Média

A PUBLICITÁS MŰVÉSZETE

A PUBLICITÁS MŰVÉSZETE

Magyarországon a médiába kerülés, a legtöbb újság és rádió- vagy tévéprogram esetében pénzzel megfizethető, illetve reklámzsarolással kikényszeríthető „volt”. (A múlt idő használatát szegény anyám nevelésének tudják be. Mindig arra tanított, hogy azt sem szabad megsérteni, aki megérdemli.) Ilyen körülmények között miért kellett volna megtanítani és megtanulni: hogyan vigyük szervezetünket a médián keresztül fizetés nélkül a […]

Tovább »

 
 
MÉDIARETORIKAI KÖVETELMÉNYEK

MÉDIARETORIKAI KÖVETELMÉNYEK

A hagyományos beszédben és írásban megvan az értékközlés szokásos lehetősége. Az írott és beszélt műfajok klasszikus stilisztikai követelményei azonban többnyire ellentétesek a médiaműfajok napi gyakorlatával. A médiában gyors, azonnali megértés szükségeltetik, mert el kell adni a fogyasztónak a következő információt. Fennáll annak a veszélye, hogy a közönség tagjai másik újsághoz, konkurens adóhoz pártolnak. A gyorsaság pongyola […]

Tovább »

 
 
SZERKESZTŐSÉGI MUNKAKÖRÖK

SZERKESZTŐSÉGI MUNKAKÖRÖK

Minden kiadó belső felépítése más és más. A kiadó és a szerkesztőség nem azonos fogalmak, nem véletlen, hogy minden újság impresszumában élesen elkülönülnek egymástól a kiadói és a szűkebb értelemben vett szerkesztőségi munkatársak. Az adott lap rovatstruktúrájának megfelelően az egyes részlegek is eltérő létszámmal működnek. A szerkesztőség egyes számú vezetője a főszerkesztő, a beosztottainak azonban […]

Tovább »

 
 
A RIPORT MŰFAJA

A RIPORT MŰFAJA

A riport mindig is a média egyik alapkövét jelentette, hiszen élettel teli műfaj, többnyire megjelenik az érintetteknek és riport készítőjének véleménye is közvetlenül, vagy közvetve és talán ez hozza a legközelebb az eseményeket, s azoknak okait az olvasókhoz/nézőkhöz/hallgatókhoz a nyomtatott és az elektronikus sajtóban is egyaránt. Viszont manapság megfigyelhető e műfaj háttérbe szorulása, úgy tűnik, […]

Tovább »

 
 
A BOTRÁNY

A BOTRÁNY

 A „Nemzeti 11” legfontosabb eseménye: Csaplár Vilmos kilépése a versenyből. 2006. április 17-én (épp azon a napon, amikor Karátson Sándor jegyzete fölkerült a honlapra!) nyílt levelet intéz a szerkesztőséghez. Ebben főként azt kifogásolja, hogy Karátson direkt módon politizál, vagyis lényegében a képviseleti beszédmódot érinti. A levélből persze ennél jóval több értelem is kihámozható: a közírói […]

Tovább »

 
 
AZ ÚJSÁGOK SZEREPE A SZÖVEGÉRTÉSBEN

AZ ÚJSÁGOK SZEREPE A SZÖVEGÉRTÉSBEN

Az EU magas szintű szakértői csoportjának jelentése szerint a kiadók és a hírszolgáltatás fontos szerepet játszanak a lakosság szövegértési, olvasási készségének erősödésében. Az EU kulturális tanácsosa – Androulla Vassiliou – egy tanulmányt mutatott be azzal kapcsolatban, hogy Európában hogyan lehetne a folyamatosan hanyatló színvonal ellenére javítani az olvasási készségeken. Eközben a beszélt arról, hogy a […]

Tovább »

 
 

« Korábbi cikkekÚjabb cikkek »