A közelmúltban jogerős bírósági ítélet született egy rendkívüli kegyetlenséggel végrehajtott Nógrád megyei emberölés ügyében. 2017. április 17-én (húsvétkor) bestiális kegyetlenséggel megöltek egy nyugdíjas asszonyt a Nógrád megyei Somoskőújfalun. A pszichoszexuális fejlődési zavarban szenvedő 21 éves elkövető összeverte és megerőszakolta áldozatát, és eközben megharapta az idős asszony mellét. Az elkövető férfit a bíróság életfogytig tartó fegyház-büntetésre ítélte, legkorábban harminc év letöltött szabadságvesztés után szabadulhat. A bírósági tárgyalás során felkért igazságügyi fogorvos szakértő: Dr. Ajang Armin Farid szerint „fontos, hogy a közvélemény tisztában legyen a harapásnyomok jelentőségével, mert egy ilyen sérülés alapján az elkövetőt is be lehet azonosítani. Ebben az ügyben ráadásul az áldozat szenvedéseinek mértékét is meg lehetett állapítani”.
A bírósági törvényszék által megállapított tényállás szerint „Sz. Sándor 2017. április 17-én egész délelőtt ivott, és azért ment a somoskőújfalui ingatlanhoz, hogy a közös udvart használók körében locsolkodjon. Miután az egyik ingatlanból már kizavarták, a közös udvaron észrevette a mozgásszervi megbetegedése miatt nehezen mozgó 72 éves nyugdíjas asszonyt, akit szó- és „minden személyéhez köthető motiváció” nélkül ököllel ütni kezdett, majd amikor a nő elesett, a nyakánál fogva felhúzta, hogy tovább verhesse. Az asszony be tudott menekülni a házába, de Sz. Sándor utána ment. A nyugdíjas – aki bent leült az ágyára – ekkor már komoly fájdalmai voltak, de a 21 éves férfi ököllel újra arcon ütötte, majd rámászott és tovább verte”.
A bizonyítási eljárás során az is kiderült, hogy „Sz. Sándor szexuális izgalomba jött az erőszaktól, ezért letépte az asszony nadrágját és megerőszakolta, miközben erőteljesen megharapta a jobb mellét.” Ezután magára hagyta a sértettet, aki a többszörös bordatörés, a zúzódásos sérülések, a harapás, a nemi erőszak és a fojtogatás következtében kialakult heveny keringés és légzés összeomlással járó traumás sokk miatt meghalt.
Az áldozatot április 20-án találták meg, ezt követően a tettest nyolc órán belül elfogták. Abban a két napban, amikor még nem fedezték fel a holttestet, a férfi visszamehetett a helyszínre, ezzel pedig akaratlanul is az elfogását segítette, mert a keresőkutya így jutott el hozzá a friss szagminta alapján.
A 21 éves elkövetővel szemben emberölés megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya.
Sz. Sándor bűncselekménye többszörösen minősített, hiszen különös kegyetlenséggel követte el, ráadásul az áldozat idős volt és fogyatékkal élt.
– Mi volt a igazságügyi fogorvos szakértőszerepe ebben a bírósági eljárásban?
Dr. Ajang Armin Farid: – Az áldozat mellén talált harapásnyom vizsgálata ebben az ügyben nemcsak a tettes kilétének azonosítása, hanem főképp azért volt lényeges, mert meg kellett állapítani, mennyit szenvedett a sértett. Az orvosszakértői vélemény alapján „a harapás pillanatában még egészen biztosan élt, bár azt kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy eszméleténél volt-e, vagyis érzett-e még fájdalmat, amikor a támadója megharapta”. A harapásnyomok ötös skáláján ez hármas erősségű, vagyis úgynevezett „horzsolódásos” harapás, ami iszonyatos fájdalmakkal jár, a mell ugyanis különösen érzékeny terület. Változó, hogy mely testrészeken fordulnak elő harapásból eredő sérülések, de a szexuális jellegű eseteknél főleg melleken és a fenéken fedezhetők fel. Amikor én elkezdtem Magyarországon ezt a szakértői tevékenységet, azt mondták, harminc éve nem volt ilyen. Aztán sorra jöttek az esetek. Nagyon fontos, hogy a harapásnyomok jelentőségével a közvélemény is tisztában legyen.
– Említsen néhány ügyet, amikor a harapásnyomok segítették a bűnüldöző szervek munkáját!
Dr. Ajang Armin Farid: – Saját praxisomban előforduló a legsúlyosabb ügy az volt, amikor egy üllői apa megverte és összeharapdálta a saját kislányát. Az eset hatalmas médianyilvánosságot kapott, aminek köszönhetően pár héttel később egy nő értesítette a rendőrséget, miután harapásnyomokat talált a gyereke hátán.
Az Amerikai Egyesült Államokban Ted Bundy sorozatgyilkost is legvégül az buktatta le, hogy egyik áldozatát megharapta, és miután fogmintát vettek tőle, egyértelművé vált, hogy ő volt az elkövető.
– Katasztrófák áldozatainak azonosítása során is többször igénybe szokták venni a szaktudását.
Dr. Ajang Armin Farid: – Szerencsétlenségek ismeretlen áldozatainak azonosításakor sokszor hiányos, rossz állapotú holttestek identitását kell megállapítani. Ha nem áll rendelkezésre ujjlenyomat, DNS, vagy másodlagos azonosító (ruházat, tetoválás, ékszer, vagy piercing), akkor még mindig van lehetőség az áldozat fogászati dokumentációját összevetni a maradványokkal, primer azonosító módszerrel.
Dr. Ajang Armin Farid 2018 óta magyarországi képviselője az Interpol DVI fogászati al-munkacsoportjának, akik kezdeményezték, hogy a fogászati profilú gyártócégek minden esetben lássák el egyedi azonosítószámmal a rendkívül ellenálló (1200 Celsius fokon sem olvadó) titán-implantátumokat, ez a módszer a jövőbe segíthetné például a tűzesetek áldozatainak azonosítását.
*****
(Dr. Ajang Armin Farid az Egyesült Államokban tanulta a harapásnyomok elemzését. Washingtonban az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézetében, és San Antonióban a Texasi Egyetem Igazságügyi Fogorvostani Tanszékén részesült továbbképzésében. A Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostan Intézet külső óraadója. 2007-ben részt vett egy országos DVI (tömegszerencsétlenség-azonosító) csoport felállításában a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetén belül. 2018 óta tagja az INTERPOL DVI fogászati al-munkacsoportjának, annak magyarországi képviselője. Izraelben a helyi rendőrségnek tartott tréninget több alkalommal, az Amerikai Igazságügyi Tudományos Akadémiának. 2016-ban az Interpol DVI fogorvos-szakértői munkacsoport és az Igazságügyi Fogorvos-szakértők az Emberi Jogokért tagja lett. Fogászati csapatvezetőként tagja volt a 2019. május 29-én történt dunai hajóbaleset (Hableány) áldozatait azonosító egységnek.
Forrás: Wikipedia)
