A fröccs születésének legendája immár történelem, ami Fáy András fóti birtokáról indult útjára egy őszi szüreti vigasság alkalmával. Ezt követően több neves magyar író és költő nevével fonódott össze, ám ahogy a bor és a szóda keveredik egymással a pohár alján, úgy találkozhatunk a valóság és legenda elegyével, ha a fröccs történetéről olvasunk.

A történet szerint 1842. október 5-én Fáy András – akinek összejövetelei a reformkori társas élet központjai voltak – asztaltársasága kóstolhatott bele először a méltán híressé vált spritzerbe. Egyes források úgy tartják Jedlik Ányos, bencés szerzetes saját készítésű szódásüvegével érkezett a fóti birtokra, ahol a jelenlévők legnagyobb meglepetésére szódát adagolt a borokhoz. A patinás társaság másik tagja, Vörösmarty Mihály szintén jelen volt a vigasságon, neki köszönhetjük a spritzer szót felváltó fröccs kifejezést, ami jóval kedvesebb a fülünknek.

Szüreti vigasság a Fáy-birtokon (Forrás: Fóti Útisúgó)

Szüreti vigasság a Fáy-birtokon (Forrás: Fóti Útisúgó)

A legenda úgy tartja, hogy ez az októberi összejövetel ihlette Vörösmarty Mihály Fóti dal című költeményét, ami az ismert „Fölfelé megy borban a gyöngy” kezdetű sorral nyit. Irodalomtörténészek [1] és irodalomkedvelők azóta is, több fórumon[2] folytatnak tudományos vitát, vajon tényleg jelen volt-e Jedlik Ányos, a szerény életet élő, de a tudományos életben messze kiemelkedő bencés szerzetes a Fáy-birtok vigasságain. Vajon ott volt-e azon a bizonyos ’42-es októberi szüreten, amikor csupán 1940 óta élt a fővárosban. Mindemellett a másik oldalt alátámasztó érv lehet, hogy Jedlik Ányos iskolatársa és unokatestvére, Czuczor Gergely, szintén a bencés szerzetesrend tagja, már akkor a Fáy- féle összejövetelek oszlopos tagjának mondhatta magát. A jól csengő legendának azonban némiképp ellentmond, hogy a fröccs szó eredetét és kialakulását az Etimológiai Szótár [3]1890-re, a fent nevezett szüret után 48 évvel későbbre datálja. Eszerint a szó elvonással keletkezett a fröcsög szó nyomán, a német spritzer szó hatására.

A szódavíz előállításával (sok egyéb más mellett) Jedlik Ányos érdemei vitathatatlanná váltak a fröccs kialakulása és történelme során is. A Győr belvárosában felállított szódás üveg formájú szökőkút, a Jedlik-csobogó is a bencés szerzetes múlhatatlan érdemeit méltatja. Ám egyértelműen azóta sem lehet állást foglalni, hogy az első fröccs, Jedlik Ányos, Vörösmarty Mihály tartózkodhattak-e egyszerre egy helyen, méghozzá a fóti présházban, a ház urával, Fáy Andrással együtt, 1842-ben.

Fröccs (Forrás: győri fröccsnapok és legendák napja)

Fröccs (Forrás: győri fröccsnapok és legendák napja)

A fröccs, megszületése után rövid időn belül felkerült a bort kedvelő magyar írók és költők kedvelt italainak sorába. Alkotás közben fogyasztották, műveikben gyakorta visszaköszönt, így tették maradandóvá az utánuk következő korok számára is a fröccsöt.

Krúdy-fröccs

Ha a magyar irodalom tükrében vizsgálódunk, egyetlen borról készült összeállítás sem lehetne teljes Krúdy Gyula múlhatatlan érdemeinek említése nélkül. Ám, nem csak a bor állt művészi érdeklődésének középpontjában (a nők, az utazás, és a finom magyar ételek mellett), hanem kifejezetten a fröccs, mint magyar kultuszital is ott szerepelt legkedveltebb italainak sorában. A legenda úgy tartja, az óbudai kiskocsmák törzsvendégeként a megdöbbentő 9dl bor, 1dl szóda arányban fogyasztotta fröccseit, amit később tiszteletből róla neveztek el Krúdy-fröccsnek. Asszony, aki szőlőfürt lett címmel 2003 óta egy kötetben is olvashatjuk Krúdy Gyula minden írását a borról, tele megtörtént életrajzi eseményekkel átszőtt, bizonytalan körvonalú, ám annál izgalmasabb eseményekkel.

Krúdy Gyula - Kaján Tibor rajza

Krúdy Gyula – Kaján Tibor rajza

Ady-fröccs

A magyar modernizmus megteremtőjének, Ady Endrének életmódja egy, a korszak elvárásainak megfelelő bohém póz volt. Legendás volt tabudöntögető, dekadens, kicsapongó életmódjáról, aminek köszönhetően nem vetette meg az italt sem. A kor szecessziós felfogása szerint a művésznek egyfajta megkülönböztető jegye volt az elmúlás okozta betegség, a testi gyengeség. A konyak, a bor és a cigaretta ennek eszközeiként szolgáltak. Habár az irodalom előadások kiemelten tárgyalják életmódját, életvitelét, el kell mondanunk, hogy életstílusa mit sem von le alkotói nagyságából.

Egy Dunavarsányban felélesztett hagyománynak és Kerékgyártó Györgynek köszönhetően 2011 óta Ady-fröccs néven fogyaszthatjuk a 2dl bor, 2 dl szóda, bodzaszörp összeállítást, Ady Endre iránti tiszteletből. A költő a legenda szerint ugyanis a város történelmi negyedében álló egykori Vészi-kúria kertjében volt gyakori vendég és alkotta meg több jelentős versét is. Ady Lajos így emlékszik vissza ezekre az időkre:

„… a nyugodt, zavartalan munkához való csendet és magányosságot Vésziék kedves figyelemmel biztosították számára: a kert minden sarkában volt alkalmas búvóhely: filagória, magános pad és asztal, s egy-egy versének ahány strófája volt, annyi helyen írhatta meg. A Vészi rendeletéből ilyenkor a könnyű kerti bort és szódavizet jeges vederben hurcolta utána a kertész-legény (…) A fekete zongora is Varsányban íródott.”[4]

Ady Endre

Ady Endre

Írók, költők italozási szokásai, kedvenc boraik, a róluk elnevezett fröccs változatok érdekességként szolgálhatnak. Közelebb vihetik a ma emberét az irodalom és az irodalomtörténet bizonyos peremterületeihez, mivel a kötelező „tananyagon” túli történetek mindig sokkal vonzóbbak voltak és lesznek is. Fontos megtalálnunk a különbséget azonban a legenda és a valóság között, hogy egy-egy izgalmas életrajzi adat, egy magánéleti esemény ne szorítsa háttérbe egy író vagy költő páratlan munkásságát vagy azt a nagyszerű életművet, amit maga után hagyott. Igazán kár lenne érte. A kettő együtt – egy az egyhez arányban – azonban kitűnő kombináció.

[1] Hegedűs Géza írása a Száz rejtély a magyar irodalomból című kötetben

[2] Tabánanno blog

[3] Zaicz Gábor Etimológiai szótár, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006

[4] A 4 Fenyő Blog – (4fenyo.blogspot.co.uk/2011/07/kertesz-hordta-utana-froccsot.html)