Kulturális antropológia

LÁNG JUDIT: OTTHONTALANOK

Egy mexikói lány története Magyarországon, aki az anyukája és barátnője beszélgetéseiből fontos felismerésre jutott. Nehéz egyedül, mondta Inez, aki pár hete költözött el az anyjától: szerette őt, de annyira elhasználódott a kapcsolatuk, hogy nem volt képes maradni. Nem történt semmi különös, de akkor sem. Független szeretett volna lenni végre. Abból is elege volt, hogy nincs […]

Tovább »

 
 

AZ AJÁNDÉK ANTROPOLÓGIÁJA

Az ajándék évezredek óta létezik, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy mi is az ajándék valójában: gazdasági csere, társadalmi státusz, presztízs szimbólum vagy a kapcsolattartás szándékának tárgyi kifejezése? Önzetlen gesztus, reciprok aktus, a rituálé része vagy spontán megnyilvánulás? Leginkább bizonyos ünnepekkor ajándékozunk és elvárjuk, hogy az ajándék visszatérjen hozzánk valamilyen formában. Ez a folyamat régebbi, mint […]

Tovább »

 
 

A JÓSZERENCSE SZINONIMÁJA

Stern Gabriella Szolnokon született, ami meghatározta a későbbi elvágyódását a távoli országok egzotikus tájai iránt, ahol „az Élet történik” – ahogy kamaszkorában fogalmazott. Előbb azonban a kézenfekvő utakon indult el: tanárképző főiskolára ment, és közben egy kis faluban – Kuncsorbán – el is kezdte a tanítást. A diploma után Budapesten tanított néhány évig, majd újságíró […]

Tovább »

 
 

NAPLÓ EGY FOTÓS ÉLETÉBŐL

Akárhányszor nézegetem a fotókat, visszakerülök abba az időbe és térbe, ahol a képek készültek és mindannyiszor eszembe jut Roland Barthes „megfagyott ideje” az „ez volt” kifejezése. A kép a visszafordítható idő illúziója, mert most amikor nézem a képet, tagadhatatlan az a pillanat, amikor az utcán ülő és szomorúan kéregető gyermek felnéz a kamerába, a lencsébe […]

Tovább »

 
 

DUBLIN – KELTÁK, GUINNESS, LEPRIKON

A kelta kultúra meghatározó eleme fiatal éveimnek. Imádom a zöld ezernyi árnyalatát ami, ha kisüt a nap, úgy ragyog, mint a smaragd. A legendák és a mítoszok meséiben megelevenedik egy vad és szabad szellemű nép öröksége. Ezúttal Írország vikingek alapította fővárosába – Dublinba -, invitálom az olvasókat, amit remélem: mások is ugyanúgy szeretnek, mint én. […]

Tovább »

 
 

ÉHSÉG – 1.

Szécsi Magda Szerelemküszöb című kötetének Éhség című írását közöljük két részben – az első részt olvashatják.  A cigányokról gyakran mondják, hogy boldogok, pedig csak boldogságkeresők, épp úgy, mint mások, legfeljebb éhesebben kutatnak a boldogság után… és néha kevesebbel is beérik annál, mint amennyit kaphatnának a sorstól. Egy cigány, ha lehajol, hogy felvegyen egy diót a földről, az legtöbbször vagy […]

Tovább »