Az első magyar public relations szakfolyóirat társadalomelméleti magazinja
A „Ha már megvetted, olvasd is el!” magánkulturális akcióprogram keretén belül vettem le ezt a kötetet a polcról. Gyanítom, elég sok könyves van azzal úgy, hogy tele a lakás olyan könyvekkel, amiket meglátott valahol, valamiért szimpatikusak voltak neki, ingyen vagy szinte ingyen el lehetett vinni őket, és észre sem vette, hogy igazi olvasói szándék nem […]
Miután Demeter Szilárd PIM főigazgató, akit mostanában a magyar irodalom és kultúra fölött lebegő óvó tekintetként tudok elképzelni (némi Szauron-áthallással) megadta a maga definícióját a „magyar író” nevezetű természeti képződményről (ti.: „az a magyar író, aki magyar olvasónak, magyarul ír művet és azt szeretné, hogy száz év múlva magyarul olvassák ugyanazt a művet, az az […]
Nehéz nyelv a magyar. Különösen, ha magyar az ember. Nem akarok itt példálózni, elég, ha felmegy az ember a közösségi oldalakra, és megnézi, hogyan kelnek vele birokra egyes ingerült hazaszeretők. Összeakaszkodnak azzal a kutya nyelvvel, próbálnak gépelés közben logikai konzisztenciát találni a saját mondanivalójukban, közben ügyelni kell alanyra, állítmányra, emotikonra is, és akkor nem is […]
Gene Sharp massachusettsi politológia professzor 1993-ban felvázolt egy tervezetet az elnyomó rezsimekkel szembeni erőszakmentes ellenállásra. A világszerte szabadon publikálhatóvá tett írás, fordításban, fénymásolatban bejárta az autokratikus rendszereket Irántól Venezueláig (mindkét országban az állam ellenségévé nyilvánították Sharpot), Szerbiától Afganisztánon és Kínán át Egyiptomig és Szíriáig. Mindenütt az ellenzék legfőbb útmutatója lett, és olyan mozgalmaknak adott ösztönzést, […]
Nemes Péter AMERIGO TOT életrajzi könyvéről Emlékszem, ahogy első ízben pillantottam meg. A Via del Babuinón jött a járdán a Piazza di Spagna felől. Fesztelenül, nagy erős léptekkel. Apró fekete simléderes sapkát viselt. Fekete inget, fekete mellényt. Nagy feje volt, széles erős arca, amit szemöldöke, mint két bajusz, tömör sűrű foltokkal zárt. Markáns vonásait mintha […]
Van ez az izé. Hogy egy állam polgárai önérdekeiket érvényesítve szabadon közösségeket alakíthatnak, amelyek függetlenek a kormánytól, sőt, akár annak ellensúlyaként tevékenykednek. Nos, ezt hívják civil társadalomnak. Ernest Gellner szerint ez a folyamat a nyugati demokrácia alapvető sajátossága, és sokkal jobban leírja azt, mint akár a „demokrácia” szó – mert amíg az csak a rendszer […]
