A drónok kétségkívül az elmúlt évek sci-fi álmokba illő tudományos vívmányai, melyek azonnal beindították az innovatív vállalkozók fantáziáját is. Az Egyesült Államokban mexikói ételt házhoz szállító drón-futárral, Dubai-ban bizalmas dokumentumokat kézbesítő drón-postással álltak elő, s nemrég híre kelt, hogy az Amazon is korszerűsítené szállítási rendszerét. S vajon mi történik amint egy NASA mérnök találkozik merész környezetvédőkkel? Ambíciózus öko-reform.

Haiti és a Dominikai Köztársaság határa. Egy szemléletes példa két szomszédos ország eltérő gazdaság- és erdőpolitikájára. (Fotó: Harm de Blij, Michigan State University)

Haiti és a Dominikai Köztársaság határa. Egy szemléletes példa két szomszédos ország eltérő gazdaság- és erdőpolitikájára. (Fotó: Harm de Blij, Michigan State University)

A BioCarbon Engineering (BCE) névre hallgató drón start-up forradalmasítaná az erdő-visszatelepítés technikáját. Az egykori NASA mérnök-fizikus Lauren Fletcher által alapított zöld vállalkozás évi egy milliárd fát ültetne drónok segítségével. Ez egy újszerű megoldás a drasztikusan zsugorodó erdőterületek növelésére, ugyanis filozófiájuk szerint az ipari méretű fairtást hatékonyan csakis ipari méretű fatelepítéssel lehet orvosolni. Ma évente mintegy 26 milliárd fát vágnak ki világszerte (ez nagyjából egy Anglia méretű területet foglalna el), s csak mindössze 15 milliárdot ültetnek újra. A képlet egyszerű: 11 milliárd fát (New York állam területével megegyező erdőség) veszítünk el évről évre, amely deficit egyre csökkenti a Föld tüdejének aposztrofált létfontosságú erdeinket.

Lauren Fletcher, a BCE alapítója, korábban a NASA mérnöke (http://www.biocarbonengineering.com/)

Lauren Fletcher, a BCE alapítója, korábban a NASA mérnöke (www.biocarbonengineering.com)

Az évi 11 milliárd hiányzó famennyiség 240 milliárd kg szén-dioxidot raktározna el évente, amely nem csekély: ekkora méretű faállomány eltávolítaná a légkörből Nagy-Britannia elektromos áram termeléséből fakadó szén-dioxid kibocsátásának teljes egészét. Kicsit tovább számolva, ha 13 év alatt egyetlen fát sem veszítenénk el, akkor ezzel fedezhetnénk az Egyesült Államok elektromos áram termeléséből származó teljes szén-dioxid kibocsátását. 22 év alatt pedig Kínáét. Ahhoz viszont, hogy ezt a deficitet kiküszöböljük, gyorsabban kellene ültetni, mint irtani. Az erdőirtás visszaszorítása többévtizedes múltra visszatekintő harc, amely nem volt eredménytelen, ám továbbra is küzdelmes és lassú folyamat. Ha azonban az erdőtelepítés folyamatát valamiképp felgyorsíthatnánk – ugyan az alapproblémát nem oldaná meg, mégis -, hatékonyabban állítanánk helyre ez eddigi károkat.

Fletcher szerint a BioCarbon Engineering növényültető technológiája hatékonyabb, mint a hagyományos száraz magszórás, s egyértelműen gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a kétkezi emberi munka. A “bevetés során” a drónok először felmérik, hogy mekkora az erdőborítottság aránya, illetve alkalmas-e egyáltalán erdősítésre a terep. Majd egy repülő szerkezet 2-3 méter magasságra ereszkedve löveli a földbe a tápanyagban gazdag gélt és előcsíráztatott magokat tartalmazó edénykéket. Ha két üzemeltetővel és több drónnal számolunk (egy drón percenként nagyjából 10 magot képes elvetni), akkor becsléseik szerint akár napi 36 000 fa elültetése is lehetséges. S mindez a hagyományos módszerek költségének mindössze 15%-ért.

A biológiai úton lebomló edénykék a fák magvait és talajjavító mikroorganizmusokat tartalmaz (http://www.biocarbonengineering.com/)

A biológiai úton lebomló edénykék előcsíráztatott magokat és tápanyagban gazdag gélt tartalmaznak (www.biocarbonengineering.com)

A BioCarbon Engineering technológiájában nagy szerepet játszik a távérzékelés. Hisz a távérzékelési módszereket nemcsak egy terület előzetes felmérésére használják, hanem az ültetés utáni megfigyelésre is. A mezőgazdaságban eddig is alkalmaztak különböző távérzékelési technikákat az optimális mennyiségő víz, műtrágya, növényvédőszer adagolásának számítására. Ma pedig már a GPS technológia és a rohamosan fejlődő távérzékelési módszerek segítségével egyrészt információ nyerhető egy erdőség kiterjedéséről, állapotáról, életképességéről és működéséről, amely a helyi közigazgatás döntéshozóit, a környezeti megfigyelőket, mind pedig a helyi befektetőket segíti. Másrészról a drónok távérzékeléssel információt szereznek a növényállomány minőségéről, sűrűségéről, az esetleges vízhiányról, s egyéb környezeti stresszfaktorokról, ami alapján könnyebben kiszámolhatók és tervezhetők az ültetvények tápanyag és gondozási igényei. Majd pedig a növényállomány gyarpodásával pontosan nyomon követhető azok fejlődési üteme, állapota, és észlelhető, ha bármilyen beavatkozásra van szükség.

A BCE csapata (http://www.biocarbonengineering.com/)

A BCE csapata (www.biocarbonengineering.com)

A rendszer prototípusa lenyűgözte a Drones for Good verseny zsűrijét az Egyesült Arab Emírségekben és a Skoll Foundation is díjjal tüntette ki. A lelkes start-up csapat bízik benne, hogy hamarosan elkészülnek az első teljesen üzemképes rendszerek. Fletcher jelenleg Oxfordban dolgozik, s a tervek szerint hamarosan együttműködik majd erdőgazdálkodási cégekkel, non-profit szervezetekkel és kormányzati szervekkel. A drónok ezen innovatív erdőgazdálkodási alkalmazása persze ismét felkavarja a személyiségi és adatvédelmi jogszabályozás körüli port, azonban néhány év múlva a “drón-ültette” dús pagonyban bóklászva már talán a drónok sem láthatnak meg…