TUNÉZIA FORRADALMI ALKOTMÁNYA

Ezen a héten Tunézia megszavazott egy történelmetformáló, új alkotmányt, amelyet progresszívnak és monumentálisnak ismernek el. Az alábbiakban néhány jogelvet emelünk ki, melyet a közelmúltban megválasztott bátor képviselők előzetesen hosszasan egyeztettek, és nagy vitákat folytattak az erősen szélsőséges frakciókkal szemben.

Az tunéziai Alkotmány megszavazásának egyik pillanatfelvétele

A nők és férfiak közötti alkotmányosan garantált egyenjogúság elve.
Alkotmányos mandátum a környezetvédőknek.
Nyilatkozat, amelyben az egészség megvédése általános emberi jog, minden állampolgárt megilleti a megelőző gondoskodás és kezelés, s mindez az állam kötelezettsége.
Demokrácia – olyan civileket védő garanciális törvényekkel, melyek előírják, hogy kötelező tiszteletben tartani az általános vallásszabadságot.
A kínvallatások tilalmának elve, azok megelőzésének védelmére kialakult jog.

Az új alkotmányával Tunézia demokratikusabb lett sok más nyugati országnál. Mindez a forradalom és az emberi jogok nagy győzelme. Tunézia legutóbbi jogalkotása példaértékű a nyugati és az arab világ számára.

Máris megfogalmazódott egy üzenet a tunéziai törvényhozóknak: „Mi, a világ polgárai, köszöntjük bátorságotokat, amellyel elköteleztétek magatokat alkotmányotokban az egyetemes emberi értékek iránt. A világ demokráciától megfosztott népei figyelnek rátok, mivel az emberi jogok és demokratikus elvek példáját mutattátok. Tartsátok be ígéreteteket, melyeket ebben a forradalmi dokumentumban tettetek!”

Author: Turós Margaréta

„Megkülönböztetni a hallgatást – a fecsegéstől, a mélységet – a felület álságos csillogásától, az állandó nevetséges igyekezetet – a bölcsességtől, a ripacsságot – az igaz szótól, a hazug meséket – a természet és természetesség igaz kisugárzásától, az erőltetett imázst – az önmagából eredő Erőtől, a mindenben résztvevő erőlködését – a kívülállóság benne-lévőségétől… – Azt hiszem, ezt tudja az a Tibeti Láma.” - írja Turós Margaréta, aki Szamosújváron, a kis örmény városban, a francia diákforradalom évében, egy fagyos januári napon született. Iskoláit Kolozsváron végzi, az akkori 3-as számú matematika-fizika, mai Báthory Gimnáziumban. A Bolyai Tudományegyetem kémia-fizika szakának befejezése után Budapesten kezd tanítani. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 2003-ig elvégzi a filozófia szakot is, „keresve az élet nagy értelmét”. Diplomamunkáját Emil Cioran pesszimista filozófiájából írja, aki mindmáig szívügye maradt, akár az emigráció és az otthontalanság témái. 2013-ig megszerzi a harmadik egyetemi diplomáját, a miskolci Egyetem Kulturális Antropológia vizuális szakán. Egyórás vizsga-dokumentumfilmjének címe: „Itthontalanság”. Fiatalkora óta rendszeresen fotózik. 2013 óta a PR Herald online lap kulturális antropológia rovatvezetője. 2014-ben az Air France légitársaság országos fotóverseny döntőse, a párizsi Charles de Gaulle repülőteret fotózza. A tanítványaival közös fotókiállítását – „Újpalota: egy pillanatnyi élet” – Szipál Márton nyitotta meg. 2014-ben volt az első önálló, bemutatkozó fotókiállítása – „Színeim története” címmel – a Gozsdu Udvarban. Ezt követően az Izraeli Kulturális Intézetben, a Massolit Galériájában, valamint Indiában, Franciaországban és Kubában is kiállították a fotográfiáit. Öt kontinens 52 országában járt, öt nyelven beszél, „street photographer”-nak vallja magát. tigramave@hotmail.com

Vélemény, hozzászólás?