Szerző cikkei:

ANDALÚZIA: VALLÁSOK ÉS KULTÚRÁK EGYÜTTÉLÉSE

A muszlimok közel nyolc évszázadon keresztül uralkodtak Andalúziában, ahol nem csupán a saját civilizációjukat építették fel. Hatást gyakoroltak Keletre és Nyugatra egyaránt, hiszen a muszlim Andalúzia hatása Európára és a szomszédos területekre tagadhatatlan. Műveltté tették a barbárokat erkölcsi, morális hatásukkal, és hozzájárultak az európaiak felemelkedéséhez azáltal, hogy az utóbbiak a muszlimokon keresztül megismerhették az addig […]

Tovább »

 
 

MUSZLIM KÖNYVTÁRAK ARANYKORA

Az iszlám világ könyvtárai szinte egyidősek az iszlám történetével, és kiemelkedő szerepet játszottak az iszlám elterjedésében azáltal, hogy megőrizték és az olvasóközönség elé tárták az iszlám tanításait, valamint hozzájárultak a vallási irodalom gyarapításához. Az iszlám vallás ugyanis olyan üzenetet képez, amely alapvetően az írásbeliségre és a nyelvre támaszkodik. Az iszlám terjedése szükségessé tette a Szent […]

Tovább »

 
 

A RAMADÁN JELENTŐSÉGE

Ramadán a Szent Korán kinyilatkoztatásának a hónapja, az iszlám holdév 9. hónapja. Ramadán és a körülbelül 30 napos böjt akkor veszi kezdetét, mikor a muszlimok meglátják az új holdhónap elejét jelentő holdsarlót. A muszlim hívők számára Ramadán hónapja igen fontos, mivel ekkor nyilatkoztattak ki Mohamed próféta számára a Korán első verssorai: „[A böjtölés időszaka] Ramadán […]

Tovább »

 
 

A SZABADSÁG FOGALMA AZ ISZLÁM TANÍTÁSBAN

A vallásokat az jellemzi, hogy az életvezetéssel kapcsolatban bizonyos kötöttségeket és szabályokat fogalmaznak meg, amelyekről a vallásokkal szemben közömbös vagy ateista emberek általában úgy vélekednek, hogy azok az egyén szabadságának és kibontakozásának a korlátozását eredményezik, tehát végső soron sértik a szabadságjogokat.  Egyes nyugat-európai országokban – mint például Franciaországban –, ahol szekuláris állami berendezkedés érvényesül, a […]

Tovább »

 
 

A DZSIHÁD VALÓDI JELENTÉSE A VALLÁSTUDOMÁNYBAN

Az önmagát „Iszlám Államnak” (arabul: الدولة الإسلامية ad-Dawlah al-ʾIslāmiyyah), nevező terrorszervezet, és az Al-Kaida terrorhálózat előszeretettel hivatkozik merényleteinek indoklásául a „dzsihádra”. A terrorizmus – amely a média jóvoltából összefonódott a dzsiháddal -, valójában szöges ellentétben áll vele, mint azt az alábbiakban látni fogjuk. A közhiedelemmel ellentétben a „dzsihád” nem jelent sem ártatlan civilek elleni erőszakot, sem „szent […]

Tovább »

 
 

MUSZLIMOK MAGYARORSZÁGON

Mint azt a történeti és régészeti adatokból, valamint az arab útleírásokból tudni lehet: már a honfoglalás és az államalapítás idején is éltek muszlimok Magyarországon. Az Árpád-korban gyakran nevezték a muszlimokat „böszörmények”-nek, ami az arab muszlim szó törökös változata – a „müzülmen” – magyaros alakja. Hajdúböszörmény a mai napig őrzi nevében a muszlim jelenlétet. A böszörmény […]

Tovább »