Archive for: filozófia

ÚTKERESŐK

„A ‘filozófia’ túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol és a szerelem. Mi a ‘művész’? Egy ember, aki ‘mindent tud’ – de ezt nem tudatosítja. Hát a ‘filozófus’? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit. A világ egy ‘univerzális sehol’, s nincs hova menned! Az ‘igazság’: […]

Tovább »

 
 

VÉLETLEN TALÁLKOZÁSOK

Hétfő reggel. Az előző hétvége inkább szólt a munkáról, mint a pihenésről, így kissé félve tekintettem az előttem álló újabb hét elé – nem éreztem magam túl produktívnak. Késve indulok, és a lámpákat is mintha direkt nekem állítanák vissza pirosra az orrom előtt. Csepereg az első, és éppen azon tűnődök, vagyon hogyan történhetett meg ez. Mármint, hogy […]

Tovább »

 
 

LEVÉL A JÖVŐNEK

Kedves Jövő! Én a Jelen vagyok. Talán emlékszel még rám, amikor ott voltunk az Idő kezdetén. Egyszerre indultunk el mi hárman, a Múlttal együtt. Aztán egyre csak távolodtunk egymástól… Eredetileg a Múltnak akartam írni, de aztán rájöttem, hogy nem is vagyunk túl jó viszonyban. Meg egyébként is, akármit írok neki, változtatni már úgysem tud rajta. […]

Tovább »

 
 

ELNÉMULVA

Az életben nem kellenek mindenhez szavak. A nagyon fontos dolgainkhoz egyáltalán nem kellenek szavak. – Jól ébredek, kialudtam magam. Jól vagyok. Reggeli önszemlélődésem belém ivódott, mint esőcsepp a száraz földbe. Nyújtózkodni lenne kedvem, kitágulni, kinyílni, de agyam megálljt kiált. Fájna a mozdulat, csak a lelkem laza, izmaim csökönyösen feszülnek, mozdulatlanságot diktálva minden tagomnak. Összefüggések… test, […]

Tovább »

 
 

ERDÉLYI MELANKÓLIA

Emil Cioran 1911-ben született a Nagyszebenhez közeli Resinárban (Răsinări). Eleinte Romániában élt és dolgozott, a harmincas évek végén azonban tartósan letelepedett Párizsban. Ezt követően kizárólag franciául írt. Ma az egyik legjobb francia stilisztaként tartják számon, s munkásságának jelentőségét széles körben elismerik. Az, hogy ma a Nyugat a legnagyobb újkori szkeptikusként tekint rá, kétségkívül a csodálat […]

Tovább »

 
 

A TUDOMÁNYTÖRTÉNET EREDETE

Nagy kérdés, hogy miért akkor és miért ott, miért ők és miért úgy fedezték fel a természet törvényeit a történelem során. Van-e rendszeresség a felfedezésekben vagy pillanatok műve volt minden egyes felfedezés, egymástól független időben és sorrendben? Egyre inkább hajlunk afelé, hogy a legtöbb törvény felfedezésének egymásutániságában nem a véletlen játszott szerepet. Galileo és Kepler […]

Tovább »