Közönség

SZEG IRODALMI KOPORSÓMBA

Írok egy történetet. (Egyet? Számtalan történetet. De ezekben a napokban éppenséggel ezt az egyet.) Hőseim (irodalmi értelemben vett hősök, természetesen) az éjszakai parton egy világítótoronyhoz érnek, és ahogy azt megkerülik, egyszerre – értsd: hirtelen és szimultán – két „dolog történik” velük: egy, meglátnak egy falut; kettő, megcsapja őket a hideg szél. A vájt szemű és […]

Tovább »

 
 

ÍRÓK, GENGSZTEREK, PROFESSZOROK

A „Ha már megvetted, olvasd is el!” magánkulturális akcióprogram keretén belül vettem le ezt a kötetet a polcról. Gyanítom, elég sok könyves van azzal úgy, hogy tele a lakás olyan könyvekkel, amiket meglátott valahol, valamiért szimpatikusak voltak neki, ingyen vagy szinte ingyen el lehetett vinni őket, és észre sem vette, hogy igazi olvasói szándék nem […]

Tovább »

 
 

AZ EGYSZERI MAGYAR ÍRÓ, DEMETER SZILÁRD ESETE DEMETER SZILÁRDDAL, A NEMZETI KULTÚRA VÉDELMEZŐJÉVEL

Miután Demeter Szilárd PIM főigazgató, akit mostanában a magyar irodalom és kultúra fölött lebegő óvó tekintetként tudok elképzelni (némi Szauron-áthallással) megadta a maga definícióját a „magyar író” nevezetű természeti képződményről (ti.: „az a magyar író, aki magyar olvasónak, magyarul ír művet és azt szeretné, hogy száz év múlva magyarul olvassák ugyanazt a művet, az az […]

Tovább »

 
 

FÉLSZÉP

Nehéz nyelv a magyar. Különösen, ha magyar az ember. Nem akarok itt példálózni, elég, ha felmegy az ember a közösségi oldalakra, és megnézi, hogyan kelnek vele birokra egyes ingerült hazaszeretők. Összeakaszkodnak azzal a kutya nyelvvel, próbálnak gépelés közben logikai konzisztenciát találni a saját mondanivalójukban, közben ügyelni kell alanyra, állítmányra, emotikonra is, és akkor nem is […]

Tovább »

 
 

DIKTATÚRÁBÓL DEMOKRÁCIÁBA

Gene Sharp massachusettsi politológia professzor 1993-ban felvázolt egy tervezetet az elnyomó rezsimekkel szembeni erőszakmentes ellenállásra. A világszerte szabadon publikálhatóvá tett írás, fordításban, fénymásolatban bejárta az autokratikus rendszereket Irántól Venezueláig (mindkét országban az állam ellenségévé nyilvánították Sharpot), Szerbiától Afganisztánon és Kínán át Egyiptomig és Szíriáig. Mindenütt az ellenzék legfőbb útmutatója lett, és olyan mozgalmaknak adott ösztönzést, […]

Tovább »

 
 

EGY NAGY ÉLET

Nemes Péter AMERIGO TOT életrajzi könyvéről Emlékszem, ahogy első ízben pillantottam meg. A Via del Babuinón jött a járdán a Piazza di Spagna felől. Fesztelenül, nagy erős léptekkel. Apró fekete simléderes sapkát viselt. Fekete inget, fekete mellényt. Nagy feje volt, széles erős arca, amit szemöldöke, mint két bajusz, tömör sűrű foltokkal zárt. Markáns vonásait mintha […]

Tovább »