Ha túljutunk az első lépésen, azaz elfogadjuk, hogy nem mi képviseljük az egyetlen intelligens életformát az Univerzumban, rengeteg további kérdés merül fel. Barátságosak? Hogyan néznek ki? Milyen idős a civilizációjuk? Mennyire fejlettek? Mit akarnak tőlünk? Az erőforrásaink kellenek nekik? Meg fognak szondázni?

Mit válaszolnánk, ha ugyanezeket a kérdéseket tennénk fel a földlakókról? Nagyon eltérő válaszokat kapnánk, hiszen nemcsak kontinensek, országok, városok és etnikai csoportok alapján vagyunk különbözőek, de gondolkodásunk módján és fejlettség szempontjából is, mint egyének. Ha még ráadásul különböző bolygókról is beszélünk, melyeken az élet évmilliárd évek alatt egymástól teljesen függetlenül, izolált környezetben fejlődött az adott bolygó környezeti hatásaira, elképzelhetetlenül színes spektrumot várhatunk, nem csak külső megjelenésükben és technológiájukban, de mentalitásilag is. Nagyon fontos már ebben a korai stádiumban is, hogy ne vonjunk több ezer fajt egyetlen kalap alá.

Az Univerzumban rengeteg steril bolygó van, melyeken még csak baktériumok léteznek, vannak olyanok is, amin csak primitív élet létezik, olyanok is, amin komplex, de nem intelligens élőlények. Ide be kell tűznöm, hogy a tudatosság kialakulása egyáltalán nem  következménye az élet kialakulásának. A földön lévő élőlényeket több milliárd évig folyamatosan ruházta fel, és fejlesztette az evolúció (értsd: környezethez alkalmazkodás, és ennek örökítése) különlegesebbnél különlegesebb tulajdonságokkal a hatékonyabb túlélés érdekében.
Azonban a Földön jelenlévő életnek (3.7 milliárd év) csupán az utolsó 0.00005%-ban jelent meg „intelligens” fajunk, legalább is olyasmi formában, amit ma embernek definiálunk (Homo sapiens).[1]
De természetesen most nem a földön kívüli baktériumokról, „állatokról” vagy barlanglakókról akarunk beszélni, hanem csakis az intelligens életről. Azon belül is kifejezetten az olyan civilizációkról, melyek technológiailag elég fejlettek ahhoz, hogy meglátogassanak minket. Hogy ennek a szintnek az elérése mennyi idejét is vesz igénybe egy fejlődő fajnak, az annak a mentalitásán és prioritásain fog múlni. Hogy mi a helyzet nálunk?

2013-ban az Amerikai Egyesült Államokban 17 milliárd dollár volt a NASA éves költségvetése, míg a hadi/harcászati költségvetés 756 milliárd dollár (a NASA költségvetés 44-szerese). A NASA szervezetének kezdetben 8000 alkalmazottja és 100 millió dolláros költségvetése volt. Három nagy laboratórium, és két kisebb rakétakísérleti telep tartozott a kezelésébe. Később fokozatosan olvasztotta magába szerte az országban azokat a nagy intézményeket, amelyek a ma működtetett tíz nagy űrközpontból álló hálózat alapját képezték. 2019-ben a NASA csaknem húszezer alkalmazottat foglalkoztat, éves költségvetése pedig 13,5 milliárd dollár.

Érdemes alaposabban végiggondolni, hogy  mit köszönhet a világ ennek a két területnek, illetve hol tartanánk, ha az összes harcászati kiadást az űrkutatásba fektetik. Sajnos a mi generációnk már nem fogja megélni a napot, amikor az emberi faj intergalaktikus elterjedtségű lesz, de néhány száz év múlva leszármazottaink olyan helyeken fognak járni, amit földhözragadt ük-ük-ük… nagyszülei (te) el sem tudtak képzelni.

A legtöbbeket talán az idegenek kinézete érdekli a legjobban, azonban ha konkrét leírást szeretnél róluk, sajnos várnod kell, amíg fel nem bukkan egy. Mivel túl keveset tudunk, és nincs viszonyítási alapunk, szinte lehetetlen konkrét predikciókat tenni. Azonban vannak nyomok a környezetünkben, amin elindulhatunk és előfordulásuk is relatív gyakorinak várható a Világegyetemben.

Ilyen például a humanoid felépítés, ami alatt értsd a 2 láb alul, 2 kar feljebb mindez a törzs két oldalán, ami fejben csúcsosodik (még ha a méretekben/arányokban természetesen lesznek is eltérések). Nem azért valószínű ennek az előfordulása mert mi önmagunkban különlegesek lennénk, hanem egyszerűen azért, mert ez egy optimális elrendezés, ami évmilliárdokig csiszolódott a természet durva őrlésében, hogy egyre komplikáltabb módon feleljen meg neki. Lábból legalább kettő kell, hogy kényelmesen és hatékonyan mozogjunk a környezetben, és mivel a gravitációt nehezebb legyőzni, mint a lábakat a talaj felé orientálni, lentre kerültek. Lehetne egy kezünk, de úgy sokkal kevesebb feladatot tudnánk elvégezni, a harmadik kéz pedig valószínűleg nem adna annyi plusz funkciót, hogy a szervezetnek megérje fenntartani. Az összes létfenntartó szervünk mindennek a közepére került, logikusan azért, hogy jobban védve legyen a végtagok által, illetve mindenhez egyenlő távolságra legyen. A fejben van az irányítóközpont, mely az összes veszélytől legtávolabb, legmagasabban helyezkedik el. Az érzékszerveknek is fontos a védelem, viszont a pozíciójuk valószínűleg azért is van a vezérlő központ mellett, hogy rövidebb legyen az összeköttetés (kevesebb meghibásodási pont), illetve hogy ne a talajt vagy alsóbb szinteket lássuk/szagoljuk/ízleljük/halljuk. Viszont fontos újra kiemelnem, hogy mindenre lehet kivétel, hiszen legalább 100 Sextillion (10²³) csillagról tudunk, melyek körül keringő bolygókból nincs 2 ugyanolyan. Bizonyára sok nem humanoid intelligens életforma is feltört az évmilliárdok alatt.

A látás fogalma is elengedhetetlennek tűnik a túléléshez (hacsak nem hanglokátorral vagy más hasonló képességgel szerelte fel a fajt az adott bolygó környezete) hiszen valamilyen módon fel kell térképezniük a környezetet amiben vannak. Ha „szemről” beszélgetünk, azt is feltételezhetjük, hogy (legalább) 2 van nekik, mivel ez a térlátás felbecsülhetetlen képességét biztosítja. Lehet – sőt valószínű – hogy nem ugyanazt a fényspektrumot látják, amit mi (ez a napjuk sugárzásán múlik). Valahol be kell táplálniuk energiát a szervezetükbe (mi úgy hívjuk száj), és a maradékot pedig valahol ki kell vezetni. Valahogy kommunikációra is képesek kell, hogy legyenek, bár ez mondjuk már sokkal komplexebb kérdés, és ebben az esetben kiemelten fontos hogy fejlődésének melyik pontján tesszük fel, mert könnyen lehetséges, hogy több 10-100 ezer év alatt mondjuk telepatikus (vagy más) képességet kifejlesztve oldották meg a kommunikációt.

Ha figyelembe vesszük ezeket és az ehhez hasonló, az evolúció által optimálisnak tartott dizájnokat, a maradékot tényleg a fantáziánkra, képzelőerőnkre és kreativitásunkra bízhatjuk egyelőre. Azt mondják, a kreativitásnak semmi nem szab határt. Azonban ez csak részben igaz, a környezetünk igenis határt szab. Mert még ha vannak is olyan egyedek, akik képesek a koruk elé látni, és olyan dolgokat elképzelni, ami még nem létezik, van egy határ ameddig eljuthat a képzelőerőnk. Leonardo például el tudta képzelni a repülés fogalmát és eszközöket, amivel az megvalósítható, de az űrutazás vagy a térhajtómű már kiesett a kreativitása teréből.[2] Egy ősember még el tudta volna képzelni egy fegyver vagy szállítóeszköz fogalmát, de az internetet, vagy GPS-t már kevésbé. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy olyan dolgok várnak ránk a jövőben, melyeket szó szerint nem tudunk elképzelni a környezetünk és korunk korlátozásai miatt.

Hollywood és a filmipar hatása az emberekben alkotott képen és paradigmákon megkérdőjelezhetetlen. Ez fokozottan igaz az idegenekről szóló filmekben, hiszen mint láthattuk, minimális kezdőponttal rendelkezünk, ezért legtöbbször csak a rendező/író túlzó fantáziáját látjuk megjelenni. És természetesen könnyebb eladni egy olyan filmet ahol harc, invázió, űrhajós lövöldözés és embereket elrabló csápok vannak, mint egy olyat, ahol az idegenek békésen együttműködnek velünk és tanítanak. Ezekben a filmekben az idegen megszállás általában a következő 2 motiváció egyike miatt történik az idegenek részéről.

Erőforrások

Ez elsőre talán logikusan hangozhat, de ne felejtsük el, miért gondolkodunk így; hiszen mi (jelenleg) le vagyunk korlátozva egyetlen bolygóra, illetve annak limitált erőforrásaira. Ők nincsenek. Trilliárdnyi lakatlan bolygó van az Univerzum minden szegmensében, miért küzdenének meg, vagy vennék el erőszakkal azt, amit egy másik bolygón senki nem birtokol? A másik cáfoló faktor pedig a technológiai tudás, ami egy ilyen fajnak a birtokában van, azon belül is a molekuláris tervezés/építészet (molecular engineering). A világon minden anyag atomokból épül fel. Minden atom protonok, neutronok és elektronok számának kombinációja, „csak” ezeknek az arányát kell átrendezni, hogy szó szerint akármilyen anyagot elő lehessen állítani. Valószínűleg így gyártják az űrhajóik burkolatát is, mert nincs (a földön) olyan természetben előforduló anyag, ami elég ellenálló lenne a fénynél gyorsabb intergalaktikus utazáshoz.

Emberek rabszolgának

Nem egy filmben akarnak az idegenek emberrabszolgákat, ami számomra abszurd. Megint a technológiai fejlettségüket kell segítségül hívnom és megkérdeznem: Ha képesek arra, hogy átutazzák a galaxist/univerzumot, miért kellenének nekik satnya emberrabszolgák? Milyen munkát tudunk mi elvégezni, amire nem tudnának robotokat, akár mesterséges intelligenciát gyártani?

Napjainkban amikor az idegenek idelátogatását tárgyalják, még olyan nagy nevek is, mint Stephen Hawking, gyakran hivatkoznak a régi kolumbuszos történetre, mikor felfedezte Amerikát, és fejlett technológiáját kihasználva leigázta a kevésbé fejlett helyieket. Nem látom, hogy lenne ez a fél évezredes emberi példa releváns egy akár több millió éves intergalaktikus fajra? Mi rengeteget fejlődtünk ez alatt az idő alatt, sok minden változott világunkban. Véleményem szerint ma már mi sem viselkednénk így, ha felfedeznénk egy új kontinenst, pedig a Világegyetem skáláján nem sok ez az 500 év. Másrészt, ha egy faj ilyen sokáig túlélt, akkor biztos szembesült rengeteg szociális, környezeti és fejlődési problémával/nehézséggel. Minden ilyen probléma megoldása/leküzdése bölcsebbé és tapasztaltabbá teszi őket a hibákból való tanulás által, mint például ahogy mi is megtanultuk, hogy nem helyes a rabszolgatartás, vagy a föld szennyezése. Azt is feltételezhetjük – már csak az emberiség példájára alapozva – hogy az agresszió egy bizonyos mentális és technológiai fejlettség elérése után elkezdi funkcióját veszteni a társadalomban, mivel nem lesz szükség fizikai erőnlétre, illetve ennek a kimutatására a túléléshez (ennek persze mi még csak a folyamatában vagyunk).
Természetesen lehetséges, hogy egy faj fejlődése során a kezdetektől mindent elpusztított, ami az útjába került, azonban ebben az esetben nagy valószínűséggel önmagát is elpusztította volna fejlődése egy adott pontján. Ha viszont azt feltételezzük, hogy ilyen fajok igenis képesek túlélni több tízezer, százezer vagy millió évet, mindenképpen azt a feltételezést is el kell fogadnunk, hogy olyan fajok is képesek erre, akik ezeknek az ellentétei mentalitásukban, azaz akiknek békés, segítőkész természetük van. Elég valószínűnek tartom, hogy egy vagy több ilyen faj, valamilyen formában rendfenntartó szerepet tölt be az világűrben, akik nem hagynák, hogy egy agresszív faj egy másik védtelenben kárt tegyen. Mint ahogy még a relatív agresszív emberiség se állna tétlenül, ha látják, hogy egy túlerőben lévő ország megtámad egy másik védtelen országot. Annyi a különbség, hogy a mi játszóterünk a föld, az övék az Univerzum, illetve valószínűleg sokkal jobb morális érzékkel rendelkeznek.

Szinte biztos, hogy vannak olyan fajok, melyek évmilliók, esetleg évmilliárdok óta léteznek. Az is biztos, hogy ők annyival fejlettebbek nálunk, hogy meg se értenénk a gondolataikat. Ha efelől kétségeid vannak, gondolj bele, hogy egy ember, aki csak 2000 évvel ezelőtt élt, mennyit értene meg a mi átlagos hétköznapi gondolatainkból, technológiánkból és világunkból, pedig 2000 év (ami a mi „modern” történelmünk) csak egy pislantás a Világmindenség 13.8 milliárd éve alatt. Persze megint nehéz lehet elfogadni, hogy nem mi vagyunk a fejlődés csúcsa, de a „szomorú” igazság az, hogy csak az elején vagyunk valami hatalmasnak, melyen már nagyon sok faj átment az univerzum különböző szegmenseiben.

Bár nem egyértelmű, valamilyen szinten várható, hogy minél fejlettebb egy faj, annál logikusabb a gondolkodása, illetve annál kisebb szerepet játszanak az érzelmek a döntéshozatalukban (ha egyáltalán még létezik számukra az érzelem fogalma). Ez elsőre szívtelennek hangozhat, de nem gondolom, hogy hibáztathatóak lennének érte, gondoljuk át racionálisan, mennyi bonyodalomhoz vezetnek az érzelmek az életünkben, lehet, hogy ez is csak egy evolúciós lépcső.

Mit akarnak akkor tőlünk?
Tőlünk semmit, hiszen valószínűleg semmit nem tudunk nyújtani, amire szükségük lenne, ami felveti a kérdést, hogy akkor miért akarnának egyáltalán meglátogatni?
Lehet túl optimista a kérdés, de inkább úgy fogalmaznám meg, hogy mit akarnak tenni értünk, ha meglátogatnak? Az biztos, hogy örökre nem ignorálhatnak minket, hiszen egyszer magunktól is el fogunk jutni arra a szintre, hogy megtaláljuk őket. Egyetlen reményünk hogy egy nagyobb cél lebeg a szemük előtt, mikor olyan fejletlen fajokat szemlélnek, mint a miénk, miszerint a kollektív fejlődés az egyetlen hosszútávon fenntartható út, mely a világot egy élhetőbb hellyé teszi.

Tehát nem kell rettegnünk az idegenek felbukkanásától, mert ha jönnek nagy valószínűséggel, békés szándékkal fognak üdvözölni minket az általuk már rég otthonuknak hívott Univerzumban. Ne felejtsük el, hogy akármennyire is különleges számunkra ez a bolygó, illetve fajunk, semmi olyat nem tud nyújtani egy fejlett fajnak, amit máshogy ne tudna megszerezni/legyártani. Az sokkal kétségbeejtőbb gondolat, hogy lehet, nem jönnek, mert egyszerűen (még) nem tartanak érdemesnek rá minket.

Az biztos, hogy a kapcsolatfelvételt követő időszakban az emberiség rengeteget fog fejlődni  technológiailag, hatalmas mennyiségű tudásra fog szert tenni a tudományok különböző területein, vallási átalakulások várhatóak, és ha minden jól megy, etikailag is sokat fogunk fejlődni. Nem minden változás lesz ilyen szembetűnő, vagy kézzelfogható, például a felbukkanásuk egyértelműen alakítani fogja a szemléletünket az Univerzumról, fajunkról valamint e kettőnek a relációjáról.

Azonban e nap eljöveteléig tehetetlenek és földhözragadtak vagyunk. Vagy mégse?

Források

[1] http://www.bbc.co.uk/nature/history_of_the_earth , http://anthro.palomar.edu/homo2/mod_homo_4.htm 200,000 / (4.5milliárd -0.7milliárd) = 0.00005263

[2] http://www.ibtimes.co.uk/nasa-says-emdrive-does-work-it-may-have-also-created-star-trek-warp-drive-1499098

*

Eredeti megjelenés dátuma: 2016.02.05.

*