Már több mint öt hónapja annak, hogy a májusi dunai hajóbaleset, a Hableány elsüllyedése éles helyzetbe hozta a hazai DVI-egységet (Disaster Victim Identification).
A tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítását az Interpol állandó munkacsoportja, a Disaster Victim Identification (DVI) tagjai végzik. Az áldozatazonosító egység bűnügyi helyszínelőkből, nyomozókból, igazságügyi orvos-szakértőkből, valamint igazságügyi fogorvos-szakértőkből áll. Az utóbbiak: Dr. Kamil Al-Katib, Dr. Farid Ajang, Dr. Pál Eszter, Dr. Radanovics-Nagy Dániel, valamint Dr. Solymosi Dóra.
A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szakértőinek bevonásával, az Interpol-standardoknak megfelelően a DVI-protokoll alapján végezték a holttestek összegyűjtését, szállítását, nyilvántartásba vételét. Legfontosabb feladatuk az ismeretlen személyazonosságú holttestek azonosítása.
Az Interpol szabványa szerint három elsődleges azonosítási forma az ujjlenyomat, a DNS és a fogazat. Ezek jelentőségéről beszélgettünk Dr. Farid Ajang igazságügyi fogorvos-szakértővel, aki a fogászati csapatot vezette a katasztrófánál.
„Az ujjnyomok nagymértékben károsodnak a vízben, ilyenkor a DNS és a fogazat játszhatnak nagyobb szerepet az áldozatok azonosításánál. A fogazat még nagyobb jelentőséget kap tűz esetén, hiszen ha a DNS és az ujjlenyomat elvész, marad a fog. A fogzománc a legkeményebb, vagyis legidőtállóbb anyag a testünkben.” – nyilatkozta az Interpol DVI fogászati al-munkacsoport magyarországi képviselője.
A héten történt az a Csongrád megyei súlyos baleset, melyben egy Budapest felé tartó kamion a szalagkorlátot átszakítva összeütközött két autóval. A két szembejövő kocsi kigyulladt és a benne utazók mind meghaltak. Az egyik autó három utasának azonosítása még tart, a DVI-csapat bevonásával zajlik, feltételezve, hogy megvan az áldozatok haláluk előtt történt fogászati kezelések dokumentációja.
Fogászati azonosításnál a korábban kapott fogászati kezeléseket hasonlítják össze a megtalált holttest fogazatával (tömés, gyökérkezelés, implantátumok). Nincs a világon két olyan ember, aki ugyanolyan kezelést kapott volna. A fogimplantátumokkal kapcsolatban azonban egy fontos problémára is felhívta a figyelmet a szakértő: „Vegyünk egy példát. A hamvasztásnál 1000°C semmisíti meg a holttestet, de ahhoz, hogy egy titánium-implantátum sérüljön 1200 °C kell, ami azt jelenti, hogy akár a megmaradt implantátum alapján lehetne azonosítást végezni. A probléma az, hogy a világon jelenleg nincsenek sorszámozva a fogászati titánium-implantátumok, ezért fogászati kezelésben részesült személy holttestét ez alapján napjainkban még nem lehet azonosítani.”
Egyre több embernek van implantátuma, és ez a korszerű fogászati kezelés nagy szerepet fog játszani a jövőben is.
Nem véletlen, hogy az Interpol világszerte próbál nyomást gyakorolni a fogászati implantátumot gyártó cégekre a sorszámozás bevezetésének érdekében.
Dr. Farid, mint az Interpol DVI fogászati al-munkacsoport magyarországi képviselője még egy fontos dologra világított rá: „Azt szeretnénk, hogy az eltűnt emberek listájánál, a haláluk előtti dokumentációk, mint például a fogászati kezelések, röntgenfelvételek automatikusan legyenek mellékelve az eltűnt emberek anyagaihoz. Ennek akkor lenne nagy jelentősége, amikor egy eltűnt ember holttestét valahol megtalálják, az embercsempészettel, vagy a modern-kori rabszolgasággal összefüggésben azonnal rendelkezésre állhatna az az információ, amivel azonosítani lehet az áldozatot.”
Dr. Farid kiemelte, hogy sikeres eredmény csak akkor érhető el, ha a csapat tagjai egységben tudják végezni ezt a kihívásokkal teli munkát. Ez vonatkozik a fogászati csapatra is, mely jelenleg öt magasan képzett fogorvos szakemberből áll. Rendkívül körültekintően végzik az Interpol protokollok szerinti tevékenységüket az emberi áldozatok utólagos azonosítása során.
A jövőbe különösen fontos lenne a fogászati szerep további erősítése a hazai DVI-egységben, ezért további olyan fogorvosokat kell majd kiképezni, akik tudományos érdeklődést mutatnak ebben a témakörben és elhivatottan akarják gyakorolni az áldozatazonosítói tevékenységet.
