SZABADSÁG VAGY HALÁL!

Március 25. Görögország nemzeti ünnepe. Az idei dátum különleges nap – bicentenárium – kétszáz éve ezen a napon lázadt fel a török hódoltság alatt sínylődő görög nép a török uralom ellen, és ezzel kezdetét vette a nagy véráldozattal járó, hősies szabadságharc, melyben a görögök kivívták – az Oszmán Birodalom első népeként – függetlenségüket. Az emléknapon ezt ünnepli a görög nép a mai Görögország területén és a diaszpórában szerte a világon, és velük együtt örvendeznek a világ őket szerető és tisztelő polgárai is.

Elnöki gárdisták menetelnek az athéni Akropoliszon álló Parthenon előtt a   függetlenség napja alkalmából tartott katonai parádén, 2021. március 25-én. (Fotó: AP/Pétrosz Jannakurisz)
Történeti visszatekintés

A Konstantinápoly 1453-as elestével kezdődött török megszállás 400 éves igáját nyögő görögök ugyan már korábban is kirobbantottak felkeléseket, de ezek szórványosak voltak. A szervezett függetlenségi háború 1821. március 25-én vette kezdetét. Már március 6-án egy kisebb görög egység Alexandrosz Ipszilantisz (Αλέξανδρος Υψηλάντης) vezetésével átlépte az oszmán birodalmi határt a romániai Prut folyónál. Harcok törtek ki a Peloponnészoszon is. Március 25-én Pátrában bejelentették, hogy kitört a forradalom. „Szabadság vagy halál!” e szavakkal tűzte ki ezen a napon Germanos érsek a görög szabadságharc zászlaját a peloponnészoszi Ágia Lavra kolostorra, és ezek a szavak a szabadságharc jelmondatává váltak.

A félszigetről indult felkelés szabadságharccá teljesedett ki, a török hatalom pedig válaszul a függetlenségi mozgalom több vezetőjét kivégeztette, és tömeges mészárlásokkal állt bosszút.

A görög szabadság ügyére és a megtorlások borzalmaira a világ is felfigyelt, és a filhellén (azaz a görögbarát) mozgalom Európa-szerte megerősödött. A muszlim hatalom elleni küzdelmet támogatták, finanszírozták, és voltak, akik harcoltak is a görögök oldalán – mint például a híres angol költő, Lord Byron, aki 1823-ban csatlakozott a szabadságharchoz. 4000 fontot költött el saját pénzéből a görög haditengerészet flottájának átalakítására, és átvette egy görög elitharcos egység személyes parancsnokságát. 1824. február 15-én megbetegedett, és ugyanazon év áprilisában meghalt.

Lord Byron albán ruhában (Thomas Phillips olajfestménye)

A függetlenségi törekvéseknek Magyarországon is voltak hívei. Az akkori pesti görög kávéházakban magyar filhellén önkéntesek szervezkedtek, és a görög forradalom ügye mellett kiállt többek között Vörösmarty Mihály, Berzsenyi Dániel és Kölcsey Ferenc is.

A szabadságharcban mindössze 100 ezer görög katona vívott hősies harcot a félmilliós, flottával is rendelkező oszmán hadsereggel, de az égei-tengeri szabad szigetek – mindenekelőtt Idra, Szpécesz és Pszara – komoly tengeri haderőt vonultattak fel a görög hadsereg támogatására. Mintegy negyven hajójuk állt szemben a törökök 23 hadihajójával, 8 fregattjával, 5 korvettjével, illetve 40 brigg-jével szemben. Mindezek ellenére a görögök jelentős hadi sikereket értek el a tengeren is, annak ellenére, hogy a törököket – Mahmud szultán kérésére – Egyiptom, valamint kisebb erőkkel Algéria és Tunisz is támogatta.

Joánisz Kapodísztriasz, 1776-1831 (D. Tszokosz olajfestménye)

1827. október 27-én a francia, brit és orosz flotta – kormányaik passzív egyetértésével –megsemmisítő csapást mért a török, egyiptomi, algír és tuniszi hajókra Navarinónál, és ezt követően a szabadságharc győzedelmeskedett. Megalakult az új görög kormány Joánisz Kapodísztriasz vezetésével. A törököket a szárazföldön is sikerült visszaszorítani, így Athén is görög kézre került.

Görögország függetlenségének elismerésére csak 1829-ben került sor, és nem a mai teljes területére vonatkozott, hanem csak a Peleponnészosz, a Kikládok és a görög szárazföld mintegy felére terjedt ki.  A török uralom teljes felszámolása még sokáig váratott magára. A Dodekanisszosz-szigetek például csak a II. világháborút követően kerültek vissza Görögországhoz.

Megemlékezések Magyarországon
2021. március 25. A Nemzeti Múzeum díszkivilágítása

A szabadságharc kétszázadik évfordulóját ünnepli a Görögországon kívül élő, így a magyarországi görögség is. Ebben az esztendőben, a világ számos nagyvárosában hagyománynak számító felvonulások, ahogyan a magyarországi megemlékezés is, a pandémia miatt az online térbe kényszerült. A magyarországi görög önkormányzatok ünnepi műsorokkal készültek, diákok, színészek, zenészek és táncosok művészeti produkciókkal emlékeztek a hősökre és a görög függetlenség kivívására.

Budapest görög szíve

A Görög Intézet egy 53 perces dokumentumfilmet készített Budapest görög szíve címmel, amely a reformkori Magyarországon meghatározó szerepet játszó első görög diaszpóra nagy befolyással bíró családjairól szól. A 19. századon átívelő történet a kezdetektől egy világváros születéséig szól, amelyben szerepet játszott néhány kiemelkedő görög kereskedő és bankár, élükön a Sina-családdal.

A film ötletgazdája, producere és egyik szerkesztője a Görög Intézet igazgatója, Görög Athéna volt. Rendezője a görög származású Pacsorasz Viktor, aki több dokumentumfilmmel a háta mögött most is biztos kézzel irányította a forgatást. Az operatőrrel Vajda Péterrel karöltve olyan képi világot és miliőt teremtettek, amely szinte visszarepíti a nézőt a reformkorba. A felvételek egyebek mellett a Magyar Nemzeti Múzeumban, a péceli Ráday-kastélyban, a Szerb utcai templomban, valamint a Magyar Tudományos Akadémián készültek.

Az 1821. szabadságharc költészete

A Görög Intézet folyamatosan foglalkozik a korabeli eseményekkel, történésekkel, amelynek a koronavírus-járvány miatt – egyelőre – a honlapján ad teret. Többek között készült egy válogatás a kor ismert és kevésbé ismert görög költőinek a szabadságharccal kapcsolatos műveiből, Caruha Vangelió író, filológus, tanár kísérő tanulmányával, aki kitér a török hódoltság idejében keletkezett versekre, dalokra és azokon keresztül jut el a szabadságharc költészetéig.

Ebben a gyűjteményben szerepel Dionisziosz Szolomosz (1798-1857) Görögország nemzeti költőjének 1823-ban írt,  158 versszakból álló Himnusz a szabadsághoz című költeménye is, melynek első két versszaka Nikolaosz Mandzarosz (1795-1872) zenéjével Görögország (1865) és Ciprus (1966) Nemzeti himnusza lett.

A Magyarországon otthonra lelt görög diaszpóra a jövőnek is üzen a Görög Intézet azon videóklipjével, mely a szabadságharc bicentenáriumának emlékéhez méltó, gyönyörű környezetben, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a hazai görögség tagjaiból verbuválódott kórus magyarul és görögül énekli a himnuszt. A névsor parádés: a kórusmester és a klip zenei vezetője Stefanidu Janula. A kórusban énekel még Mitilineou Cleo, Papadimitriu Athina, Trokán Anna, Trokán Nóra, Magyar Réka, Petridisz Hrisztosz, Galbenisz Thomasz, Iordanis Lazaridis, Szokalopulosz Jannis, valamint a három gyerekszereplő: Mokalisz Ioannisz, Bokros-Mokalisz Fedra és Nikolaidou Alexandra Chrisanthi.

Linkajánló

Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata

Fővárosi Görög Önkormányzat

Caruha Vangelió: Az 1821 -es szabadságharc költészete

 

Author: Róbert Katalin

A magyar-francia szakon végzett középiskolai tanulmányok után a PSZF rendszerszervezői szakán szerzett diplomát. Ezen a területen tevékenykedett a gazdaság különböző szektoraiban. Fordított a Magyar Rádiónak orosz nyelvből, tanított a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán rendszerszervezőket, és francia nyelvet magántanárként. Az utóbbi négy évben több internetes kulturális magazin, folyóirat létrehozásában, működtetésében vett részt, és számos cikke jelent meg. Kapcsolat a szerzővel: robert.kati@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?