Régi vágyam az, hogy a képeim kiléphessenek a térbe, sejtelmem sem volt, ezt milyen formában tegyen, ugyanis a szobrászathoz sem értek, és még sorolhatnám, mihez nem. S közben kislánykorom óta erősen foglalkoztatott a kérdés, mibe is csomagoljam magam, amely egyszerre véd meg, de ugyanakkor mégsem takar el.

Aki rám néz, az a külsőm alapján máris egy mélyebb, őszintébb, intimebb részemet érzékelje. Nekem nincs időm a felszín mutatványaira, roppant mód sietek át az életen, és ehhez képest az összes megnyilvánulásomban szeretném, ha ez tükröződne. Így az öltözködésemben is.

JoannaK Photography

A festményeim mind-mind megélt, megszenvedett vagy boldog pillanatok lenyomatai. Annak a térképnek a felvázolása egy festett naplóban, ahol az én az ismertből (önmaga valósnak hitt része) az abszolút ismeretlen felé halad. Itt egy-egy pihenőhelyen, de akár menetközben is, kutyafuttában képek születnek, melyekből egy speciális nyomdaipari technikával pedig ruhaanyagok készülnek.


Milyen az a nőtípus, aki szívesen vesz fel somogyiréka ruhát? Elsősorban vállalja magát, úgy, ahogy van. hosszú évek kitartó munkájával megszerette azt a testet, mely lénye lényegének lakhelye. Nem bánja, ha feltűnő, mert azzal, amit megmutat, éppen az összes ablakát és ajtaját szeretné kitárni, s meghívni oda azt, aki rá kíváncsi igazán. A ruha, a rajta megjelenő mintha egy-egy a felirat a bejáraton, mely minél beljebb hív.

Gyulai Zoltán felvétele

Rövid és csupán képzeletbeli ez az élet, ne töltsük el felesleges dolgokkal. Gyere nézd meg, mi borítja a testem, ez már majdnem én vagyok, de még csak majdnem. A ruhák egy valódibb arcom jelképei.
44 éves korig a női sorsok legtöbb állomását megfestettem. Szerencsére éltem, szerencsére mindent eldobtam, amit az élet hagyományos receptként rám erőltetett. Ismerem a nőket, mert a jellemem szintjén ismerem magam.

JoannaK Photography

Naná, hogy az asszony, a nő lépten-nyomon szerelmes lesz, ez az alapállapota. A legtöbb képem, így a legtöbb ruha is szerelmes ruha. A szerelem tárgya változik, de a Szerelem marad.
A ruhák annak az egyetlen vágyódásnak a tükörképei, mely az életünkön át vezet. Szerelmesnek lenni, izzani, lángolni, majd végül felemésztődni s tűzzé válni teljesen.
A ruhák belépők ebbe a nászba.