik. S bár mind ezt tesszük, tárolva és leltárt készítve az általunk látott mosolyok, szavak és gesztusok sorából, exponálva biztosabb. Trojkó Juditnak eddig sikerült sok elveszettnek vélt rezdülést megörökíteni. Élményeket szór elénk és szemléletet közvetít a pedagógia varázseszközeivel. Fotós és tanító egy személyben.
In: PR Herald, 2000/08. p. 69.

GALÁNFI CSABA: Tudás-menedzsment (1. rész)
* Egy évtizeddel korábban, a tudományos kutatók az intellektuális tőke és a globalizált üzletben megőrzendő versenyelőny közötti kapcsolatot keresték. A menedzsment-kutatások azt bizonyították, hogy a pénzügyi mérlegben rögzített vagyon nem tartalmazza a cégek tényleges értékét. A pontos értékelés hiánya arra vezethető vissza, hogy nem vették számításba a nehezen érzékelhető vagyont, a szervezet tudását. A nagy cégekben tudatosodott felismerés után a tudás-menedzsment technikák virágzásnak indultak a Föld több pontján. Mára már a Fortune magazin által összesített ezer élenjáró cég 90%-ánál megkezdődött az új érték hadra fogása. Pénzügyi mérlege mellé már több tucat cég a belső tudásvagyonról szóló beszámolót csatol.
In: PR Herald, 2000/08. p. 70.

HIDY PÉTER: Figyelemcsere
* Ebben a klubban lehet megtanulni és alkalmazni a termék és a szolgáltatás jó híre, kellemes és hasznos volta megteremtésének, kiterjesztésének tudnivalóit. Megtanulni a kultúraközvetítő lét keserveit: az ötlethez megvalósítók kellenek, partnerek, közönség, a mindig újat kell kitalálni, nehéz megismerni és kezelni a csoport bonyolult viszonyait, érték és érdekrendszerét, százfelé kell alkalmazkodni.
In: PR Herald, 2000/08. p. 72.

MATKÓ HORVÁTH KRISZTINA: A beszélő Saab (Komplex információs rendszer)
* A legnagyobb erőt a saját tapasztalat, vélemény képviseli – ehhez pedig ragaszkodnak. A tehetős ember márka-hű, akár évtizedeken keresztül is használja ugyanazt a terméket, illetve veszi igénybe ugyanazt a szolgáltatást. A felmérés tapasztalatai azt mutatták, hogy hosszú távon kizárólag a szolgáltatás magas minőségével és megbízhatóságával nyerhető meg a célcsoport bizalma. A kommunikáció eszközeit pedig úgy kell megválasztani, hogy azokban ezek az értékek kézzelfoghatóan, figyelemfelkeltő és különleges módon öltsenek testet.
In: PR Herald, 2000/08. p. 73.