ÁLLATOK VAGYUNK?

A cigányok nem akarják, hogy bűnözőként beszéljenek róluk. Ők sem beszélnek így a magyarokról. De azt igen, hogy beszéljenek róluk, mint cigány munkanélküliekről, akiket a rendszerváltás munkanélkülivé tett. Az új rendszer pedig ott is hagyta őket a végleges munkanélküliség három generációt maga alá gyűrő úthengere alatt. Ez szándékos és cserbenhagyásos gázolás? Több százezer áldozattal? Igen. Az.
A magyarok viszont cigány bűnözőnek szeretik látni a munka- és jövedelem-nélkülivé tett cigányokat, így fel sem merülhet bennük a bűntudat kortársaik tömeges megalázása, leigázása miatt. A nép „igazságérzete” nem bírja el, hogyan lehet cigány értelmiségről beszélni, ha nem lehet beszélni a cigány bűnözésről. Vagy mindkettő van, vagy egyik sem- mondja a népbíróság. Mert „a cigány az bűnöző” évszázados stigmája, sztereotípiája beleégett a magyarok agyába, mint Jézus képmása a torinói lepelbe. Az eredetiségvizsgálathoz persze nehéz lenne a magyarok fejében cézium-izotópos vizsgálatot végezni, amely megállapíthatná a gondolat, a meggyőződés, az előítélet eredetiségét, hitelességét, vagy hamisságát, mint a torinói lepel esetén teszik.

Torinoi lepel - fotó: Magyar kurír
Torinoi lepel – fotó: Magyar kurír

Vajon a következetesség bűn-e? A magyarok következetesek?
Ha cigányokról van szó, akkor igen. Magyar ügyben is azok. Nem csak a cigányok életének a megnyomorításában, hanem önsorsrontásban is. Itt van például az EU-taggá válásunk történése. Aligha kínált a történelem nagyszerűbb lehetőséget a köztársaság társadalmának a fejlett nyugati civilizációhoz csatlakozással, az óriási forrástámogatással, a szellemi, jóléti, kohéziós fejlődés lehetőségein keresztül a nemzeti összefogásra, a szolidaritás, a megbocsátás térnyerésére, a létező elnyomó rendszerek szisztematikus felszámolására. De benne voltunk már nyakig a magyar-magyar gyűlöletben, az újkori történelem talán legnagyobb társadalmi bukásában, a politikai fajgyűlölet nemzeti tragédiájában. Gyűlölik egymást, de teljes egyetértésben közösen gyűlölik a cigányokat.

Következetes a magyar, mert elveszi magától a társadalmi öröm eufórikus, hihetetlen energiákat felszabadító kollektív élményét. Következetes akkor is, amikor feltámad a miniszterelnök ellen, aki éppen a legnagyobb kormányzó párt parlamenti és pártpolitikusaitól követeli meg a reformok mellé állást, és a gyökeres szembefordulást a saját hazugságaikkal. Teszi ezt akkor, amikor a parlamenti frakciók és pártok között újabb és újabb hullámokban tombol a hazugság-politika, és valószínű, hogy az MSZP, a saját pártja némileg kontraszelektált, haszonelvű gárdája is boldogan belesiklana a szokottba, a „rövidtávon nekem legyen a legjobb” közéleti pocsolyába. Ami tudvalevőleg lefelé húz. Túl vagyunk a magyar-magyar utcai harcokon. Lehet, hogy tavaszig kihúzzuk traktorok, ágyuk, tankok, nyilas zászlók, kockakövek és Molotov koktélok nélkül.
Az alkotmányos rend talpon maradt. (?)
Mégiscsak lehet valami a demokráciában. A demokráciával karöltve járó gyülekezési jog, a korlátlan szólás és gyűlöletbeszéd szabadság. nélkül sohasem tudtuk volna meg, milyen is a mi szeretett Magyarországunk, fű alatt. Milyen is a magyar- láthatatlan- demokrácia nekünk, cigányoknak. Nem tudhattuk volna meg, hogy együtt élünk őskövületekkel, ősmagyarokkal, ősindulatokkal és gyűlölettel, véres harci kedvvel, utcai vezénylő tábornokokkal, a hét vezérrel és Koppánnyal,nácikkal és a nácizmussal. Most, hogy látjuk, kik is vagyunk mi, szerintem mindenkinek nyugodtan jobb lehet a közérzete. A kór manifesztálódott, a diagnózis ezek után könnyen, jó hatásfokkal felállítható. Kinek így, kinek úgy.

fotó: nepszava
fotó: nepszava

„Szeretni, érteni és védeni kell a demokráciát, mert akkor nem fog elnyomni”.(Zs. J.)
Kiderült, ez immár nem csak a cigányoknak, a magyaroknak is hasznos felhívás, jó tanács, mozgósítás lehet.
A cigányoknak van okuk jóval komolyabban venni a fenti intelmeket, mert a három felé- jobb, bal, náci-szakadt magyar társadalom feltűnő és nehezen érthető egységet mutat a negyedik leszakított résszel, a cigányokkal szemben. Egységesek és következetesek a jobb és bal magyarok -a széleikkel együtt – abban is, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek (cigányok) körül kialakult társadalmi megítélés: az indulat, a félelem, a gyűlölet, a kirekesztés alapjain államilag is újabb szankciókkal, büntetésekkel, megalázásokkal sújtsa a cigányokat, halmozottan hátrányos helyzetűeket. Képlete a következő: eltűröm és büntetlenül hagyom a cigány-gyűlöletet, a társadalmilag elkövetett spontán szegregációt a munkahelyekről, az iskolákból, a civilizált városokból. Később állami, politikai szinten a népi mozgalom élére állok, és a spontán népítélet végrehajtójaként következetesen, újból és újból büntetni fogom a cigányokat mindenért, amiért csak lehet, amit a nép elvár tőlem. Most úgy, hogy a rászorulók bármilyen közmunkát kötelesek legyenek elvégezni a minimális életfeltételeket sem biztosító rendszeres szociális segély fejében.
Összességében, ettől egy kicsit rosszkedvű lesz az ember.

Fotó: wordpress.com
Fotó: wordpress.com

A cigány ügy abban különbözik a magyar-magyar ügytől, hogy egyrészt megsemmisítő a túlerő, továbbá a köztársaság teljes intézményrendszere a népítélet mellé állt. Az alapvető különbség mégsem ez, hanem az, hogy nem kell manifesztálódni az ellentétnek (nem is tud), mert minden jobb-bal magyar korlátlan eszközökkel rendelkezik a saját cigány ügye cselekvő véghezviteléhez: orvos, tanító, rendőr, polgármester, munkaadók, óvó- és védőnők, önkormányzati alkalmazottak, újságírók.

Csendes,feltűnés nélküli kitartó végrehajtás. A cigányok nem is tudják követni elnyomásuk stációit.
Ezért tűnik túlpörgésnek B.Zs. „állatozása” (Magyar Nemzet 2006. IX. 17. Cigányliszka). Nem attól tekinti a társadalom többsége bűnözőnek, élősködőnek, munkakerülőnek, idegennek … egyszóval állatnak (B.Zs.) a cigányokat, mert valaki ezt leírja egy újságban, hanem azért, mert a jobb-bal magyarság cigány emberek százezreit kényszerítette állati sorba már a rendszerváltás elejétől. Remélem, mindenki érti, mennyire mást jelent az állati sorba kényszerített cigányokról szóló okfejtés, mint a B.ZS. féle „állatozás”. A világ bármely fajtája, csoportja azonnal produkál deviáns viselkedésjegyeket, ha állati sorba kényszerítik.

fotó: magyardipla
fotó: magyardipla

A cigányság döntő többsége él embertelen körülmények közzé kényszerítve becsületes, tisztességes életet, a legsúlyosabb nélkülözések közepette is.
A többség akkor produkál állati viselkedésjegyeket, amikor felsőbbrendű tudat mellett hatalmi túlerő birtokában érzi magát.
A zsidókat, cigányokat olyan munkatáboroknak nevezett koncentrációs táborokban semmisítették meg, amelyekben a bejárat fölé „a munka szabaddá tesz” feliratot helyezték el. Az emberi természet gonoszsága végtelen, miként a jósága is.

Aki ma nem vállal szolidaritást többek között a magyarországi cigánysággal,- ide értve a cigányokat is- azt kénytelen vagyok gonosznak, hazugnak, gyávának, végtelenül cinikusnak és kegyetlennek nevezni. Bárki bármit is ír ki a „tábor”, az ország kapuja fölé.
Például azt, hogy DEMOKRÁCIA.
Jobb lesz az élet – halálunk után is- ha képesek vagyunk vészhelyzetben is a jóság mellé állni, azaz magunk mellé, az EMBERI HUMANIZMUS mellé.

(Budapest, 2006. 11. 12.)

Author: Zsigó Jenő

Vélemény, hozzászólás?