Akik Budapesten élnek, tanulnak, dolgoznak, számtalan lehetőségük van megismerni és megszeretni a magyar fővárost. De vajon mi él a külföldiek fejében a Duna-parti városról? Népszerű célállomás a turisták körében? Mindannyiunk közös érdeke a sikeres városmárka, hogy fővárosunk versenyképes, jól csengő név legyen, vonzó úti cél a külföldi turisták körében is. Jó arculattal, hatékony „city-brandinggel”, a negatív sztereotípiák ledöntésével jelentős sikereket érhetünk el.
Az elmúlt fél év külföldi sajtómegjelenései kiemelt jelentőségűek voltak: a CNN utazási rovata, vagy a New York Times étterem kritikája, valamint az egyik legkiválóbb útikönyv kiadó, a Lonely Planet ajánlásai is igazolják, Budapest vonzó úti céllá vált a külföldi turisták körében. Egyre inkább sikerül magunk mögött hagynunk azokat a régmúlt szép időket, amikor csupán a puszta, a gulyás, a lovas nemzet jelleg és a pirospaprika-füzér jelentette a magyar főváros attribútumait. Földrajzi jellegzetességeinket és gasztronómiai sajátosságainkat persze nem szabad lebecsülni, de sztereotípiáknál és elcsépelt jelenségeknél jóval többet kínál Budapest.
A gasztronómia erősség, de egyben érzékeny pont is
Óriási dolog, hogy a CNN utazási rovata Európa öt legkiválóbb piaca között első helyen említette a Vámház körúti Vásárcsarnokot (megelőzve ezzel a világhírű londoni Portobello Market–et vagy a Grand Bazaar-t Isztambulban). Szintén büszkék lehetünk, hogy májusban a New York Times kiváló budapesti éttermekről közölt igen elismerő cikket. Megtudhatjuk belőle, hogy a cikk írója mérföldkőként tekint a Bock Bisztró megnyitására, és hozzáköti a modern magyar konyha megszületését is. Egy ilyen cikk jelentősége (nyilván a gazdasági szempontokat is figyelembe véve) számszerűsíthető, de az eszmei értéke az, ami óriási jelentőséggel bír. Azonban akárhogy igyekezhetünk, amíg bizonyos éttermek és tulajdonosaik egy szezon alatt akarnak meggazdagodni a gyanútlan, jómódú, külföldi turistákból, egy lépést megyünk előre, és ötöt hátra. Jó hírnevet felépíteni rendkívül nehéz és hosszadalmas folyamat, elég egyetlen átverés, éttermi vagy taxis túlszámlázás és az eset már aznap a közösségi oldalak és utazási blogok hasábjairól köszön vissza, nem kis károkat okozva Budapest reputációjában.
Egy letűnt kor hangulata
A fejlesztések és városszépítés ellenére jelentős maradt a város úgynevezett „egykori keleti blokk jellege”. A második világháború keze nyoma sok ezer turistát vonz évente olyan országokból, akik csak könyvekből hallottak a vasfüggönyről és szinte egzotikumként tekintenek ennek a kornak a jellegzetes épületeire, hangulatvilágára. Kitekintésképp, Berlin a kiváló iskolapéldája, hogyan lehet turista attrakcióvá tenni egy letűnt kor maradványait, hogyan válik látványossággá egyetlen egykori határátkelő vagy egy összegraffitizett betonfal. Egy anekdota szerint, berlini fal darabjait áruló szuvenír boltok, a nagy hírverésnek köszönhetően háromszor annyi beton darabot adtak el, mint amekkora méretű a fal valaha is volt. Budapest bizonyos kerületei, utcái pont ennek a kornak és azóta mozdulatlanságban telt évtizedeknek köszönhetik romkocsmáit, amiket a külföldi útikalauzok és blogok a „kihagyhatatlan” jelzővel illetnek.
Kultúrát közvetít
A fellendülés annak is köszönhető, hogy egyre többen vannak azok a turisták, akik többre vágynak, mint a hagyományos „S-S-S turizmus” (Sun-Sand-Sea), ami mellőz mindenfajta kultúrát, történelmet, építészeti látványosságot és kimerül a napozásban, vízparti heverészésben. Új tendenciának mondható még, hogy egyre több (főleg nyugat-európai) turista keresi fel Kelet- és Közép-Európa nagy városait, így Prága és Krakkó mellett most már Budapest is egyre gyakoribb úti cél.
Forgatások Budapest utcáin
Kis kitekintő, de mindenképpen említésre méltó: A Budapest iránti érdeklődés fellendülése egy nagyjából három-négy éve tartó folyamat. Kezdődött Katy Perry Budapesten forgatott videoklipjével, az Angelina Jolie nevével fémjelzett „A vér és a méz földje” pedig csupán a kezdet volt, hogy felírjuk magunkat a mozi- és bulvárrajongók térképére is. Maupassant klasszikusa, a „Bel Ami” filmadaptációjának köszönhetően Robert Pattinson, Uma Thurman, Kristin Scott Thomas és Christina Ricci tovább bővítették a Budapesten forgató világsztárok névsorát. Mark Zuckerberg és pulijának júniusi budapesti villámlátogatása is az imént felsoroltakat erősíti.
Legénybúcsú turizmus
Az alapjaiban megváltozott igények, körülmények és lehetőségek a turizmus legmeglepőbb formáit hívták életre: Katasztrófaturizmus, kalandturizmus, couchsurfing, bevásárló turizmus valamint leány- és legénybúcsú turizmus. Ez utóbbi, évek óta virágzik fővárosunkban. Döntő többségében britek, valamint a Skandináv-félszigetről, főleg Norvégia fiai és lányai, csoportosan utaznak hétről-hétre Budapestre, hogy több napos, szervezett, szórakozást és pihenést is magában foglaló legénybúcsún vehessenek részt. A kocsmatúrák, lövészet, airsoft, gokart és dunai hajótúra költségei az ő pénztárcájuknak mondhatni nevetségesen olcsó tételek. Szívesen jönnek Budapestre, itt jól érzik magukat, élményekkel és elégedetten térnek haza, ami szintén nagyon jót tesz Budapest hírnevének.
Budapest – télen, nyáron
A Lonely Planet – az egyik legalaposabb, legigényesebb útikönyvkiadó – szerint decemberben a legvonzóbb téli úti cél voltunk, most nyáron pedig az előkelő második helyen állunk a CNN-en június végén közétett „Top 10 European destinations” elnevezésű népszerű úti célokat magában foglaló 10-es listájukon. A cikk „eklektikusnak” írja le Budapest jellemző építészeti stílusát, amin nyomott hagytak a történelem korszakai, úgymint a török uralom, a monarchia és a szovjet megszállás. A cikk emellett név szerint említi a Rácz-fürdőt, a Zenetörténeti Múzeumot, valamint a Szimpla Kertet is.
Értékek egy érték nélküli világban
Egy város hírnevén, megítélésén nehéz, de nem lehetetlen változtatni, kívülről tudatos arculati elemekkel (amik egységes arculattá olvadnak össze), megfelelő kommunikációval lehetséges. Ami még nagyon fontos, hogy belülről, az egyén szintjéről is alakítható, formálható. Mert amellett, hogy büszkék vagyunk Budapestre, szívesen olvasunk elismerő kritikákat, jól esik fülünknek a dicsérő személyes vélemény, fontos, hogy mi magunk is dolgozhatunk és dolgoznunk is kell egész Magyarország jó hírnevén. Bárhova megyünk, bárhogyan viselkedünk, minden élethelyzetben impulzusok formájában képet adunk magunkról, s a hazánkról.
Fontos megmutatnunk, hogy rengeteg értékre büszkék lehetünk, ami a sajátunk, ami csak a miénk. Különösen fontos ez, egy olyan világban, ami értékválságban szenved, ahol a hagyomány és a tradíciók tisztelete eltűnőben van, elmosódnak a nemzeti értékek és minden nép egyetlen hatalmas masszába olvad össze.