Az „Autómentes Nap”, illetve az ezt megelőző „Európai Mobilitási Hét” feladata: évről-évre felhívni a figyelmet a növekvő autóforgalom, ezzel együtt a légszennyezettség drámai hatásaira. Szeptember 16-22. között a rendezvénysorozat kiemelt témája a fenntartható városi közlekedés, környezetünk és saját egészségünk megtartása. Mert ha nem változtatunk közlekedési szokásainkon, akkor pillanatnyi kényelmünkért túl nagy árat fogunk fizetni.

Az Európai Mobilitási Hét keretén belül programok és különböző utazási kedvezmények hívnak részvételre minden környezettudatos embert. Ezen programok a fővárosban valamint az eseménysorozatra regisztrált magyarországi nagyvárosokban is elérhetőek. A programsorozat tetőpontja és egyben zárónapja az Autómentes Nap, amit Magyarországon immár 12 éve, hagyományosan szeptember 22-én tartanak.

PRESZTÍZSKÉRDÉS
Fontos lenne elsajátítanunk azt a gondolkodást, hogy a biciklin közlekedés nem feltétlenül valaminek a hiánya – pénz, jogosítvány, autó – hanem stílus, életforma. Hazánknál kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő országokban az autó éppúgy az önkifejezés, a stílus illetve az anyagi helyzet kimutatásának egyik eszköze, mint nálunk. Viszont emellett Európában megtalálhatjuk a tipikus „biciklis nemzeteket” is, ahol a két keréken közlekedés nem a gazdasági teljesítőképesség függvénye. A tulipánok földje, a „ködös Albion”, valamint a Tour de France szülőhazája is ezt a felsorolást erősítik. Ez a követendő gondolkodás az, ami akár az öltönyös üzletembereket vagy az egyetemi professzorokat is kerékpárra ülteti, milyen üdítő gondolat, hogy nem lenézendő az, aki reggelente két keréken érkezik a munkába.

A TÖMEGKÖZLEKEDÉS, MINT ALTERNATÍVA
Nyilván számos főváros (illetve forgalmasabb útjai) sajnos alkalmatlanok, sőt veszélyesek a biciklis közlekedésre, emellett a nagyvárosok vonzáskörzetéből érkezőknek, vagy települések között ingázóknak sem a legoptimálisabb a biciklizés. Az ilyen esetekre az autóval közlekedésre másik alternatívát kínál a tömegközlekedés. A tömegközlekedést tekintve azonban sajnos több esetben egy pro és kontra listán az árnyoldalak lennének többségben. Ezért is szükséges a tömegközlekedés korszerűsítése, hogy mind árban, mind kényelemben és gyorsaságban versenytárssá léphessen elő. Éppen ezért a jövő tudatos közlekedése három alappilléren nyugszik: a gyalogos közlekedés megkönnyítése, kerékpár utak létesítése valamint a már említett tömegközlekedés korszerűsítése.

LÉTEZIK EGY ZÖLD GENERÁCIÓ?
Fontos lenne, az efféle környezettudatos kezdeményezéseket minél szélesebb körben ismertetni, minél több embert elérni. Egyetlen nap autó nélkül az évben nyilván számokban nem hozhat jelentős változást, nem is ez a feladata. Legfőbb dolga felhívni a figyelmet, hogy a környezetvédelem, nem egy végletekig elcsépelt, unalomig koptatott fogalom. Hanem mindannyiunk közös ügye. Fontos kiemelten kezelnünk a gyermekeket, fiatalokat, azért hogy évek, évtizedek alatt belőlük, egy környezetét értékelő és megbecsülő generáció nőhessen fel.
Olyan felnőttekké váljanak, akik már beleszülettek abba a szellemi közegbe, hogy mindenki az egyén szintjén tud tenni a környezetéért és nem csakhogy képes rá, de meg is teszi.