PR Herald (2001/01)

Annotáció

Nos, a színház nem szelíd intézmény, s a színháznak mindig vitáznia kell az élettel.”
(Major Tamás)
TRINGER ÁGOSTON: Ne legyen illúziónk!
* „A jelen hazai közállapotok a legkevésbé sem nevezhetők pr-barátnak, ha mélyebbre tekintünk, gyakran a munkánk bizalomépítő aspektusa kérdőjeleződik meg. Ott, ahol a demokrácia alapintézményei, azok letéteményesei tétetnek szinte naponta intézményként vagy személyükben nevetségessé, de legalábbis kérdésessé, ahol felelősség és számonkérés nélkül lehet bármelyik oldalról ígérni, majd azokat megtagadni, és ahol szlogenek helyettesítik a valódi társadalmi kommunikációt, ott nehéz a szervezetek pr-jének is, hiszen az alapintézmények, így a nyilvánosság fórumai társadalmi megítélése is torzul, hitelessége megkérdőjeleződik. Szó sincs persze arról, hogy általában a szakma létjogosultságát szeretném vitatni.”
In: PR Herald, 2001/01. p. 05. 

PÉTERFFY GÁBOR: Problémából lehetőség
* „A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a cégek élték túl nagy válságaikat, amelyek képesek voltak technikailag és emberi erőforrás oldalról egyaránt felkészülni. Ez a tanulmányrészlet arra tesz kísérletet, hogy javaslatot tegyen a krízishelyzetek nyilvánosság előtti kezelésére annak érdekében, hogy a legkisebb imázs- és üzleti veszteséggel, lehetőleg megújulva kerüljünk ki az ilyen helyzetekből, amihez elengedhetetlenül fontos a hatóságok, szervezetek és légitársaságok aktív és jó szándékú közreműködése, a minőségi kommunikáció fontosságának felismerése és mindennapos gyakorlása a Ferihegyi repülőtéren”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 08.

SANDRA MACLEOD: Médiaértékelés
* „A médiatartalom-elemzés több mint a médiakapcsolatok értékelési eszköze. Ha megfelelően strukturált, jelentős mértékben hozzájárulhat, hogy a vállalat megértse, és tisztán lássa hírnevét, versenytársait, a kritikus pontokat és az üzleti stratégiát. Mint a piackutatás többi válfajának, célja a kommunikáció hatékonyságának javítása és a döntéshozatal megkönnyítése. Néhány pr-menedzser megkérdőjelezi a médiaértékelés szükségességét, mondván: “Tisztában vagyunk azzal, mit mondanak rólunk. Tudjuk, kik a legfontosabb újságírók, ösztöneink sosem csaltak meg.” Ez rendben is volt mindaddig, míg nem volt más alternatíva”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 10.

GALÁNFI CSABA: Orra-bukó illúziók. A Coca Cola esete a pr-rel.
* „A Coke legrosszabbul a válság megelőzéséből vizsgázott, amit tetőzött a történtek viszonylag késői beismerése. A helyzetet súlyosbította a monitoring-rendszer gyengesége. Belgiumban tombolt a dioxin és a mezőgazdasági termékek miatt kirobbant botrány, ami érzékenyebbé tette a fogyasztókat, no meg a kormányokat a Coke-téma iránt. A bizonyítványt tovább rontotta a négy héttel korábban történt hasonló ügy lebecsülése”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 12.

M. – M.: Feljegyzések a súgólyukból Beszélgetés Lenhardt Anitával, a NetAktív Kommunikációs Ügynökség ügyvezető igazgatójával
* „Nem véletlen, hogy a színház területéről sokan vándoroltak valamelyik kommunikációs szakmába. Amikor az ember előadásra készül, a próbafolyamat során egy bizonyos figurát dolgoz ki. Mindig úgy éreztem, hogy a bemutatón kezdődik az igazán nehéz munka, hiszen a szerep sosem végleges, a bemutató után is folytatódik a formálása, de a premier pillanatától kezdve már a közönség előtt játszunk. Dolgozni, s egyben szórakoztatni kell, hiszen ellenkező esetben az előadás élvezhetetlen. Ennek a folyamatnak az analógiája a stratégiai tervezés, amelynek során egy cég vagy termék megszemélyesítése a feladat, pont úgy, mint egy színházi előadásban”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 15.

BEKE TAMÁS: Grál lovagok csatája. A gázáremelés margójára
* „Kormányzati stratégák és korifeusok, hazai és külföldi tőkebefektetők, regionális szolgáltatók, fogyasztói érdekképviseletek és más érdekgazdák. Számos nézőpont ütközése és más-más feladat a public relations szakember számára, hiszen sokszor egymással szemben álló felekről van szó. Egy közös szereplő biztosan akad, ez pedig nem más, mint a public relations tanácsadó. Aki ismeri az emberek, vállalatok, kormányok és érdekképviseletek működését, pszichéjét, “lelkét” és hangulati változását. Ismeri döntésüket és magatartásukat, viselkedésüket, ismeri az okokat és az okozatokat. Bizalmuk és elutasításuk forrását. Szakmáját, munkáját az alábbiakban foglalhatnánk össze: “A public relations az a vezetési és szervezési eljárás, amelynek célja összhang és pozitív viselkedés elérése és fenntartása olyan társadalmi csoportok körében, amelyektől a küldetése teljesítésében a szervezet függ. Alapvető felelőssége a szervezet számára a kedvező környezet kialakítása és fenntartása”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 18.

OLÁH BERNADETTE: Üzlet és Biblia egy KÉVÉ-ben
* „A PR Herald hasábjain már olvashattunk több kisebb-nagyobb egyház és felekezet kommunikációs tevékenységéről. Láthattuk, hogy egyes közösségek mely kommunikációs eszközöket, hogyan, miképp használják fel üzeneteik közvetítésére. Ezúttal egy olyan társaságot fogunk bemutatni, amely az üzleti szférában tevékenykedik. Megismerésükhöz segítségünkre van Steiner József, a KEVE Társaság ügyvezető igazgatója”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 22.

METZ EDINA: Konferencia a közös nyelvért
* „Az utóbbi években megszaporodtak a társadalmi célú kommunikációs kampányok, programok hazánkban. A kampányokban szorosan együtt dolgoznak a megrendelők és az ügynökségek, de a civil szféra résztvevőinek vajmi kevés szerep jut, pedig a célcsoporttal a legtöbbet ők találkoznak a mindennapos munkájuk során. Mindezeken túl a megrendelők, az ügynökségek és a civilek nem értik egymás nyelvét, hiszen egyazon fogalmon mindenki mást és mást ért. Ezt a gondolatmenetet folytatva határozott úgy Gosztonyi Géza és Hajós Vera, hogy társadalmi célú kommunikációval foglalkozó konferenciát szerveznek januárban”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 24.

RÉVÉSZ ZSUZSA: TCR, TCK és a pr viszonya (Fogalomtisztázás)
* „2001. január 26-27. között (a PR Herald 2001/01-es számának megjelenésével azonos időben) társadalmi célú kommunikációval foglalkozó nemzetközi konferenciát kezdeményez két civil szervezet – a Budapesti Szociális Forrásközpont és a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete. Hozzájuk csatlakozott – a PR Herald folyóirat főszerkesztőjének kezdeményezésére – a Magyarországi Public Relations Szövetség is szervezőként. Többek között közös szakmai nyelv kialakítására készülnek kísérletet tenni, amihez az alábbi – Révész Zsuzsa nagyobb lélegzetvételű írásából kiemelt – tanulmánnyal kíván a PRH hozzájárulni”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 25.

DÉKÁN ZITA: A betegorientált információközlés (Stratégiák az egészségkommunikációban)
* „A tájékoztatás mértéke és érthetősége az egészségügyi témák kommunikálása során lényegesen nagyobb szereppel bír, mint bármilyen egyéb termék esetében. Az információadás mára már nem merül ki a – márkaismertséghez tagadhatatlanul szükséges – gyógyszerreklámokban. Az egészségünket érintő kérdésekkel kapcsolatos megfelelő háttérismeret gyakran hatékonyabban járul hozzá a betegségek megelőzéséhez és a gyors felépüléshez, mint a körültekintést nélkülöző gyógyszerkapkodás. A lakosság felé irányuló hatékony egészségkommunikáció tehát nem csupán az egészségünk javítását szolgáló termékek népszerűsítését, hanem az egészségünket érintő egyéb kérdések részletes és érthető megfogalmazását is magában foglalja. Ez pedig integrált kommunikációval, vagyis a public relations, reklám és eladásösztönző eszközök összehangolásával oldható meg a leghatékonyabban”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 27.

DZ: Az egészségkommunikáció új csatornái (Kórházmédia)
* „A gyógyszer-kommunikáció mindig is sokat vitatott és kényes terület volt, hiszen az egészséget érintő kérdésekben különösen nagy a jelentősége a részletes és hiteles tájékoztatásnak. Mára már rengeteg csatornán keresztül beszerezhetőek ilyen jellegű információk, de a termékek megvásárlásával, szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos végső döntést – optimális esetben – a hiteles véleményvezérek, a szakorvosok tanácsa alapján hozza meg a fogyasztó. A kórházmédia segítségével exkluzív A1-es méretű eloxált alumínium keretekben helyezzük el a reklámplakátokat a szakrendelők várótermeiben. Így a gyógyítás helyszínén torzításmentesen jutnak el az információk a potenciális fogyasztókhoz”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 28.

Hírek a pr világából
* 2000. december szakmai információi
In: PR Herald, 2001/01. p. 29.

MYAT KORNÉL: Avantgarde utakon Beszélgetés Szijártó Zsolttal, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció Tanszéknek vezetőjével
* „A terület felértékelődése egyfajta divatjelenség, emögött a modern társadalom átalakulási folyamatai állnak. Egyre világosabbá válik, hogy az újfajta társadalomban a kultúra és az információ döntő szerepet játszik, s ahol a korábbi értelmezési kereteink nem működnek. A kommunikációkutatás egyik legfontosabb feladata az évezred fordulóján éppen a társadalmi-kulturális átalakulás e folyamatának figyelemmel kísérése, vizsgálata”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 33.

CSIKÓS ATTILA: Tév-Oktatás
* A megyei közhelymondó bajnokság díjnyertes fordulata: „jó pap holtig tanul, hisz a tudás hatalom”. Talán épp emiatt lett divat tanulni is, nem csak okítani. Tanul még a viccek szőke nője is, mielőtt minden hajdani rendőrviccet vele mesélnek tovább. Megtanuljuk, hogyan lehet “túlélni, átélni, belekerülni, kibekkelni, lelobbizni, összehozni, profitálni és szakmailag a szokásos, elvárható maximális nívón teljesíteni”. Mindez lehet megnyugtató. Bár megjegyezném, hogy az akciósan szerzett tudásanyag leginkább a gondolkodás ballasztjaként jelenik meg a nebulók bővített memóriájában, akik ennek ellenére mégis meghódítják majd Micimackó, Füles és Malacka előtt a jövőt, mely feltehetőleg szép lesz, gazdag és okos, ahogy a Nagy Testvér megígérte.
In: PR Herald, 2001/01. p. 35.

LIPOVSZKY CSENGE: Tájékozódni tanulunk (A Szegedi Tudományegyetem és a Kodolányi János Főiskola honlapjai)
* A két intézmény honlapján barangolva derengett föl előttem az egyetemek labirintusrengetegének hasonlata, ahol a virtuális folyosók még szerteágazóbbak voltak, mint a valóságban. Két „vidéki” alma materről van szó, de egy percig nem jutott eszembe a honlapok provinciális jellegének szempontba vétele. Most végre nem Budapesthez viszonyítunk valamit, és lám, különbségek így is adódnak. Csak most egészen más okokból. Lehet, hogy kegyetlenség megütköztetni két ennyire elütő oktatási intézmény web-térképét, de valójában csak azt látja a látogató, hogy nem mindig lehet egyértelműen egyenes arányú viszonyt felállítani a képzés minősége, infrastruktúrája és a honlap kidolgozottsága között.
In: PR Herald, 2001/01. p. 36.

‘ABD EL-RAKIM: iskola. utca.
* „Először tehát a senki-pozíció megszüntetése végett tettem meg a szükséges óvintézkedéseket. Másodszor azért, mivel több interjú folyamán a magnóm másik oldalán ülő kérdezte, hogy hol, és mikor, és milyen volt a suli. Mondtam, hogy persze volt főiskola, de nem kommunikációs. Mondtam, hogy figyelem a világot, véleményezek, odamondogatok. Néha kirúgnak, de újjáéledek. És gyűlölöm a papír szerint ítélőket, mert láttam én már varjút oda nem illő pozícióban. Hiába a papír és igazolás, sőt még iskolai egyenruha is, az ilyet néhány perc alatt bármikor lejátszom a pályáról”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 37.

VAJTÓ BERNADETTE: Oktatás amerikai módra (Interjú Göllner Andrással)
* „Dr. Göllner Andrásról sok mindent el lehetne mondani, csak azt nem – legalábbis saját bevallása szerint –, hogy péeres. Azt pedig még kevésbé, hogy pr-oktató. Még csak ilyen irányú diplomája sincs. Ettől függetlenül – elmondása szerint – jó rálátása van arra, hogy milyen megközelítésből folyik ma Magyarországon és Kanadában a pr-oktatás. Politológus-közgazdászként diplomázott Kanadában, húsz évig tanított politikai közgazdaságtant, kormányzati kapcsolatokat, lobbizást, közigazgatást, és természetesen politikai kommunikációt. Ez volt az első kapcsolata a kommunikációval. Majd jött a többi: először Kanadában tevékenykedett üzleti tanácsadóként, 1991-ben a Hill and Knowlton budapesti irodájának volt ügyvezetője, majd megalapította itthoni cégeit, az AG Internationalt, a Ferenczy-Göllner Kft.-t és legújabban az ANNAX Internationalt”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 38.

Kommunikációs képzések szakmai listája
* Iskolák, tantárgyak, tanárok, elérhetőségek.
In: PR Herald, 2001/01. p. 44.

CRONIO PÉREZ: Egy kapcsolat vége
* Szokatlan hirdetés jelent meg a Népszabadság 2000. november 30-i számában. A szinte teljes nyomtatott oldalt betöltő reklám sötét hátteréből ’hátat-fordító’ mobiltelefon képe sejlik fel. A szövegből kiderül, hogy két mobilszolgáltató között a kapcsolat már nem a régi. A „mobil család” berkein belül nem szokványos megoldásról, illetve a szakítás okairól kérdeztük Németh Attilát, a Vodafone kereskedelmi és marketingigazgatóját; valamint G. Németh Györgyöt, a Westel Mobil Távközlési Rt. kommunikációs igazgatóját.
In: PR Herald, 2001/01. p. 51.

LIPOVSZKY CSENGE: Kártyavetés
* „Vajon hány emberrel kell találkoznod az életben, hogy összehozhass egy helyre kis gyűjteményt Névjegykártyák Furcsa Tára címmel? Függetlenül életkortól vagy foglalkozástól – majd’ mindenkinek adatik saját album. Most nem azokról az egyéni nyomtatványokról beszélek, ahol a különcséget ellensúlyozza némi ízlés, hanem a földbe döngölő, hangos röhögésre késztető, föl és összefutó szemöldököt eredményező kártyákról”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 53.

PA: Stílustalanság a siker szolgálatában
* „Mi az, ami felbőszítheti és sértheti a levél címzettjét, vagy olvasóját – adott esetben egy pr-est? Nem az alpári stílus, amit még egy kezdő hirdetésszervező sem enged meg magának, nem egy piacvezető (?) cég. Néhány változtatás, finomítás után ez a levél akár egy nagyon jópofa, könnyed, humoros kapcsolatfelvevő direct mail is lehetne, amely finom iróniával utalhatna esetleg a partner eddigi passzivitására. Persze, ebben az esetben sem a partner további tétlenségére kellene várni, hanem néhány nap múlva szolid, érdeklődő telefonhívással tájékozódhatna a cég a kialakult helyzetről. Még azt is elnézzük a szerzőnek, hogy formailag (és néhol helyesírásában) egy kezdő titkárnő szövegszerkesztési ismeretét sem üti meg a tudománya”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 54.

KASZA MAGDOLNA: Netikett felsőfokon
* Ahogyan az etika is sajátos a hálón belül, úgy a pr is különbözik a ’hagyományostól’, s itt nemcsak a honlapok arculatára gondolok. Mivel bárki, bármikor szabályoktól mentesen létrehozhatja saját oldalát, az interneten elharapózott a káosz. Ízléses és ízléstelen, szabályos és szabálytalan mind egymás mellett élnek, és egyedül a szakmai fórumok mutathatnak utat ebben a kavalkádban. Emellett mégis saját jó ízlésünkre vagyunk utalva, vagyis csak azt az oldalt látogatjuk meg, amely bennünket személy szerint nem sért, sőt érdekel. Ez rendben is van addig a pontig, amíg nem kapunk valahonnan személyes támadtatást. Az Interneten eltűnik a hivatali etika: “a vevőnek mindig igaza van” formula, s mi csak nézünk, és nem tehetünk mást, mint bosszankodunk, ha egy-egy alkalommal megsértenek bennünket vagy a jogainkat.
In: PR Herald, 2001/01. p. 55.

KRISTON LÁSZLÓ: Halandó nézők és halhatatlan sztárok (2. rész)
* „Mindenki lobbizik, éppen ezért a fesztivál-zsűriket minden érdekcsoport reprezentánsaiból igyekeznek összeállítani (fő az érdek-polifónia). Ez azonban gyakran a szekértáborok kakofóniájává alakul, ahol mindenki zengi a magáét. És a végeredmény nem ritkán néhány félresikerülten odaítélt díj (Cannes és Velence története is bővelkedik az ilyesfajta totális ’mellényúlások’ példaértékű eseteiben). Ám a zsűrik – utólag – rendszerint tagadják, hogy bármiféle nyomás nehezedne rájuk. Az indok: a fesztivál ideje alatt hermetikusan el vannak zárva mindenféle társas érintkezéstől, a zsűri ülései zárt ajtók mögött zajlanak, teljes titoktartás közepette”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 56.

CSIKÓS ATTILA: Ennyi!
* „A sebész rögtön szikéért nyúl, ha betege érkezik. Legszívesebben már az első kérdés után felnyitná a testet, hogy azonmód pengeélre hányja a bajt. Rajta kívül még két kegyetlen emberfajta létezik, amelyik soha, sehol nem ismer irgalmat, ha valami a szakmájába vág. Az egyik a kereskedelmi ügynökök gazdag populációja, mely fajta tagjai képesek magukat lepedőnek álcázva órákig lélegzetvisszafojtva várni, hogy a legmeghittebb pillanatban életre keljenek, mint a vírusok, és rád sózzanak egy nagyobb tételt a legújabb óvszer-fejlesztésekből. A másik a reklám- és marketingmenedzserek altörzse, mely távoli rokonságban van ugyan az emberekkel, de korántsem annyira, mint egy tisztességben megőszült orángután. Sajátos genetikai kód alapján működik, mint a papucsállatka, de tanult ismeretek birtokába jutva legalább olyan hatékonyan működik, mint a tamagocsi”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 58.

Hírek a média világából
* 2000. december hónap médiával kapcsolatos hírei
In: PR Herald, 2001/01. p. 59.

RÉVÉSZ BÉLA: Valóság-sorozatok
* Az első számával jelentkező ’Monitor’ című önmeghatározása szerint: „független, interaktív médiamagazin” (főszerkesztő: Bánó András, kiadó: Interaktív Kft.) minden hónapban nagy terjedelemben kíván foglalkozni egy-egy olyan témával, amely abban az időszakban éppen a média érdeklődésének középpontjában áll. És bár a cyber-space fenti kérdései elsősorban általánosabb ismeretelméleti problémákat vetnek fel, mégis az intim-szféra és a nyilvános tér kapcsolata átértékelésének feladataival a médiavilág mindennap szembesül. Ennek legújabb példája a televíziók ’real life’ típusú sorozatai, amely téma bővebb áttekintésének szenteli a figyelmet a lap első száma. A „Big Brother”- jellegű szappanoperák keresztapja természetesen Orwell, akinek 1984-ében a Nagy Testvér figyelő tekintete elől senki nem rejtőzhet el; a diktatúrában megszűnik a magánélet és közélet hagyományos fogalma, és nincs már különbség a bizalmas és a nyilvános tér között”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 63.

KASZA MAGDOLNA: Tetszetős dizájn, megújult tartalom
* „A már megszokott MÚOSZ információk és a magyar sajtóban a 2000-es évkönyvtől számított egy év krónikája következik, melyben többek között megtalálhatjuk a 99’-es Sajtófotó pályázat győzteseinek munkáit is. Újdonság azonban a „Sajtó”-jogtár, amely az újságírók számára legfontosabb jogszabályok ’zanzásított’ változatát tartalmazzák. Az adatbank – az évkönyv legvaskosabb része – valódi kincset jelenthet nemcsak az újságírók, de akár a marketingesek, pr-esek számára is, hiszen a hazai lapok és Budapesten akkreditált tudósítók adatai mellett egyes vállalatok és állami szervezetek sajtósainak elérhetőségét is tartalmazza”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 65.

BAUER KRISZTINA: Demokrácia és kommunikáció
* 2000. márciusának végén azért gyűltek össze szakmánk képviselői, hogy feltérképezzék a kommunikációs kultúrában megfigyelhető változásokat – multidiszciplináris szemszögből, a kelet-európai régióra koncentrálva. E „nemzetközi erőfeszítés” eredményét tartom most a kezemben: az Akadémia Kiadó Erasmus Books sorozatának első darabját, a Communication Culture in Transition-t. Szerzők, témák, műfajok strukturált kavalkádja tárul szemünk elé”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 66.

FOGARASI ISTVÁN: Képzési befektetés nyeresége
* „A humán erőforrás fejlesztésével kapcsolatos pénzügyi döntések meghozatalában az eddig ismert módszerek nem tették lehetővé a tervezés és az értékelés során a megtérülések kiszámíthatóságát. A tudás-, a képesség- és az attitűdök fejlesztésére irányuló befektetések – az e könyvben leírt tapasztalatok, módszerek szerint – a professzionális tervezési, kivitelezési, technológiai és logisztikai feltételekkel minden más invesztálásnál nagyobb hozam lehetőségét hordozzák”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 66.

VARGA MIHÁLY: Az áramlás titokzatos tárgya
* „Nem csak a pályája vesz időnként éles hajtűkanyarokat, szokásai is változnak. (A filteres fekete ribizli teát például így váltotta fel a vadcseresznye). Napközben operatőri mesterséget tanul; délutánonként a bölcsészkaron vizsgázik; esténként zsinórpadlásokon és színésztársalgókban ácsorog; éjszakánként játékfilm forgatókönyvének treatmentjén dolgozik”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 71.

HUFF ENDRE BÉLA: Jó hírünk színei (2. rész: A politika színei)
* „Az, hogy a politikai életet miképpen térképezzük fel: politológiai probléma. Az viszont, hogy észrevegyük a politikában a színek használatának tendenciáját: színelméleti kérdés. Az európai polgári értékek közül ezúttal a múltorientált konzervatív, a jövőorientált szocialista és a jelenorientált liberális értékeket emeljük ki. Mindegyikben rá jellemző színvilág fejeződik ki. Országonként azonban viszonylag változatos képpel találkozunk”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 74.

MATKÓ ISTVÁN: A gyanú árnyékának árnyalása (Lobbi-pénzek Magyarországon)
* „Az M&H Communications Intelligence Unit-ja a magyarországi vállalati menedzsment lobbizási szokásait vizsgálta 2000. szeptember 3. és október 30. között. Arra keresett választ, hogy mi a lobbisták véleménye erről a speciális pr-tevékenységről, a magyarországi ’lobbi-kultúráról és intézményrendszerről’, s mennyit költenek erre a vállalatok. A kutatás érintette a korrupciót is, mivel a megkérdezetteknél a lobbi és a korrupció sok esetben összemosódik Magyarországon”.
In: PR Herald, 2001/01. p. 76.

Forrás: PR Herald Szerkesztőségi Archívum

Author: Varga Mihály

Stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PR Herald – az első magyar public relations szakfolyóirat – alapító-főszerkesztője. 1983-ban kezdi pályafutását a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójában, mint szerkesztő-rendező, majd ’85-től filmgyártásvezetőként dolgozik Budapesten. 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia Kutatófilm-stúdiójánál produkciós menedzser. A rendszerváltás idején (illegális körülmények között) külpolitikai tudósításokat szervez, külföldi televíziós társaságoknak szállít dokumentumfilmeket és híranyagokat, a „Keleti Tömb” utolsó szocialista országainak végnapjairól. Több száz publicisztika, rádió- és lapinterjú szerzője és szerkesztője. Olyan szervezetek és vállalatok pr-tevékenységét segítette/segíti, mint az ORTT, a Magyar Államkincstár, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Magyar Villamos Művek Rt., a Levegő Munkacsoport, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségi Közalapítványa és a Workania. A pályájuk elején álló tehetséges emberek megszállott támogatója. Kapcsolat: varga.mihaly@prherald.hu