BESZÉLGETÉS GALÁNTAI ZOLTÁNNAL

Dr. Galántai Zoltán tudománytörténész 1964-ben született, Dunaújvárosban. A Budapesti Műszaki Egyetem Pénzügyek Tanszékének főállású egyetemi docense óraadó tanár a Képzőművészeti Egyetemen. „Summa cum laude” végez a BME Filozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolájában (multidiszciplináris műszaki-informatikai és filozófiai tudományokból), azt megelőzően az ELTE BTK magyar-történelem, tudomány és technikaelmélet, tudománytörténet metodológiája szakokon alapozza meg szerteágazó tudását. Jelenleg főképp…

Részletek

KÍSÉRŐ

„- Tudtad, hogy az emberiség két legnagyobb problémája a tudatlanság és az érdektelenség? – Nem, de nem is érdekel.” Az égbolt a tudomány által legjobban ismert, legelérhetőbb és mégis zavarba ejtően kételyeket keltő égitestje a Hold. Az emberek életében minden korban jelen volt és kiemelkedő jelentőséggel bírt – az adott időszak kulturális és tudományos jellegzetességeinek…

Részletek

FÖLDÖN KÍVÜLI ÉLET

A rohamosan gyűlő kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.  „Tejútrendszerünkben legalább 200 milliárd, a Földhöz hasonló bolygó van” – hangzott el a NASA sajtótájékoztatóján,…

Részletek

A SZALAFIJJA TÖRTÉNETE

Az Oszmán törökök aranykorát követően, a birodalom 17. században elszenvedett katonai vereségei, területi veszteségei, és gazdasági rendszerének meggyengülése jelentették a hanyatlás első jeleit. Ez a hanyatlás azonban sokkal tovább tartott, mint a kortárs iszlám birodalmak, a Szafavida és Mughal birodalmak hanyatlása. A Szafavida Birodalom sorsa tulajdonképpen egyetlen ütközettel dőlt el. 1722-ben az afgán qandahári Mahmúd…

Részletek

A SZENT KORÁN MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁSAIRÓL

A Szent Korán magyar nyelvű fordításainak vizsgálata történeti szempontból nem nélkülözheti a legfontosabb európai Korán-fordítások összefoglaló ismertetését. Az első európai, latin nyelvű Korán-fordítás 1143-ban készült, többek között Robertus Cetenensis (Robert de Rétines, más néven Robert de Ketton) keresztény teológus és arabista közreműködése által, amely „Lex Mahumet pseudoprophete” címmel jelent meg, és amelyet Petrus Venerabilis, Cluny…

Részletek