A szovjet-orosz science fiction műfajról a legtöbb rajongónak azonnal két név ugrik be: Arkagyij és Borisz Sztrugackij neve. Míg az idősebb testvér, Arkagyij szakmáját tekintve is közelebb állt az irodalomhoz, hiszen japánból és angolból fordított, addig a fiatalabbik: Borisz, a természettudományok, a csillagászat és a matematika avatott ismerője volt. Ez a tény azonban nem tartotta vissza Boriszt attól, hogy az irodalom mezsgyéjén alkosson. 

A Sztrugackij-szerzőpáros teljes értékű tagjaként a közös művek tudományos megalapozottsága javarészt Borisz képzettségének bizonysága, aki 1964-től számított professzionális írónak, de bátyja nyomdokaiba lépve később műfordítóként is ismertté vált. André Alice Norton és Hal Clement amerikai, valamint John Wyndham angol sci-fi író műveit ültette át oroszra.
Hétszázötven kilométer távolságra éltek egymástól – Arkagyij Moszkvában, Borisz Szentpétervárott –, műveiket mégis közösen alkották. A modern információs, kommunikációs technológia korából visszatekintve szinte hihetetlen feladatnak tűnhet valódi, szoros kapcsolatot ápolni az akkori viszonyok között, ám a két testvért még ez sem tarthatta igazán távol egymástól.
Gondolataik, eszméik egymás tökéletes kiegészítőiként funkcionálva adták meg összetéveszthetetlen stílusú és hangulatú írásaik sava-borsát. Sosem titkolt, éles társadalomkritikai bírálataiknak még a „vasfüggöny” utáni érában is mindennapi aktualitása van. Regényeik, novelláik esetenként nem csupán szarkasztikus humorukkal szórakoztatnak, de felhívják a figyelmet a jelenkori társadalmi visszásságokra, groteszkjeik a mindenkori politikai vezetés és a bürokrácia karikatúrái.
„A hétfő szombaton kezdődik” című regényükkel kerültek be a nemzetközi sci-fi élvonalába, ezt a művet több nyelvre is lefordították. Regényeiknek, novelláiknak – a kezdeti, hagyományos témákkal foglalkozó írások után – központi témájául inkább az emberi konfliktusokat, problémákat választották.

Sikerük nyugaton visszafogottabb volt, hiszen műveikben fellelhető a csak a vasfüggönyön innen élő emberek számára érthető társadalomkritika. Leghíresebb, legszélesebb körben ismert regényük a Stalker – Piknik az árokparton, melyből Andrej Tarkovszkij készített nagysikerű filmet „Sztalker” címmel (1977). A művet később színházi előadás és számítógépes játék formájában is feldolgozták.
A „Nehéz istennek lenni” alapján készült Mundruczó Kornél Brüsszelben bemutatott azonos című színházi rendezése, amely bejárta Európát, sőt Ausztráliában is vendégszerepelt.

Arkagyij halála után Borisz egyedül folytatta az írást; S. Vityickij álnéven adott ki két regényt. (Korábban Arkagyij S. Jaroszlavcevként több önálló munkát publikált a nyolcvanas években.)
Arkagyij 1991-ben, Borisz pedig 2012-ben hunyt el, emlékük, eszmei hagyatékuk azonban tovább él a műveikben, olvasóik, rajongóik gondolatvilágában.
Hazánkban a Metropolis Media szívvel-lélekkel vállalt feladatként gondozza a szerzőpáros gazdag életművének magyar nyelvű kiadását. A tudományos-fantasztikus irodalom e két megkerülhetetlen egyénisége a népes, hazai rajongótábor fiatalabb és érettebb olvasóihoz is megtalálja az utat, mely példaértékű megnyilvánulása a Sztrugackij-fivérek írói kvalitásának.

MAGYARUL MEGJELENT MŰVEIK:
Újonc a világűrben
A század ragadozó tárgyai
Nehéz istennek lenni
Fogadó a Halott alpinistához
A marslakók második inváziója
A Kölyök
Egymilliárd évvel a világvége előtt
Bogár a hangyabolyban
Lakott sziget
Menekülési kísérlet
Nyugtalanság
Válaszd az életet
A bíborszínű felhők bolygója
A hétfő szombaton kezdődik
Mese a Trojkáról
Stalker – Piknik az árokparton
A kárhozott város
(FORRÁS: Galaktika, 2013. április 15.)