IDŐTÁLLÓ ÁLLÍTGATÓK

Az óraátállítás társadalmi megosztó szerepe egyértelmű: lehet utálni és szeretni. Közömbösen hozzáállni nem is lehet, hiszen mindenre hatással van: a közlekedésre, az áruszállításra, a nyitva tartásra, a munkaidőre, a randevúnk időpontjára. Hogy maga az óraátállítás jó-e vagy sem, azóta tart a vita, amióta kitalálták. Hazánkban éppen az egész eltörlése van napirenden.
Nyugati Pályaudvar órája
„Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy dolgozzon ki javaslatot annak érdekében, hogy a téli-nyári időszámítás szerinti, kétszeri óraátállítás Magyarországon eltörlésre kerülhessen és a jövőben a nyári időszámítás szerinti számítási mód legyen kötelezően alkalmazandó” – írja országgyűlési határozati javaslatában Kepli Lajos képviselő, melyet október közepén adott be. Óraátállítás idején valóban sokszor hallani elégedetlenkedő hangokat arról, mi is az egésznek az értelme. A válaszért elsőként vissza kell nyúlnunk csillagászati ismereteinkhez.
A Föld időzónákra osztása elsődlegesen a bolygó forgásából adódik – földrajzi területtől függetlenül más-más a Nap állása, máskor van nappal és máskor van éjszaka. Kezdetben az országok, területek maguk határozták meg, hány óra legyen, ennek meghatározásakor pedig igyekeztek a Nap járásához igazodni. Akkor legyen világos, amikor dolgozni megyünk, akkor legyen sötét, amikor hazatérünk pihenni. Fontos volt tehát, hogy a munkaidő kezdete és vége minél jobban egybeessen a Nap járásával.
Az egyes területek közötti kereskedelmet azonban zavarta, ha nem volt egyértelmű, melyik területen mennyi az idő, ráadásul az eltérések nem is mindig egész órákban voltak kifejezhetőek. Ez sok konfliktust okozott, ezért 1884-ben az ún. Meridián Konferencián az egész Földre kiterjedő időzóna beosztást vezettek be. Nyugatról Keletre haladva 15°-os széles sávokra osztották a Földet, egy sáv 1 órát jelent. A kezdőpont egybeesik a 0°-s hosszúsági körrel, amely többek között a London melletti Greenwich városát is érinti. Itt jelölték ki az ún. UTC (Coordinated Universal Time, koordinált világidő) vagy GMT (Greenwich Mean Time, greenwichi középidő) kezdőidejét: az ettől K-re fekvő területek +1, +2, +3… órát adnak hozzá ehhez az időhöz, az ettől Ny-ra fekvőek levonnak belőle.

Az időzónákra osztott Föld. Alapvetően jól működik, de néha túl sok a kivétel
Az időzónákra osztott Föld. Alapvetően jól működik, de néha túl sok a kivétel

A dolog fontossága az egész számú eltérésekben rejlik, ez ugyanis jelentősen megkönnyíti az egyes városok aktuális idejének meghatározását az időzóna ismeretében. Igaz, mint minden szabályrendszernek, ennek is megvannak a maga kivételei – legutóbb pl. Észak-Korea döntött úgy, hogy új időzónát vezet be, az UTC +8:30-at – inkább politikai, mint praktikus okokból, nem mellesleg jól összezavarva a többi országot. A 15°-os szabály jobbára csak az óceáni területeken érvényesül, egyébként az országhatárok jelölik ki az időzónák határait. Akadnak speciális esetek is, mint például Kína, amely Ny-K-i kiterjedése alapján 5 időzónát is alkalmazhatna, mégiscsak csak egyet használ, az UTC +8-at, amely a keleti országrészben élőknek „kedvez”. A döntés nem véletlen, ugyanis a Ny-i hegyvidéki területeken jóval kisebb a népsűrűség, mint K-en.
Azt, hogy a kivételek ellenére sem működik teljesen jól a rendszer, az időzónák közötti „ugrások”, azaz az óraátállítás ötlete mutatja. Ezt a nyári és a téli nappal hosszának jelentős eltérése indokolja. Magyarország példájából kiindulva a nappalok hossza csaknem 8,5 (téli napforduló) és 16 óra (nyári napforduló) között változik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy UTC +1 (téli) időszámítás esetén a téli napfordulókor a Nap 7:29-kor kel és 15:55-kor nyugszik, a nyári fordulókor pedig 3:46-kor kelne és 19:44-kor nyugodna. Ezt a nyári időt toldják meg egy órával, ami az eredeti indoklás szerint azért jó, mert ha később megy le a nap, később kapcsoljuk fel a villanyt, ezáltal kevesebb energiát fogyasztunk.

A most benyújtott határozati javaslat ez utóbbi állapotot, tehát a nyári időszámítást venné alapul, a télit eltörölné, mintegy „mellékhatásként” megszüntetve magát az óraátállítást. Ez az előbbi időpontokat annyiban módosítaná, hogy a téli napforduló idején a Nap csak 8:29-kor (!) kelne fel és 16:55-kor menne le. Látható, hogy valójában egyik megoldás sem igazán kielégítő, ez pedig egyszerűen abból adódik, hogy rossz helyen vagyunk.

A CET (UTC+1)-ből az EET (UTC+2)-be való átlépésnek politikai felhangja is van: Európa keleti felével lennénk egy időzónában, nem a nyugatival
A CET (UTC+1)-ből az EET (UTC+2)-be való átlépésnek politikai felhangja is van:
Európa keleti felével lennénk egy időzónában, nem a nyugatival

„Magyarországon önmagában a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan azonban egészen más – lényegesebben kedvezőtlenebb – élettani hatások tapasztalhatóak a téli-nyári időszámításból adódóan, mint a Hazánktól nyugatabbra fekvő tagállamok esetében” – írja a javaslat beterjesztője az indoklásban. Ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy Magyarország éppen az UTC +1-es zóna legszélén helyezkedik el, ami leginkább a keleti országrészben élőknek nem jó. Igaz, ez azt is jelenti, hogy nekik az UTC +2-es sem lenne jó, a legjobb az UTC +1:30 lenne (de mint láttuk, fél órákkal nem jó játszani). Ennek fényében az indoklás nem igazán áll stabil lábakon: „a természetes fény által biztosított kedvezőbb környezetet, mely az általános egészségügyi állapotra vitathatatlanul kedvezőbb hatást gyakorol, és a szorongásra, depresszióra, öngyilkosságra való hajlamot csökkenti”. Különösen az öngyilkosság veszélye szempontjából kritikus karácsonyi időszakban, amikor csak már-már délelőtt, fél kilenckor kezdene el virradni…

Rutinná vált -- érdemes állítani vagy csak egy rossz szokás? A Keleti pályaudvar nagyórája
Rutinná vált — érdemes állítani vagy csak egy rossz szokás?
A Keleti pályaudvar nagyórája

Való igaz, az óraátállítás egy szükséges rossz. Szinte minden egyes alkalommal felmerül, hogy az intézkedés káros, mert felborítja a biológiai óránkat, megzavarja alvási ciklusunkat, és az állítást követően egy-két hétben megnövekszik a közlekedési balesetek száma. Hiteles adat azonban egyik állításra sincs, a többi indok pedig kissé mondvacsinált. Lehet kardoskodni amellett, hogy télen délután 4-kor ne legyen már sötét, viszont akkor reggel fél kilenckor lesz az. A megoldás a Föld tengelyének ferdeségének megszüntetése lenne, de ehhez még egy alkotmánymódosítás is kevés. A javaslat úgy tűnik, sokkal inkább politikai jellegű: nem a nyugati államok által használt GMT +1 időzónához tartoznánk, hanem a keletiek GMT +2-jéhez. És ezt a határozati javaslat is elismeri.
„Jelzés értékű továbbá, hogy a Hazánkkal közvetlenül szomszédos Ukrajna 2011-ben — a földrajzi helyzetéből adódó körülményekre tekintettel – Oroszországgal és Fehéroroszországgal egyetemben szintén a nyári időszámítást véglegesítette.”

És az óra körbeért…

Author: Weisz Dávid

Tájékoztatás, értelmezés, tanítás - ez a három tevékenység a tudomány által elért eredményeknek a megszokottól kissé eltérő módon történő kommunikálására vonatkozik. Az aktuális tudományos hírek hátterének ismertetésére törekszem. Kapcsolat a szerzővel: weiszd@caesar.elte.hu