PALO MONTE – A TITOKZATOS AFROKUBAI VALLÁS

Palo Monte – egy vallás, egy nép sorsa, mágia, isteni erő, Sátánnal való paktum, kommunikáció a halottak szellemeivel, transz és extázis – mindez egy afrikai ősi hagyaték Kubában. A kongói törzsek okkult rítusokban idézték meg a halottak szellemeit és ezt a tudást, az ősi titkokat és hagyományokat tovább adták utódaiknak. Hogy mindez miként jutott el Kubába, az afrokubai vallás részeként, erre több magyarázat is van.

Az illusztráéciók a szerző ferlvételei
Az illusztrációk a szerző felvételei

A Palo Monte rítusai, a különös okkult elemek válaszképp jutottak be a kubai erős katolicizmus ellensúlyozására, a rituálék és ősi praktikák titkai az afrikai rabok szabadságának kifejezéseként terjedtek tovább időben és térben a kubai területeken. (Ralph Alpizar – El legado vivo de Africa)
A XIII századtól a XIX. századig az afrikai rabok százezrei érkeztek Kubába, és a cukoriparban kezdtek el dolgozni. Az afrikai rabok a kubai földeken az afrokubai vallásokat gyakorolták.
A Palo Monte egy afrokubai vallás és a természeti erők imádásában, valamint azon a hiten alapszik, miszerint a halottak szellemei az élőkkel együtt népesítik be a Földet.
A mindennapok problémáinak megoldásaképp, sok kubai fordul a palo vallás gyakorlóihoz, a paleros-okhoz.
A paleros-oknak jó hírnevük van, gyorsan és könnyen gyógyítanak. Ezt a varázserejüket akkor kapták, amikor megszelídítették egy halott szellemét, a Nfumbit.
A Palo nyelve a Kikongo törzs szavait használja, ez a furcsa és eklektikusan összetett nyelvezet a Palo szent nyelve.
A Palo Monte Cabindaból ered.
Cabinda az Angolai Köztársaság területe, ahol közös gyökerekből származó törzsek élnek: Bauoio, Bakongo, Basundi, Balinge, Bavili, Bayombe, Bakoki. A törzsek a régi Ngoyo Királyságból származnak és a bantu nagycsalád szokásait és rítusait őrzik.
Az afrikai rabokat hajókon szállították a Karib tengeren keresztül Kubába és ők magukkal hozták azt a tudást, amit az őseik adtak át nekik. A Palo keveredett az Orichaval, a joruba okkult rítusok nagyon hasonlóak a palo rítusokkal.
Cabinda Afrika egyik legszebb területe, hatalmas zöld fák és bokrok ékesítik, Kiloango vízesései, a Luali és Lukula bőséges vizei, a kígyózó, Lukola, Lulondo, Lubinda, Fubu folyók, mind gyönyörűvé varázsolják azt a tájat, ahonnan az angolai afrikai kultúra ered. Csodálatos állat és növényvilág van ezen a földterületen, amelyen, és amellyel együtt nőttek fel azok a fekete gyermekek, akik mindennapi megfigyelésekből tanultak, szereztek tapasztalatot, valamint az apáik, nagyapáik által átadott tudásból, és belőlük lettek később a kubai földön letelepedett rabok.
Nem csoda, hogy a Palo Monte vallás rítusai magukba foglalják az állatok, növények, a föld és az ősök erejét, ez az okkult tudás nagyon mélyről gyökerezik, rengeteg fájdalom árán alakult ki.
A Palo Monte az egykori Kongói Királyságból ered, ahol hasonló rítusokat gyakoroltak, hitük szerint a törzsek egy leopard hátán keltek át a folyókon.
A Palo vallás orálisan terjedt, apáról fiúra adták át a titkokat, a beavatási szertartásokon át, ezért nem maradt fent írott anyag. Az ifjak verseket, történeteket, énekeket, a mágia összes praktikáit, a szellemek megidézését az apáktól, nagyapáktól tanulták. Így jöttek át a Kikongo énekei a Palo Monte vallás rítusaiba.
Egyes leírások szerint a XIII. századtól a XIV-ik századig Angola földjén embriószerű állami alakulatok jöttek létre, amelyek késöbb egy központi autoritásba egyesültek és ez lett Makongo.
Más elbeszélés szerint Makongo kilenc királya elindult, hogy jó termőföldet találjanak, és a Zair folyó mentén haladtak, így alakult meg a kilenc klán.
Az első király aki Mbanza Kongó felett uralkodott: Ntinu Wene. A kongói király elosztotta a földeket a vezetők közt. Az elosztás ceremoniája ünnepléssel telt, ahol mindenki táncolt és énekelt.
Nanga, Manianga, Nakungu, Nkingi, Mbomba, Ndumbu, Makamba, Mbenza, Mbudiés – a kilenc király –, a természeti erőket képviselték. A kilenc király uralkodott Manikongo földjén és az ősi énekek szerint pozitív energiákat kaptak az ősöktől, a mágikus tudást, hogy azt felhasználják gyógyításra, rontásra, kötésekre és oldásokra.
Nzambi – a Halál és az Élet istene, aki teremtette az eget és a földet. Amikor egy kisgyermek megszületik, megkapja az „anyagi lelket”, és amikor egy öregember meghal, a lélek visszatér Nzambihoz.
A Bakongo hagyomány szerint Nzulu az égben lakik és Nkisi a természet istene, az emberi tenyér vonalai és az emberi csigolyák menti görbületek nem mások, mint Nzambi írásai.
A Palo Monte gyakorló mágikus erőkkel bíró gyógyítói, ma már nem mind feketék, vannak köztük fehérbőrű vagy kreol képviselők is, ami érdekesen hat egy afrikai rítus alkalmazásában.
A rítusok mágikus elemeket alkalmaznak, egy egész afrikai kozmogónia jelenik meg a rajzokban, jelképekben, versekben.
A szellemek jelen vannak, itatni kell őket rummal és szivarfüstöt fújni rájuk, hogy megkapják mindazt, amit itt a Földön szerettek.
A rossz szellem elűzése úgy történik, hogy krétával lerajzolják a mágikus szellemrajzot, a kliens rááll, körbeöntik rummal és meggyújtják. Át kell ugornia az égő kört, miközben a paleros énekelve kommunikál a szellemmel.
A Paloval lehet ártani is valakinek: a kókuszdió eltörése és az illetőre való gondolással rontást lehet hozni az ellenségre, ha a Nfumbi is úgy akarja.
A négy kokuszdió-korong két pozícióban eshet le, az egyik fele az „igent” a másik a „nem”-et jelenti.

„A szellemek jelen vannak: itatni kell őket rummal és szivarfüstöt fújni rájuk, hogy megkapják mindazt, amit itt a Földön szerettek.”
„A szellemek jelen vannak: itatni kell őket rummal és szivarfüstöt fújni rájuk, hogy megkapják mindazt, amit itt a Földön szerettek.”

A Nfumbi – halott szellem válaszol ezzel a feltett kérdésekre igennel vagy nemmel, attól függően, hogyan esnek le a korongok, de csak a palero közvetíthet, csak ő kérdezhet a szellemektől.
Jesus Fuentes Guerra etnonyelvész szerint a palerok mágikus cselekedeteiben a halott szellemet provokálják, énekelnek, kérik őt, hogy teljesítse parancsaikat, elvégezzenek jó vagy rossz dolgokat.
A palerok – mondja Fuentes –, kimennek a temetőkbe és paktumot kötnek egy halottal. Titokban kivesznek sírokból emberi csontokat és belehelyezik a mágikus körbe.
A halottak csontjaikat az egyetemisták is tanulmányozzák a kórházakban.
Ezek a csontok csak élettelen anyagok –, vélik a palerok –, akik szerint „van az anyag és a szellem, és amikor az anyag nem érzi magát elég erősnek, a szellem elkülönül.” Ebben a pillanatban a palero elvégzi a rítust, amelyben visszahozza a szellemet.
Ma már a kubai rendőrség figyeli és bünteti a sírgyalázást, a palerok nehezen jutnak hozzá az emberi csontokhoz.
A Ngagnga része a mágikus körnek, magába foglalja a mágikus orvoslást, amivel a palerok gyógyíthatnak. A mágikus üstben titkos füvek vannak, amiket csak a palerok ismernek és egy kö, ami az üst szentségének szól, különböző állatmaradványok, füvek, a hegyek fáinak ágai (palo monte, a vallás neve).
Fuentes szerint a természet titkait, erejét használják fel a palerok, akik ősi idők óta jó megfigyelők voltak és ezeket a szubsztanciákat használják a mágikus vallásos rituálékban.
A mágikus üstben, a „chaudron”-ban, az anyagok a középkori boszorkány praktikákra hasonlítanak, mi több az alkimisták elemeit is tartalmazzák, hiszen, amikor az üst tele van a rituális természeti anyagokkal, a tenger vízével megtöltik, higanyt tesznek bele és melegítik. A tenger vize nem engedi a Nfumbit át az Amerikai Egyesült Államokba, az egész rítus csak a helyieket gyógyítja. (Mango Kutesya ya Ntoto Ti Bilongo ya Kimbanda – Oracula Geomanico y medicina di Palo Monte)
Az üst az elején irányítja a palerot, de a palero átveszi az irányítást. Az üstbe helyezett csontok általában egy erős, sikeres ember csontjai kell, legyenek, mert csak az ő szelleme létezik tovább sikeresen a Földön.
Nem minden szellem, Nfumbi együttműködő, jobb a rossz szellemekkel paktálni, bennük nagyobb a vágy a tevékenységek lebonyolítására.
– A legjobb egy szerelmes nő szelleme –, mondja Hector palero –, hiszen a nő eltávolít minden más nőt addig, amíg materializálódik, és akkor lehet őt látni.
Ha rosszat akarnak tenni valakinek, rontást akarnak hozni rá, akkor egy pszichiátria temetőjéből hoznak ki egy csontot, a Nfumbi akár meg is ölheti az ellenséget.
A 70-es, 80-as években Kuba a marxizmus-leninizmus, az állami ateizmus időszakát élte és minden vallás be lett tiltva, közöttük a Palo Monte is.
A változások után, a Kelet-európai szocialista blokk hanyatlása után, a kubai kormány nyitott és kimondták a vallásszabadságot.
A Palo Monte elterjedt az afrokubai kultúrában, a szegények és az elesettek egyre inkább vágytak a gyógyító megváltásra.
Ez a mágia az egyik legerősebb vallás ebben az országban, erős elemeket ötvöz és szuggesztióval dolgozik. Állatokat is feláldoznak a mágikus üstben, a vérükkel keresztet írnak a palerok nyelvén. Az állatáldozatok kecskék vagy tyúkok, „ezeknek az állatoknak a vére előhozza Nfumbit.”
A Palo Monte követőinek gazdag mitológiájuk van, imádják a természet erőit, botanikai ismeretekkel rendelkeznek, és zenei tudásuk van, sajátos hangszereken játszanak és rituális énekeket zengenek, amelyek a kilongi és s spanyol nyelv keverékén hangzanak el.
Az üst, ez a mindenkori „chaudron” él a palerok képzeletében, etetni, itatni kell, mert ha nem, visszafordulhat minden és megölheti azt, aki az erejét használja.
ku8654

A palerok paktumot kötnek Nfumbival,  a halott lelkek szellemével, és azontúl neki élnek.
A Palo Monte a fekete mágiát használja, sötét ösztönöket, transzállapotokat és a paktum nem mással történik, mind a Sátánnal – mondja egy palero.
Mások úgy hiszik, hogy „nem a Sátánnal köttetik a paktum, hanem a halott szellemmel és semmi rossz nincs a Palo rítusaiban.”
Olyan palero is van, aki azt állítja a palon kívül ő a legkedvesebb, legodaadóbb mindenkivel, de amikor belép a mitikus térben, ő már nem önmaga, hanem a halott szelleme.
A RÍTUS ELEMEI
Aluvaya
, Bombozira, Vangira, Pambu Nzila – a Nkisi, aki felelős az istenek és emberek közötti komunikációért, az útkereszteződésekben lelhető meg, színe fekete, piros vagy kék, Kubában Lucero Mundo vagy Nkuju néven ismernek.
Nkosi mukumbe, Roxi Mukumbe – a Nkisi, aki felelős a háborúért, a nyílt utakon van, színe porosz kék, Kubában Sarabanda néven ismerik.
Kabila, Mutabila, Lambarangwe – a Nkisi, aki vadászik és az erdőkben, hegyekben lakik, és a a bő élelemért felelős. Színe égkék, zöld vagy fehér. Kubában Caboronda néven ismerik.
Katende – a Nkisi, aki ismeri a fűvek titkát, színe zöld vagy fehér, Kubában Ngurunfinda néven ismert.
Nzazi, Loango – a Nkisi, aki az emberek közti igazságért felelős, a háború és ég istensége, színe fehér vagy vörös. Kubában Siete Rayos néven emlegetik.
Angoro és Angoromea, az istenségek és emberek közötti kommunikációért felelősek. Kobraként ábrázolják őket, az első hím, a második nőnemű. Kubában „A Mellik” néven ismerik őket.
Kisimbi és Samba, a női Nkisi, aki a termékenységért felelős. Színe vörös vagy arany. Kubában Mama Chola vagy Chola Wenge néven ismert.
Kaytumba és Mikaya, a sós vízekért felelős Nkisi, színe kristálykék, Kubában Madre Aqua néven ismert.
Wunge az örömet jelképezi, Kubában Lucero néven ismert.
Lemba Dile, Kasute, Jakatanga, a teremtést jelképező Nkisi. Van, ahol fiatal harcosként szimbolizálják és van ahol, hajlott hátú öregként. A fiatal színei: a kék és a fehér, az öregé a fehér. Kubában Tiembla Terra néven ismert.
A NAGANGA TARTALMA
– Nagy vasedény
– Nagy fekete kő
– 21 kvarckristály
– 21 fémpénz különböző országokból
– Por, homok  21 különböző helyről
– 1 aranypénz
– 1 ezüstpénz
– 3 köralakú kókuszhéj
– Egy pohár víz 7 templomból
– Tengervíz
– Folyóvíz
– Fehérbor
– Vörösbor
– 21 bot
– 21 fű amit megszenteltek Orixxa Eleguaban
A Nagangat 21 napig égetik  és egy fekete kakas vérével öntözik. Aztán mézet, bort tesznek bele és a négy kókusz korong megmondja, ha a Naganga együttműködik a paleroval. Ha együttműködik, a paleronak hatalma lesz, és a szellemek segítik őt ennek gyakorlásában.
BEAVATÁSI SZERTARTÁSOK
Eggun szellemek beavatási szertartása

Az új beavatottat bevezetik az ősök világába, ennélkül nem végezhetik el a szertartásokat, meg kell ismernie ősei szokásait, akaratát.
Rayado beavatási szertartás
Az új beavatottat bevezetik a kongói szellemvilágba. Két részből áll. Az első részben belép a szellemek világába, a második részben megismeri őket és felhasználja erejüket, kommunikál velük.
A Kongo Lucero szellemi beavatási szertartás
A beavatott megkapja a Nkisi erejét, kommunikálhat vele. Ez egy fontos szertartás.
A Mbele beavatási szertartás
A beavatott jogot kap, hogy feláldozzon négylábú állatokat.
A Bakunfula beavatási szertartás
Csak férfiak kaphatják meg, ezzel ők a Tata Nkisi jobb kezévé válnak.
(Carlos Antonio de Bourbon, Galdiano, Montenegro 2009 – Palo Mayombe – Spirits, rituals, spellts)

Wilson Reynaldo Lao
Wilson Reynaldo Lao

BESZÉLGETÉS WILSON REYNALDO LAOVAL, A PALO MONTE SAN ANTONIO DE BANO FIDEL CASTRO ÁLTAL IS ELISMERT FUNDAMENTUMÁNAK PALEROJÁVAL
Wilson magas, nagyon szép testalkatú, igazi maszáj harcoshoz hasonló fekete férfi, aki utcai harcosként pánamerikai bajnok volt. A Museo de la Musicaban kőműveskedik, nagyon szerényen él, soha nem kér pénzt a gyógyításért. Domingo, a híres palero, aki nemrég örökre elment a dohányföldekre, életében megkereste az utódját és a Nfumbi, a halott szellem megmutatta neki kit kell választania utódaként.
Halála előtt közvetlenül minden titkot átadott Wilsonnak és nekiadta a Fundamento kulcsait.
A Fundamento egy hatalmas oltárszerű fal, tele száz éves füvekkel, emberi és állati csontokkal, koponyákkal, többszáz éves nyílvesszőkkel, szobrokkal, itt van Madre Aqua, Sarabanda, Sebastian mahagóni égő szemű szobra, Jose Luis raszta pipázó szobra, Tiembla Tierra és a sas Siete Rayos. Aki nem hinne ebben a vallásban, annak is eláll a lélegzete, megjelenik előtte az ősi Afrika összes kellékével és mágiájával. Rum, szivar, otthagyott ruhadarabok, amelyeket a halott szellem megszáll és az illető, aki otthagyta meggyógyul, ha a palero is közvetíti a kérését.
Afrikai zászló, dzsembék és kongadobok, kardok és kövek, pénzek, kagylók, amelek segítségével a palero kommunikál a halott szellemekkel. Tücskök és kígyók másznak elő, az egész egy ősi mese megelevenedése egy kunyhóban.
Wilson lehajol és köszön: – Salam alajkum, alejkum salam. (Akár egy arab köszöntés.)

Gyorsan hadar valami félig afrikai, félig spanyol csevegést a szellemekkel, mindegyik szobrot megpuszilja, hatalmas tisztelettel néz rájuk.
Bejön egy japán lány, bent maradhatok a rítuson. Nati terhes és fájdalmai vannak. Wilson magához szólítja, leülteti egy székre és kikérdezi a bajairól, aztán a kövekkel, kagylókkal, pénzzel dob valamit és ott helyben értelmezi. Rontás van rajta, a japán rokonok nem akarják a kubai apuka gyermekét. Felállítja Natit és rummal locsolja, tüzet fúj rá.
Sok más dolog is történik, amiről nem beszélhetek.
Nati meggyógyul, már nem érzi a fájdalmat. Elképedve nézem, és azt kérem Wilsontól, engedje meg, hogy lefilmezzem az oltárt.
– Nem teheted. – válaszolja.
– Miért nem tehetném? – mondom, és bekapcsolom a kamerát.
Nagyon sok szellem van jelen itt.
– Te látod őket?
Igen, mindegyiket. Melletted is vannak.
– Azért én filmezek egyet! – mondom és körbeforgatom a kamerát. Egyetlen pillanat alatt, mintha hulláminterferencia lenne, a kép elkezd le felmozogni lilán, és pár másodperc alatt a kamera elfeketedik végleg.
Földbegyökerezett lábbal nézem, én, aki természettudományokat tanítok, nem engedhetem meg magamnak, hogy okkult dolgokban higgyek, csak a tudomány okaiban és okozataiban. De a kamera nem megy, ez tény.
Mondtam neked. Nem akarják… – válaszolja Wilson nyugodt hanggal.
Többször próbálom be és kikapcsolni, nem megy. Fel van töltve az aksi.
– A szellemek tönkretettek a többszázezer forintos kamerát! – mondom mérgesen.
Menj haza! – mondja Wilson – A kamerád működni fog.
Amikor hazajöttem el is felejtettem, napok múlva jutott eszembe, kinyitottam, a gép működött: a film úgy van rajta, ahogy az események ott és akkor történtek, pár másodperc és a perturbáció.
Volt, akinek a telefonja kapcsolt ki – állítja Wilson és én továbbra sem nem értem az egészet.
– Mondd csak, hány szellem van itt?
Nagyon sok – mondja –, ősi afrikai Nfumbi is. – világosít fel.
– Meséld el a beavatásodat!
Nem tehetem. Ezek ősi titkok és mindkettőnk élete kockán forog.
– Mégis, milyen külsőségek vannak?
– A testemen láthatod a vágásokat. a mellkasom, a hátam, a kezeim.
– Olyan fényes fekete a bőröd. hogy alig látszik. Mikor történt?
Huszonévesen.
– Fájt?
Nem. Extázis alatt nem érzed a fájdalmat.
– Mit értesz eksztázis alatt? Hogyan élted meg?
– Átmentem egy másik világba.
– Mesélnél róla?
Nem lehet. Ezek szent vallási titkok.
– Jó, akkor ne mesélj. Mesélj el egy különös élményedet, amit el lehet mondani!
Sok van.
– Csak egyet!
Hm… A gyűrű. Ez, amit itt látsz az ujjamon. Halála előtt egy évvel apámnak el kellett adja, mert rettentő szegény volt. Eladta egy embernek. Akárkinek. Amikor meghalt apám, vissza akartam szerezni, de nem tudtam kinél lehet. Aztán egy napon a chaudronban, a szent edényben ott volt a gyürű. Visszahozta Jose Luis.
– De hát… nem hiszek az anyag kooperálásában az anyagtalannal.
Igen, mert nem élsz ebben a világban. Én egy élő halott vagyok.
– óságos Ég! Mi vagy?
(Csend)
– Mondd, van paktumod a Sátánnal?
Nincs. Nem használom a rossz erőket. Nincs is ilyen.
– Még egyszer van paktumod…?
– A Nfumbival… De túl sok lesz ez már neked. Így is jeleket látsz majd. (Megjegyzem itthon zavaros álmaim voltak, ismeretlen lelkek játszottak az enyémmel álmomban, de hát a képzeletünk tágas, mint a Világegyetem.)
– Amikor apád meghalt, átadott minden titkot?
Átadott, és azóta is ad.
– Hogy érted ezt???
A szelleme megmondja, nekem mit kell tennem, mi lesz, mi lehet.
– Itt van most is, ebbem a térben?
Igen.
– Meséld el a legerősebb gyógyításod!
Sok van. Sokan jönnek hozzám, mert tudják, hogy meggyógyulnak. Anyám hisztériás ájulási rohamokban szenvedett. Vergődött. Levettem róla. Boszorkányság volt. Más Fundamentokból irigykedtek.
– Nem lehet, hogy magnéziumhiány?
De igen, mint a kamerádnak…
– Mi ez a hang? Valami sistereg.
Kígyó. Ki fog jönni ne ijedj meg! A Nfumbi… Visszamegy.
Kijött egy sikló és kis idő múlva visszament a füvek és kövek közé.
– Mik a dobok? Mire valók? Mikor dobolsz?
A rituálék kellékei. December 21-én jönnek a beavatottak, aznap csak ők jöhetnek be. Hoznak egy kecskét. Állatáldozat.
– Bekenitek magatokat vérrel? Végignézitek a halálát? Tiszta középkor…
Te nem vagy beavatott. Hagyd meg nekik, ami az övéké. A titok azért titok, hogy az is maradjon. Ez nem játék. Ne higgy a kommersz filmeknek, meséknek, amiket hallottál vagy láttál. Ők nem valódi palerok.
– Nekem miért mondasz el bármit is? Engedélyt kértél?
Persze. Nem láttad a kókuszkorongok állását? Megengedte apám szelleme, hogy őszintén beszéljek veled.
– Miért?
(Csend)
– Emlékszel, amikor először találkoztunk az afrokubai Callejon de Hamelben?
Igen.
– Akkor már tudtad, hogy ide bejöhetek?
(Csend)
– Emlékszel a Bodegita Medio-ra, amikor azt mondtad a dohányárus-jósnőnek, hogy látsz egy szellemet a háta mögött és teljesen leírtad, hogy néz ki, ő azt felelte ez az anyja, tavaly halt meg…
Emlékszem. Miért jut ez eszedbe?
– Azért mert nem hittem el, azt hittem összebeszéltetek, részeg vagy, skizofrén, bármi… Aztán elmondtad a képeslapárusnak is, leírtál egy idős férfit és a nő azt mondta ő a két éve meghalt férje az. Akkor nagyon elgondolódtam.
Most mit hiszel?
– Tudod, nemcsak nektek vannak titkaitok…
(Nevetés.)
– Köszönöm, hogy beengedtél ebbe a különleges világba. Nem tudom, hogy beljebb mehetek, talán majd egyszer…
Idáig jöhetsz, most hagyj, magamra kérlek. Várj kint, majd iszunk valahol egy rumot. Van még itt dolgom.
– Rendben. Üdv mindenkinek, az összes afrikai rabszolgának, apádnak, nagyapádnak, nem is tudom kinek még… Che-nek is, ha…
Becsukom az ajtót. Forog velem a világ. Ez a világ, vagy egy másik? Ki tudja már.
Bemegyek a konyhába, ott van legalább tíz kubai, kicsik nagyok, nők, férfiak, gyermekek és öregek és mind táncolnak, énekelnek, rumot isznak. Kint rettenetes por, járda sehol, bent csak egy asztal és egy ágy, na meg a hiányozhatatlan gumibaba – giccsruhában. Boldogság, nevetés, jókedv. Micsoda világ! A Föld másik oldalán a vágyak összes kiteljesedése, szomorúság és elégedetlenség.
A kettő között a kunyhóban Wilson és a fél Kongó és Angola külön életet élnek, többszáz évet hullámzanak előre, hátra…
Úgy tűnik, már soha sem találok otthonra, ennyi világ közt, hogy lehet egy, ami az enyém?
Leülök a Fundamento előtti padra és behunyom a szemem. Különös kép jön elő. Egy part, egy hajó tele kongói, angolai rabszolgákkal, izmos szép fekete testek, ragyognak a napsütésben. Látom az arcukat. Az egyikük fiatal férfi. Integet. A parton egy nő, kézenfog egy gyermeket. Sír. A férfi mosolyog, mosolyában a fájdalom titokzatos rejtélye. Mintha azt mondaná: visszajövök majd egyszer… Másképp.
Kinyitottam a szemem és megingok. Nem aludtam. Wilson mellettem áll, ebben a percben jöhetett ki.
Rám néz és megkérdezi:
Mi van? Rosszul vagy? A meleg lehet, mindjárt jobban leszel.
– Nem. Nincs semmi bajom. – válaszolom, de tudom, hogy tudja. Tudja, hogy tudom.
Palo Monteévszázadok óta létező titokzatos világ, vallás vagy mágia, csoda vagy feladat, menekülés vagy hivatás, ki tudja?
Az utolsó csepp az afrikai rabszolgák könnyéből, a Karib-tenger sós vízéből, az örök visszatérés mítoszából, egy távoli szigeten.
BIBLIOGRAFIA
Mango Kutesya ya Ntoto Ti Bilongo ya Kimbanda – Oracula Geomanico y medicina di Palo Monte
Leonardo Prohenza Osaria -Profesor Naturopata e Master Reiki
Narciso Pel Alimany – Lic.en Naturopatia
Marter Reiki – Kinesiologia, Fitoterapia tradicional china
Carlos Antonio de Bourbon, Galdiano, Montenegro 2009 -Palo Mayombe – Spirits, rituals, spellts

Author: Turós Margaréta

„Megkülönböztetni a hallgatást – a fecsegéstől, a mélységet – a felület álságos csillogásától, az állandó nevetséges igyekezetet – a bölcsességtől, a ripacsságot – az igaz szótól, a hazug meséket – a természet és természetesség igaz kisugárzásától, az erőltetett imázst – az önmagából eredő Erőtől, a mindenben résztvevő erőlködését – a kívülállóság benne-lévőségétől… – Azt hiszem, ezt tudja az a Tibeti Láma.” - írja Turós Margaréta, aki Szamosújváron, a kis örmény városban, a francia diákforradalom évében, egy fagyos januári napon született. Iskoláit Kolozsváron végzi, az akkori 3-as számú matematika-fizika, mai Báthory Gimnáziumban. A Bolyai Tudományegyetem kémia-fizika szakának befejezése után Budapesten kezd tanítani. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 2003-ig elvégzi a filozófia szakot is, „keresve az élet nagy értelmét”. Diplomamunkáját Emil Cioran pesszimista filozófiájából írja, aki mindmáig szívügye maradt, akár az emigráció és az otthontalanság témái. 2013-ig megszerzi a harmadik egyetemi diplomáját, a miskolci Egyetem Kulturális Antropológia vizuális szakán. Egyórás vizsga-dokumentumfilmjének címe: „Itthontalanság”. Fiatalkora óta rendszeresen fotózik. 2013 óta a PR Herald online lap kulturális antropológia rovatvezetője. 2014-ben az Air France légitársaság országos fotóverseny döntőse, a párizsi Charles de Gaulle repülőteret fotózza. A tanítványaival közös fotókiállítását – „Újpalota: egy pillanatnyi élet” – Szipál Márton nyitotta meg. 2014-ben volt az első önálló, bemutatkozó fotókiállítása – „Színeim története” címmel – a Gozsdu Udvarban. Ezt követően az Izraeli Kulturális Intézetben, a Massolit Galériájában, valamint Indiában, Franciaországban és Kubában is kiállították a fotográfiáit. Öt kontinens 52 országában járt, öt nyelven beszél, „street photographer”-nak vallja magát. tigramave@hotmail.com

Vélemény, hozzászólás?