OKTATÁSI RENDSZER ÉSZAKNYUGAT-KAMERUNBAN

A részben angol, részben francia gyarmaturalom miatt Kamerunban nem egységes az oktatási rendszer, az észak és délnyugati anglofon tartományokban (kb. 20%) az angol, míg az ország többi részében a francia oktatási rendszer szerint tanítanak. Ebben – a gimnáziumokról és a szakközépiskolákról szólóírásban az angol nyelvterületen alkalmazott rendszer szerinti oktatásról van szó, az adatközlők Esu tanárai és felsőtagozatos diákjai voltak.
05

Az első hat évet, azaz az alsó tagozatot záró és a felső tagozatra jelentkező két vizsga (First School Leaving Certificate és Government Common Entrance Examinations) után lehet jelentkezni a felső tagozatra, gimnáziumba vagy szakközépiskolába.
Ha az elemik hatodik osztályában (az adatok Esura vonatkoznak) durván 2400 tanulót tartanak számon (2373-at pontosabban), akkor a felső tagozat összesített létszáma már csak 1500 (453 a szakközépben és 1047 a gimnáziumban); a gimnáziumi iskolaigazgató állítása szerint a diákok kb. egyharmada az alsó tagozat után nem folytatja tanulmányait. Ennek több oka lehet/van, a leggyakrabban előfordulót mégis a szegénység és nincstelenség jelenti. Vidéken (törzsi közösségekben) általános a munkahelyhiány, írástudatlanság jelentős (2013-ban az esui rendelőnkbe érkező 18+ életkorú lakosság durván 80%-a; a felmérés ideje hat hónap, a vizsgált személyek száma 946 volt), a családokra a sokgyermekes poligám forma jellemző, ami az apára jelentős anyagi terheket ró, a taníttatásra szánt kiadások az alsó tagozat elvégzése után jelentősen növekednek, a szociális háló ismeretlen fogalom.
Kamerun húszmilliós összlakosságának (20 030 362; 2011-es adat/Wikipédia) fele vidéki/törzsi közösségben él, a városi és vidéki oktatás között pedig jelentős különbség van (vidéki iskolákra jellemző a szakképzett tanerőhiány, magas létszámú osztályok, az áramszolgáltatás hiánya, a tankönyvek és egyéb szükséges eszközök hiánya, mint legfontosabbak).
03

A felső tagozat elvégzéséhez szükséges pénz előteremtése valós gondot jelent úgy a családnak, mint a diáknak. Leghátrányosabb helyzetben az árván vagy félárván maradtak és a sokgyermekes családból származottak vannak. A szülők nélkül maradt gyerekeket/kamaszokat a nagyszülők vagy más családtagok veszik magukhoz, de oktatási költségeiket csak akkor tudják hosszú távon, öt-hat éven át fedezni, ha akad egy „erős”, azaz tehetős rokon. Ha nem, akkor a diák kimarad egy vagy több évig, dolgozni megy, hogy a szükséges összeget összegyűjtse: ültetvényeken vállal munkát, tűzifát hord, építkezésekben besegít, városba megy alkalmi munkára, stb. Lesz olyan, aki visszatér és folytatja tanulmányait, és lesz olyan, aki végleg kimarad. Kirostálódnak a kevésbé érdeklődő vagy a vizsgákon szint alatt teljesítő diákok is. A sokgyermekes családokban is hasonló a helyzet: egy-két gyerek költségét átvállalja egy-két tehetősebb rokon, a nagyobbak pedig alkalmi munkát vállalnak.
Hogy a felső tagozatra jelentkezők tudásszintje meg sem közelíti az életkoruknak megfelelő elvárásokat, az nem jelent lényeges hátrányt. A tankönyvhiány a felső tagozaton is általános gondot jelent; a tanév elején, szeptemberben, minden diák kézhez kapja a novemberig kötelező módon beszerzendő tankönyvek listáját, és többnyire ezzel is marad. Az első éven kötelező négy tantárgy hat tankönyve például kb. 25 000 kameruni frankba kerül, és prioritási sorrendben csak a tandíj, egyenruha, tanszerek után következik. Épp ezért, bár törvény és szabályellenes, a tankönyvhiány Esuban nem jelent kizáró okot (és más törzsi közösség iskolájában sem).
02
A szakközépiskolában (ahol építészetet és a villanyszerelést lehet tanulni) 25 000 kameruni frank az évi tandíj, ehhez adódik a kötelező munkaruha, az egyenruha, a különleges alkalmakkor (például felvonuláskor) használt ünnepi (official dress), a tankönyvek és tanszerek, sportruha, cipő. Ezek összköltsége meghaladja a tandíjét. (A sokat emlegetett sportruha azért fontos, mert akinek nincs, az nem vehet részt semmiféle sporteseményen, még az iskolai sportmérkőzéseken sem). A gyakorlati tantárgyakért ún. műhelydíjat kell fizetni, így a huszonötezres tandíj szinte háromszorossá duzzad.  A legnagyobb kiadások az utolsó évben vannak, amikor az összes tantárgyból vizsgázni kell és tantárgyanként kell vizsgaregisztrációs díjat fizetni. Ha erre nem telik, akkor hiába az elvégzett négy év, ezt nem bizonyítja semmiféle igazolás vagy tanúsítvány, a diák szakképzetlen marad; szakképzett minősítést csak a sikeres vizsgák adnak. Az oktatás ideje öt év, az iskolába nincs bekötve a villanyáram.

Az illusztrációk a szerző felvételei
Az illusztrációk a szerző felvételei

A gimnáziumban kicsit összetettebb a helyzet és bonyolultabb a költségek térítése is. Az első két évben az alsó tagozaton tanultakat foglalják össze, egészítik ki, amire szükség is van, mert a felső tagozatra kerülő diákok nagy része írni, olvasni is alig tud. A harmadik évben kerül sor a szakosodásra, azaz a diáknak el kell döntenie, hogy társadalomtudományokat („art”) vagy természettudományokat („science”) akar-e tanulni. A választást elméletileg a jövőbeni szakmaválasztás indokolja, a valóságban viszont a legtöbb esetben ez is az anyagi lehetőségtől függ, ugyanis a természettudományok labor és anyaghasználatáért, a gyakorlati oktatásért, külön díjat kell fizetni, munkaruhát, gyakorlati tankönyveket kell vásárolni. Emiatt többen választják a jóval kevesebbe kerülő „art”-ot, ahol olyan tantárgyakat lehet tanulni, mint történelem, földrajz, gazdaságtan és állampolgársági alapfogalmak, vallás, filozófia, francia és angol nyelv és irodalom, matematika alapfogalmak, informatikai alapismeretek, és ahol nincs laborhasználati és egyéb többletköltség. A „science” tantárgyai: kémia, fizika, biológia, anatómia, matematika, francia és angol nyelv és irodalom, geológia, informatikai alapismeretek.
Az első öt év jelenti a tulajdonképpeni középiskolát (ordinary level), ezt tantárgyankénti kötelező vizsga zárja. A sikeres vizsgáról szóló tanúsítvány (General Certificate of Education Ordinary Level) jogosít fel a hatodik, tulajdonképpen két évből, a „lower és upper six” szintekből álló „form six”-re, de lehet jelentkezni olyan főiskolai felvételre, mint például a rendőriskola, orvosasszistensképző, katonaiskola.
A „lower six” elvégzése sem jelent többet, mint az öt éves „ordinary level”.
A „felső hatodikot”, azaz az „upper six”-et záró sikeres vizsgák jelentik a tulajdonképpeni felsőfokú érettségit, az „advance level”-t, ami nélkül nem lehet egyetemre jelentkezni vagy felvételizni. A természettudományok tantárgyainak gyakorlati vizsgáira külön kell regisztrálni és regisztrációs díjat fizetni, ezáltal az utolsó év összköltsége meghaladhatja a hatvanezer kameruni frankot.
Esuban a GHS (Government High School), azaz az állami gimnázium az egyetlen iskola, ahova bekötötték az áramot, és aminek van számítógépparkja. Gondot a gyakran ismétlődő áramszünetek okoznak, amit saját áramfejlesztővel próbálnak megoldani.
04
Az évi többtízezres kameruni frankos összeg viszonylagosan sokat jelent, még akkor is, ha ezt három vagy hat hónapos részletekben is ki lehet fizetni, főképp, ha figyelembe vesszük, hogy többgyermekes családokról van szó, hogy egyéb kiadások is terhelik a családokat (kórházi és gyógyszerköltségek például), stb. „Erős” háttér, segítség nélkül ez csak kemény erőfeszítések árán sikerülhet.

Author: Turóczi Ildikó

Egyetemi tanulmányait 1985-ben végezte a temesvári Orvosi Egyetemen. 1990-ben általános orvoslásból szakvizsgázik Marosvásárhelyt, utána általános orvosként, majd családorvosként dolgozik; ezen a területen szerez főorvosi minősítést. Akupunktúrát Bukarestben, addiktológiát Budapesten tanul. Pszichoterápiás képzését (pszichodráma) Romániában kezdi, majd Budapesten egészíti ki. 2011-től szabadúszó orvos, 2011-ben önkéntesként dolgozik Kamerunban, ahova visszatér két évvel később, ugyancsak önkéntesként. Betegellátó intézményt alapít. Megjelent kötetei: 2010: Buen Camino – Jó utat! - a Spanyolországban tett spirituális zarándoklat élménykönyve, magánkiadásban, majd a pécsi Publikon Kiadó által megjelentetve 2013-ban; 2011: Álomcsapda - esszék, elmélkedések, naplótöredékek (magánkiadás); 2012: Változó idők Kamerunban (Fehér gyógyítóként a hegyi királyságban), Publikon Kiadó, Pécs; 2015: Boszorkányok, sámánok, varázslók (Esuföld, Kamerun), Publikon Kiadó; 2019: Varázslatok, járványok, missziók (IDR Publikon Kiadó). Elérhetősége: ituroczi@gmail.com