NINCS GONOSZ

„A falak nem tudják feltartóztatni az eszméket, a hitet és a szerelmet, és csak arra alkalmasak, hogy a diktatúrák körbezárják saját magukat” – mondta Kaveh Farman. 2020. október 15-e óta vetítik néhány budapesti moziban a Nincs gonosz (Sheytan vojud nadarad /There Is No Evil) c. iráni filmet, perzsa nyelven, magyar felirattal. Mohammad Rasoulof iráni rendező alkotása idén márciusban elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale).

A film magyar nyelvű plakátja

A film négy epizódból áll, és fő témája a halálbüntetés, mely máig érvényben van Iránban, sőt, ebben az országban a legnagyobb nemzetközi viszonylatban a lakosságszámra vetített kivégzések száma.

Az első epizód főszereplőjét családját szerető, érzékeny lelkű, segítőkész családfőként ismerjük meg. Másik életéről, a munkájáról sohasem beszél – csak az epizód megrázó utolsó jelenetében derül ki, hogy számára a piros és zöld lámpák életek kioltását jelentik.
A második és harmadik epizód főszereplői börtönszolgálatra besorozott katonák, akiket – az Iránban dívó szokás szerint – ítéletek végrehajtására is köteleznek. Mindkettő hatalmas lelki válságba kerül. Egyikük fellázad, és nem hajlandó embert ölni, a másik megteszi – majd később drámai módon szembesül tettének súlyával.
Az utolsó epizód látszólag más témát dolgoz fel, de ennek is az az üzenete, amely egyben a film alapgondolata, hogy az embernek minden helyzetben, még a legextrémebb körülmények között is van választása, és ennek a választásnak a következményeit viselnie kell.
A cannes-i és a velencei mellett legjelentősebb nemzetközi filmfesztivál, a Berlinale díját a több ezer meghívott vendég részvételével tartott gálán Rasoulof nem vehette át személyesen Berlinben, mivel 2017 óta nem hagyhatja el az országot, és most egyéves börtönbüntetésre is ítélték. Az iráni hatóságok indoklása szerint filmjeivel a rendező rendszerellenes propagandát, államellenes izgatást folytat. Így az Arany Medvét leánya, Baran Rasoulof vette át, aki a film egyik főszereplője is egyben. Megható pillanat volt, mert – ahogy Baran nyilatkozta – ellentétes érzelmeket élt át: édesapja hiánya miatt nagyon szomorú volt, ugyanakkor a díj elnyerése boldoggá tette.

Baran Rasoulof és a producer Skype-on beszélget a díjátadón Mohammad Rasouloffal. Kép: Gregor Fischer

Kaveh Farnam – a film producere –, Baran Rasouloffal együtt vette át a díjat a nemzetközi zsűritől. Az Iránon kívül élő producernek köszönhető, hogy a film egyáltalán megszülethetett. Az ő ötlete volt ugyanis, hogy négy rövid játékfilmre kérjenek engedélyt, és egyetlen hivatalos papíron sem említették Rasoulof nevét. Gyújtó hangú rövid beszédében kiemelte, hogy a falak nem tudják feltartóztatni az eszméket, a hitet és a szerelmet, és csak arra alkalmasak, hogy a diktatúrák körbezárják saját magukat. Az Arany Medve szobrocskát a magasba emelve hozzátette: „ez a kis barátunk nemsokára a hazámba utazik, és elmondja Mohammadnak, hogy nincs egyedül.”

Kaveh Farnam, Baran Rasoulof, Farzad Pak – Forrás: facebook.com/berlinale © Jens Koch

Mohammad Rasoulof, az 1972-ben Shirazban (Irán) született filmrendező Teheránban szociológiát tanult. Első játékfilmje, a „The Twilight (Gagooman)” (2002) a teheráni Fjar filmfesztiválon elnyerte a legjobb első filmnek járó díjat. Ezt számos filmje követte, és több rangos nemzetközi díjat elnyert.
A filmrendező nem akart belekavarodni a politikába, a rendszer maga tette ellenállóvá. 2010-ben letartóztatták azzal a hamis váddal, hogy engedély nélkül forgatott. Hat év börtönbüntetésre ítélték, de végül ezt egy évre csökkentették.
2017. szeptemberében, amikor külföldi tartózkodása után Iránba visszatért, elkobozták az útlevelét (Abban az évben nyert fődíjat A Man of Integrity c. filmje a Cannes-i Filmfesztiválon). Megtiltották, hogy elhagyja az országot.
2019. július 23-án az iráni forradalmi bíróság Rasoulofot egy év börtönbüntetésre ítélte, két évre megtiltották számára az ország elhagyását a „A Man of Integrity” c. filmjéhez kötődő társadalmi és politikai tevékenysége miatt. A nemzet biztonsága elleni tevékenységgel, és rendszerellenes propagandával vádolták. Rasoulof fellebbezett az ítélet ellen. A bíróság felé vezető úton, szakmai szolidaritás nevében őt és ügyvédjét elkísérte számos jól ismert iráni filmrendező és más filmes szakember.
2020. március 4-én Rasoulofot újabb egy év börtönbüntetésre ítélték három filmje miatt, melyekre a „rendszerellenes propaganda” címkét ragasztották. Az ítélet két évre eltiltotta a filmkészítéstől. A filmrendező kijelentette, hogy fellebbezni szándékozik a döntés ellen, és nem adja meg magát, figyelembe véve a jelenleg zajló koronavírus-járványt is, amely arra kényszerítette Iránt, hogy ideiglenesen már 54 000 foglyot szabadon engedjen a vírus terjedésének megakadályozása érdekében.

Mohammad Rasoulof – Ipadakam, Wikimedia

Iránban 1979 óta olyan rezsim van hatalmon, mely méltatlan a perzsa nép dicső történelméhez, hajdani virágzó kultúrájához. Az ott történtek minden jóérzésű embert elkeseríthetnek. Az elnyomó gépezet nem tűr semmiféle ellenállást, az emberéletet nem becsüli, a másképp gondolkodókat eltiporja. Folyamatosan hallunk például a bahá’i vallás híveinek kegyetlen üldözéséről, bebörtönzéséről, elpusztításáról. Pedig a vallás alapítója perzsa volt, és a bahá’í-ok iráni hívei ma már a második legnagyobb vallási közösséget alkotják Iránban. De ugyanígy nem tűr a rendszer semmiféle kulturális és egyéb megnyilvánulást, ami szembe megy akaratával és demagóg állításaival, ami felfedi gazságait, már ahogy ez a diktatúrákban lenni szokott. Ezért egyben intő jel is, példa mindenki előtt, hová vezet az önkényuralom, hogy felismerje bárhol a világon a hasonló törekvéseket, és küzdjön ellene.

Rasoulof filmjeit betiltották Iránban, így a „Nincs gonosz”-t is csak az interneten láthatják az országban. Fontos, hogy nálunk is, és világszerte minél többen megnézzék, terjesszék a hírét, és kövessék az iráni eseményeket. Ennek az írásnak is ez a fő célja.

A filmet a Cirko-Gejzír, Kino Cafe, Művész, Puskin, Sugár és Uránia mozikban vetítik.
Perzsa nyelven ezen a linken tekinthető meg az interneten: https://www.iranproud2.net/iran-movies/drama/sheytan-vojood-nadarad?8OtPLciJUmVj9NiyYMnk
Remélhetőleg hamarosan elkészülnek a fordítások is.
A jelen cikk megírásához dr. Ajang Armin Farid nyújtott szakértői támogatást. A vele készült beszélgetés a Klubrádióban hangzott el 2020. október 22-én (A felvételen a 30. perc után következik Warholik Zoltán riportja a filmről.)

TOVÁBBI FORRÁSOK (Ajánlott linkek):
https://www.klubradio.hu/archivum/otos-kulturcsutortok-2020-oktober-22-csutortok-1000-13583
https://vasarnap.hu/2020/03/01/a-nincs-gonosz-lett-a-legjobb-film-alkotoja-megsem-vehette-at-az-arany-medve-dijat/
https://en.wikipedia.org/wiki/Mohammad_Rasoulof
https://www.thelocal.de/20200301/there-is-no-evil-by-irans-rasoulof-wins-berlin-filmfest-top-prize
https://www.indiewire.com/2020/03/mohammad-rasoulof-interview-there-is-no-evil-1202214656/

Author: Róbert Katalin

A magyar-francia tagozaton végzett középiskolai tanulmányok után a PSZF rendszerszervezői szakán szerzett diplomát. 2017-től több internetes kulturális magazin, folyóirat létrehozásában, működtetésében vett részt, és számos cikke jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?