UTAZÁS A VILÁG KÖRÜL – MÉZGÁÉK SZOCIALIZMUSA 5. RÉSZ

Ha valaki könyvet írna „hogyan utazzuk körbe a Földet minimális anyagi ráfordítással” témakörben, rengeteg ötletet meríthetne a bolondos magyar család világkörüli csavargásának történetéből. Az 1978-ban készült 13 részben a csacsika család körbeutazza bolygónkat, Paula régi udvarlóját, Huffnagel Pistit kergetve.

Az elkészítő csapat ismét sok poszton változott. Íróként – ellenben az első és második évaddal – csak Romhányi József szerepel, Nepp József csak a rendezésben vett részt. Méghozzá két segítőtárssal: Baksa Edittel és Tóth Saroltával, akik ugyanakkor tervezőként is közreműködtek a produkcióban. A legszembetűnőbb változás azonban mégsem ez; Aladár hangját az addigi Némethy Attila helyett Geszty Péter mondta fel (aki Lúdas Matyinak is kölcsönözte hangját 1977-ben), Máris szomszéd pedig Tomanek Nándor helyett Bárdy György hangján szólal meg. A szövegmondásban egy új poszt is jött létre: az előző részek tartalmát Gálvölgyi János foglalja össze rímbe szedve, tömören. A rajzolók szintén kicserélődtek. Jelen esetben négy rajzoló és egy háttérrajzoló dolgozott a vizuális megjelenítésen. A csapat redukálása azonban semmiféle visszalépést nem jelentett, sőt, a három közül ez a legesztétikusabb, legjobban kidolgozott széria. Továbbá három főre duzzasztották az addig egy személyes operatőri csoportot.

Rátérve a történetalakításra, kijelenthetjük, hogy teljesen más elvekre épült ez az évad az előző kettőhöz viszonyítva. A legnagyobb változás a részek közötti szoros összefüggés. A 13 rész egy történetet mesél el, amely időrendi sorrendbe van helyezve, az első részben kezdődik a sztori, és az utolsóban ér véget. Egy esetben térnek kissé el ettől a recepttől, amikor a család két részre oszlik, és két külön történetet mesél el egyidőben, a jeleneteket váltogatva mikor a Géza-Aladár párosról, mikor a hölgyekről kapunk információt. Ezzel a történettel lényegesen megváltozott a sorozat, hiszen ha a közepéről látott a néző egy részt, nem biztos, hogy megértette összefüggéseiben a cselekményeket, bár így is szórakoztató (én magam is össze-vissza láttam a részeket, elejétől végig csak a cikksorozathoz való dokumentálódásom során láttam először).

A történet úgy kezdődik, mint a legtöbb megszokott Mézga-rész: Géza újsággal a kezében horkol a nappali foteljében. A fordulópont nagyon hamar elérkezik. Paula hazaérkezik egy levéllel a kezében, amelyben ifjúkori udvarlója, Huffnagel István hívja vendégségbe magához Ausztráliába. Öt jegyet kaptak, értelemszerűen Máris szomszédot hívják magukkal, mint a gyerekek nevelőjét. Mindenüket eladják, hogy a nagy utazásra felkészüljenek. Sydneyben azonban rendőrök fogadják, és kiderül, hogy a léghajógyáros Huffnagel egy csekkhamisító, aki körözés alatt áll. Üzlettársa útbaigazítja őket: Floridába szökött a törvény elől. Oda hajórakományba bújva akarnak eljutni, de a Déli-sarkon kötnek ki a napfényes Amerika helyett. Onnan állatbőrbe bújva próbálnak továbbszökni szintén egy hajó fedélzetén. A turpisság kiderül, a kapitány pedig kirakja a potyautasokat egy lakatlan szigeten.

A szigetet birtokba veszik, és Aladár segítségével élelmet is szereznek. Házat építenek, állatot nevelnek, egyszóval berendezkedtek. A nyugalmat – a Márissal való hadakozáson kívül – egy vulkán kitörése bontja meg. A szökőárral és földrengéssel összekötött természeti jelenség természeti csodává válik. A vulkánkitörés során egy új sziget keletkezik, megmentve az öttagú expedíciót. A talpalatnyi szárazföldről a bennszülöttek mentik meg őket. Egy emberlakta szigetre viszik őket, ahol egy diktátor szabja meg a sziget életét, meglehetősen dél-amerikai módszerekkel. Itt kerülnek először fogdába a történet során. Egy dúsgazdag amerikai kapitány váltja ki őket. Ellenben ez az állapot sem tart sokáig, mert – ahogy az epizód címe is mutatja – Cseberből vederbe kerültek. Partra szállva Kriszta macskáját keresik, az igazi maffia pedig szívre veszi az ügyet és börtönbe záratja őket. Meglehetősen jellegzetes a latin-amerikai a maffia-város, a bűncsoport vezetője és a rendőrség parancsnoka ugyanaz a személy. Többszörös szökési kísérlet eredményeként sikerül kereket oldaniuk. A repülőre azonban a hölgyek és a férfiak együtt nem férnek fel, így Pauláék mennek az első géppel Florida irányába. Az ottmaradottakat ismét fogságba esnek, de egy maffia-rendőr segítségével meglépnek. Irány Észak-Amerika!

Itt az első életjel Huffnageltől, azaz mégsem, mivel a maffia által követelt váltságdíj nem más, mint a vendéglátójuk hamisított dollármilliója. A pénzt a véletlen Gézáék kezére játsza, akik a család egyesítésén fáradoznak, de bármilyen közel is kerülnek egymáshoz (szinte karambolóznak), nem sikerül a kontinensen összefutniuk. Egy filmforgatáson szintén részt vesz mindkét fél, de Aladárék légballonnal menekülnek a színész-cowboyok elől.

Indiában kötnek ki. A lányok az újságból értesülnek a történtekről, és nyomban utánuk erednek. Egy fakír házában találnak egymásra, ahol az indiai médium az élve eltemettetést gyakoroltatta a család férfitagjaival. Megvan a nagy öröm, de az útiterv nincs. Jobb híján beállnak katonának, a Szomorú Szombat nevű dél-afrikai terrorcsoportba. Amint kiderül a csapat rendeltetése, mindnyájan megszöknek. Egy Afrika-vadász magángépén eljutnak Bisti el Naghuff Oil Co. (azaz Pisti) olajmezőire, ami – mint kiderült – hamis volt. Így teveháton kell megtegyék az utat. Egy afrikai kórházba kerülnek, onnan egy francia jótevő juttatja őket Marseillesbe. A család ezzel a cselekedetével összesen kétmillió értékű heroint csempészett be a kontinensre. A bűnöző leleplezéséért szép összeget kapnak, amit szerencsejáték során kamatoztatnak. Sokáig nem tart a boldogság, mert leütik őket és minden pénzüket elszedik. Innen Párzsiba utaznak, hogy a magyar nagykövetség hazajuttassa őket.

Végül megérkeznek a Ferihegyre, de még most sem ér véget szenvedésük, az afrikai doktortól kapott finn útlevelek és a heroincsempészet miatt többnapi kihallgatásnak vetik alá őket. Mikor hazaérnek veszik észre, hogy Huffnagel Pisti járt náluk és kirabolta őket és Máris szomszédot.

Láthatjuk, hogy ez a történet lényegesen komplexebb az előzőeknél. Jóval később, 2005-ben készült egy negyedik évad is, amely (szintén pénzhiány miatt) leállt, az elkészült egyetlen részt csak egyszer vetítették, azóta semmi hír róla. Az Országos Mozgókép Közalapítványtól kilencmillió forintot kaptak, de ebből csak egy darab kilencpercesre sikerült részt tudtak legyártani (Szabó, 2005).

2007-ben Szarvasi Zoltán megvette a jogokat, hogy a szereplőkkel egy egészestés játékfilmet hozzon létre, ám ez a projekt is a földbe állt. Úgy néz ki, hogy bármennyire is volt sikeres a sorozat, hiába fordították le több mint öt nyelvre, a folytatás anyagi okok miatt még várat magára.

 

Forrás:

Szabó Zoltán, Visszatér a Mézga család, 2005, http://index.hu/kultur/media/mezga2951/ (2014. 04. 21).

Author: Bakó Ádám

Gondolati barangoló. Mindig a humán tudományok érdekeltek, és kifejezetten szeretem, ha egy témát több szemszögből vizsgálhatok meg, vagy két tudományterületet vonhatok össze. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen diplomáztam. Dolgozatomat a Mézga család rajzfilmsorozat és a magyar szocializmus kapcsolatáról írtam, mely munka a mai napig stimulál további kutatások felé. Jelenleg pr-esként dolgozom egy budapesti kommunikációs ügynökségnél.