Szövegeivel naponta találkozol: szórakoztat és tájékoztat, befolyásolja választásaidat. Arca számos, neve titkos, közben lehet, hogy ismerőseid között találod. Interjú Kovács Andrea hivatásos szövegíróval.

Kovács Andrea portréfelvételét Wagner György Sebestyén készítette. 

– Mióta foglalkozol „szellemírással”? 
Kovács Rhewa Andrea
: – Egy nagyon kacskaringós út minimum három fontos lépése szerepet játszik abban, hogy úgymond fizetett béríróvá lett “Kovács Andrea“, aki sokadik tucat ezen a néven, kizárólag a maga idejének az ura és sárkányjellemű őrzője. 
Papírral igazolható, tanult szakmám szerint általános ápoló és asszisztens vagyok, ám 1999 óta nem dolgoztam betegágy mellett. Többször elhagytam az egészségügyi pályát, ez idő alatt kipróbáltam magam nehézgéplakatos műhelyben többtonnás húzópréseken és ponthegesztő-gépen. Dolgoztam számítógépgyárban és én lettem a szalagsor királynője; voltam napszámos és takarítónő is, valamint vidéki kocsmában pultos. Ez utóbbi az első fontos lépés, ami arra az útra terelt, amin most járok. 

Móricz Simon fotográfiája

Az első kéziratom csírája is itt született 2008-ban a kocsmapulton, egy végtelenül unalmas és forró, júniusi vasárnap délután. Még a kocsma is az ürességtől kongott, nemcsak az utcák, így volt időm tanulni. Akkoriban éppen az volt a fixa ideám, hogy gyermekkori vágyamat beteljesítve megtanulok japánul és nagy vehemenciával neki is láttam, ám a forróság miatt nem tudtam koncentrálni, és egyszer csak azon kaptam magamat, hogy hiraganák és katakanák helyett rendkívül csúnya, ám nagyon is latin betűket formázok egy kockás füzetbe szörnyekről, varázslókról, gnómokról és egy különleges képességekkel rendelkező kislányról.
Japánul nem tanultam meg végül és a fantasy történetet sem fejeztem be. Csendesen lapul a PC-memóriában, ám nagyon fontos szerepe van abban, hogy végül az írás lett az életformám. 

Juan Crisóstomo Mendez Ávalos felvétele

Akkoriban ugyanis annyit tudtam a számítógépekről, hogy egy velem párhuzamosan létező világ eszközei. És pont. Igen ám, de a történetecském körmölésébe időközben belezsibbadtam és a második spirálfüzet betelte után úgy döntöttem, hogy ez nem mehet így tovább, meg kell tanulnom gépelni. Elmentem hát a falu könyvtárába – akkoriban Kalocsa mellett éltem egy alig ezerfős településen – kifizettem a számítógép- és internethasználati díjat két órára előre, majd ráböktem az egérre és megkérdeztem, hogy mi az és hogyan kell használni.
Most pedig, cirka tizenegy évvel később az autodidakta elsajátított felhasználói ismereteimből, digitális készségeim folyamatos fejlesztéséből, az internetből és abból élek, hogy piszok gyorsan tudok gépelni három ujjal, valamint fékezhetetlen habzású fantáziámat és kutatószenvedélyemet mások szolgálatába állítom.
A második fontos lépés, az volt, hogy cirka másfél évig egy kiadónál is dolgoztam kommunikációs menedzserként. A munkakörömhöz az is hozzátartozott, hogy a kiadó online felületeire is kellett cikkeket írnom, valamint a kiadó magazinjában kaptam egy rovatot.
A harmadik fontos momentum, ami a „munkaköri szövegírás” felé terelt az, hogy call centerben is dolgoztam, mint telefonos értékesítő. Ebből azt tanultam meg, hogy az értékesítői vénám ugyan száraz, mint a Szaharában fújdogáló szél – legalábbis élőszóban- de a kollégáim a fejemből random kipattanó szófordulataimmal gazdagítják a céges scripteket, tehát valami érzékem azért mégiscsak van ahhoz, hogy vonzóvá varázsoljam az emberek számára mások termékeit és szolgáltatásait.
Röviden – és tényleg ez a rövid verzió, mert kihagytam az SF-portalt, az SF-blogot, az Avanát, a blogger-múltamat stb… – így jutottam el odáig, hogy ma már értékesítéstámogató tartalommarketinggel, ezen belül szövegírással és még ezen belül jellemzően szellemírással foglalkozom egyéni vállalkozóként, hivatalosan 2017. december 1. óta, nem hivatalosan 2009 óta.

“A hivatásos levélíró” (Bombay, 1929) E.O. Hoppé dokumentumfelvétele

– Mitől vonzó a szövegíró szakma?
K.R.A
.: – Most fülig ér a szám, mert mindig azzal szoktam fényezni magamat a tükör előtt, hogy én az irodalom felől érkeztem a szövegírásba, hiszen előbb jelent meg novellám, mint marketingszövegem. DE! A marketingszövegírás nagyon szigorú követelményeket támaszt az írókkal szemben, kezdve a terjedelmi korlátoktól a stílus és nyelvezet meghatározásán keresztül a szöveg célján át a brand hiteles és márkahű kommunikációjáig.
Ezt úgy kell elképzelned, hogy más hangján kell megfogalmaznod mások kommunikációs céljait a magadétól eltérő stílusban és nyelvezettel úgy, hogy a megbízód célcsoportja számára vonzó, értékes és ami nagyon fontos, hasznos tartalom legyen. Ugyanakkor – ha a megbízás erre is kitér- oktató és/vagy szórakoztató, de nem lehet szájbarágós és didaktikus, vagy alpári és közönséges.
És mindez változatos mennyiségben áll rendelkezésedre: kezded reggel a fogzásról írt közvetlen hangvételű cikkel baba-mama témában, utána jön egy komoly és szakmai hangvételű technikai cikk a mezőgazdasági művelésre is alkalmas területek agrofotovoltaikus hasznosításáról, aztán néhány termék- és kategórialeírás például magasfényű nitrátfestékek alkalmazási lehetőségeiről, majd laza zárásként a harmadik generációs napelemek kutatás-fejlesztés projektjeiről írsz edukációs szöveget. 
Egyszóval az a vonzó benne, hogy egyrészt élvezem, másrészt kihívást jelent.

Annie Leibovitz fotográfiája

– Milyen készségek, képességek és tulajdonságok tesznek valakit jó szellemíróvá?
K.R.A
.: – Ha csak pár szóval akarnám jellemezni, azt mondanám, hogy a jó marketing- és tartalomszövegíró egy személyben pszichológus, piackutató és elemző, kereskedő, tanár, szociológus, reklámszakember, média-szemléző és természetesen író. Tehát, mindazokat a készségeket és képességeket, azok elméleti és gyakorlati finomságait meg kell tanulnia alkalmazni a munkája során, amikkel a fentebb felsorolt szakmák képviselői rendelkeznek.
Az íráskészségen és szövegalkotási képességen kívül szüksége van az elemző kritikus szemléletére, arra, hogy igényes kutatómunkát végezzen, hogy bírjon az önreflexió képességével és tisztában legyen azzal, hogy nem tévedhetetlen.
A kíváncsiság, a nyitottság és az empátia szintén olyan tulajdonságok, amik maximálisan támogatják a szövegírót.
Legyen hajlandó folyamatosan tanulni, mert az önképzés elemi része a szövegíró létének. A hazai trendek jönnek-mennek, újraformálódnak, vagy végképp elsüllyednek. Lépést kell tartani a nemzetközi trendekkel is, de minimum lekövetni a változásokat és megfigyelni, hogy a csírák táptalajra találtak-e a hazai kommunikációban, bevonható-e, eredményre vezethet-e a mi kis “Aranyos Szegeletünk” szemellenzők sújtotta közegében.
Olvasson sokat és természetesen ezen kívül még sokat kell olvasnia is. Viccen kívül. Válogatás nélkül, mindent: regényt, verset, novellát, elbeszélést, pamfletet és karcolatot, tudományos folyóiratot és műszaki leírásokat, sőt, használati utasítást és garancialevelet is.
Szerencsére, ha változatos megbízásai vannak a szövegírónak, akkor az anyaggyűjtés során mindezzel találkozik, mert Magasságos Internet Anyánk kényeztető kebelén csüngve csak az nem találkozik mindezekkel, ha kizárja a világot az életéből és megelégszik azzal a homokozóval, amit a saját érdeklődése és ízlése, valamint rokonai, barátai, ismerősei és üzletfelei építenek a számára a közösségi oldalakon.
Legyen képes tudatosan megtervezni az időbeosztását és felejtse el a telefont, a közösségi médiát, az alibimosogatást. A jó időmenedzsment megsokszorozza a napi kvótát.
Tanulja meg elengedni a munkát. Egyrészt magát a cikket, mert sem idő, sem lehetőség nincs arra, hogy napokon-heteken át cizellálja. Egyébként ez a szövegírásnak egy olyan tanítása, amiből egy hagyományos értelemben vett író is tudna profitálni. Mind tudjuk, hogy befejezett munka nem, csak határidő és leadott munka létezik.
Másrészt ténylegesen is engedje el a munkát, azaz tudjon nyugodtan lazítani és pihenni is, mert az meg a regenerálódáshoz és a kiégés megelőzéséhez elengedhetetlen. 

Eve Arnold illusztrációja

– Milyen az ideális megbízó?
K.R.A
.: – Tudja, hogy mit akar, konkrétan és határozottan. Ott, ahol nincs meg a cél, tapasztalataim szerint úja és újra visszakerül hozzám a szöveg további módosításra. Ergo, nincs értelme a munkámnak, amíg a megbízóm naponta változtatja az elképzeléseit és céljait, emiatt duplán-triplán dolgozom. Volt már rá példa egyszer, rövidre zártuk a kapcsolatot. 
Kettő: A digitális nomádként élők számára nagyon kellemetlen, amikor a megbízó számon kéri rajtuk az idejüket. Minden tisztelettel, de nem vagyunk alkalmazottak, és legkevésbé sem láncoljuk magunkat az íróasztalhoz. Akkor és ott és úgy dolgozunk, ahol nekünk az a legjobban fekszik. Van, aki egy kávéház teraszán, van aki coworking irodában és van, aki otthon, mint én, de a saját időbeosztásunk szerint dolgozunk. Arra valók a feladatkezelő és nyilvántartó programok, hogy mindent egyeztetni tudjunk az ügyfelekkel, felesleges, többkörös telefonálgatás nélkül, tiszteletben tartva egymás idejét és munkabeosztását. 
Három: Ne akarjon jobban érteni a szakmámhoz, mint én és ne kérdőjelezze meg például a space értékét a szövegben mondván, hogy a szünetet nem fizeti ki, mert ott nincs semmi. Az ilyen megbízótól rövid úton búcsút veszek már a megkeresés után, mert egyikünk számára sem lesz gyümölcsöző ez a kapcsolat. 
Négy: Az ügyfél-edukáció persze elengedhetetlen része a szövegírásnak, hiszen nincs mindenki tisztában azzal, hogy mit várhat el egy szövegírótól és hogy neki, mint megbízónak mit kell tennie a zökkenőmentes és eredményes, sikeres együttműködésért. 
Öt: Számomra az a jó megbízó, aki tisztában van azzal, hogy a munkám értékét nem a leütésszám határozza meg, hanem az, amit ő majd profitál belőle. Például, hogy a látogatói, vásárlói szemében felértékelődik a brandje. Hogy mosolyogva, vagy nevetve, jó érzésekkel a szívükben kattintják le a termékeket a webshopon, és hogy elmesélik a szomszédnak, a kollégának, a szüleiknek és a partnereiknek, hogy milyen értékes, szórakoztató, fontos kérdéseket megválaszoló tartalmat nyújt X.Y. az oldala, webshopja stb. látogatóinak. 
Öt+1: A szövegíró nem marketinges, nem grafikus, nem webdesigner, és nem kampánymenedzser, ezzel legyen tisztában. Volt már olyan esetem, aki elküldte a megbízást egy próbacikkre, megírtam neki – hozzáteszem ingyen –, majd az a válasz jött vissza, hogy de hol van a szövegben a Call to Action gombok helye, hova gondoltam elhelyezni a képeket, és mikor küldöm át a grafikai tervet, és különben is hol marad a kidolgozott kampánystratégia. Én meg pislogtam, mint dinnye a fűben, mondván, “bocsika”, de a megbízás 3000 leütésnyi edukációs célú szövegről szólt a fogszabályozás témájában. És ennyi. Nem arról, hogy próbacikk fedezete alatt ingyen elvégezzem számukra az egész marketingrészleg munkáját. 

Laptop, MacBook, Kindle, iPhone, iPad, könyv és újságok…

– Milyen típusú szövegek találnak meg?
K.R.A
.: – Magyar nyelven írok, de a témától függően idegen nyelven is kutatok. Vannak olyan szakterületek, ahol a magyar nyelvű net nagyon szegényes, vagy primitív tartalommal szolgál, amit anyaggyűjtéshez egyáltalán nem lehet felhasználni. Akadt témám, ahol a releváns hivatkozási pontokat litván, szlovák, szerb, angol, német, vagy éppen afrikaans (búr) nyelven találtam meg. Szerencsére az internet szinte minden nyelven tud és a gugli-fordító azért nem olyan elveszett dolog, mint azt híresztelik. Ha valahol zavart érzek az Erőben, akkor, ha szükséges szavanként fejtem vissza a forrásanyagot, hogy értsem a szavak és szókapcsolatok közötti összefüggéseket.
A hossz mindig a megbízótól függ. Általában standard 650 szavas céges blogokra szánt cikkeket írok, de írtam már tízezer leütéses úgynevezett cornerstone tartalmat – mélyebb, szakmai cikkek, amivel a megbízó célja kifejezetten a szakértői státusz felépítése –, és termék-leírásokat, Facebook- és blogposztokat, valamint e-bookot; letölthető lead magnetetet, teljes weboldal szövegezést és értékesítési célú landing page oldalak szövegeit.
Pár hete elkezdtem keresőoptimalizálást tanulni, így a munkám kiegészült az úgynevezett meta és alt szövegek megírásával, amiben az a huncutság, hogy nagyon szűk, meta description esetében pld. 150 leütésbe kell minden értékes információt stílusosan belepasszintani. A trükkös része azonban nem ez, hanem amikor pld. már a huszadik pár cipő vagy vödör festék jön veled szembe a webshopon és a huszadik egyedi leírást kell megfogalmaznod konkrétan egy pár cipőről és egy vödör piros festékről. Vagy trombitáról. Madáretetőről. Védősisakról. Bármiről.
A tudományos és technológiai érdeklődésem miatt rendszerint olyan megbízásokat vállalok, ahol tobzódhatok ezekben, de írtam már a nikotinfüggésről és a leszokásról, hogy milyen kihívásokkal szembesülünk, ha kisgyermekkel keresünk albérletet, hogyan hasznosítható a római tál az életmódváltásban, hogyan tudja támogatni a digitális kompetenciák fejlesztése a gyermekeket az önálló életvitel kialakításában. Satöbbi.
Egy év alatt, amióta vállalkozóként űzöm a szövegírást, durván másfél-kétmillió leütést írtam. Abból már kijönne két-három nagyregény is.
Nem mondanám, hogy van szakterületem, könnyebb azt megfogalmazni, hogy mi az, amit nem, vagy nem szívesen vállalok. Ilyen például a gazdasági, pénzügyi, politikai, vallási téma és messziről elkerülöm a bármilyen szempontból is kirekesztő tartalmak írását. Még látatlanban sem adom a nevem gyűlöletbeszédhez, megszégyenítéshez, abúzushoz, etnikai vagy bármilyen más jellegű szegregációhoz és nem, nem írok férfiak és nők ellentmondásos viszonyát feszegető, humornak tálalt gennygombócokat. Szövegíróként legalábbis. Íróként azonban, ha a karakterem személyisége megkívánja, megteszem. Mert ő is megteszi.
– Ebben a szakmában (is) rendkívül fontos a titoktartás, a diszkréció. Hogyan épül fel az önéletrajzod, ha megbízóidnak névtelenségben szükséges maradniuk?
K.R.A
.: – Különbséget kell tenni megbízó és ügyfél között. A kettő néha ugyanaz, például magánszemélyek esetében, de előfordulhat, hogy nem. Ha például bedolgozom alvállalkozóként egy marketinggel foglalkozó cégnek, akkor a megbízóm a marketingcsoport, az ügyfél pedig a csoport ügyfele. Ilyenkor elmondhatom, leírhatom referenciának, hogy együtt dolgozom például a The Coffeebreak Consulting Kft.-vel, de azt nem írhatom bele az önéletrajzomba, hogy egészen pontosan kiknek írtam a cikket, melyik cég honlapján, webshopjában, blogján jelent meg.

Lukáts Andrea portréfelvételét Schirrmacher-Gavallér Szilvia készítette.

Elmondhatom, hogy együtt dolgozom Az Adminisztrátorral, akit Lukáts Andreának hívnak – akivel egy nagyon komoly projektbe kezdtünk a virtuális asszisztencia, mint hiteles szakma és foglalkozás magyarországi elfogadtatásával kapcsolatban. De azt nem mondhatom el, hogy rajta keresztül milyen ügyfélnek írtam szöveget.
Ugyanez a helyzet Poros-Kiss Izabellával, aki szintén a megbízóm, de az ügyfél az ő ügyfele. És így tovább. 

– Hogyan találnak rád a megbízók?
K.R.A.
: – A közösségi média ebben valóban segítséget nyújt. Beregisztráltam néhány szakmai csoportba, ahol egyrészt megbeszéljük egymással a szakmai jellegű kérdéseket, valamint, ha befut egy-egy megbízás és valakinek nem fér bele az idejébe, bedobja a közösbe és lehet rá jelentkezni.
Én magam is szoktam keresni, és előfordult már, hogy találtam így munkát, de nem ez a jellemző. Sajnos az a trend, amit korábban írtam, jelesül, hogy szövegírás megnevezés alatt egy tucat munkakört kellene betölteni, természetesen kizárólag a szövegírói honoráriumért cserébe. A kapcsolati háló és az úgynevezett vállalkozás- és vállalkozófejlesztő találkozók sokkal eredményesebben működnek. 

– Vannak iskolák, irányzatok ebben a hivatásban? Ha igen, te melyiket követed?
K.R.A
.: – A szövegírás erősen szegmentált, de ha nem gond, nem sorolom fel az összes ágát, mert akkor itt ülnénk reggelig. Kezdjük ott, hogy lehet valaki céges szövegíró, tehát úgymond házon belüli alkalmazott, lehet ügynökségi szövegíró és lehet például szabadúszó, mint én.
A szöveg típusa és célja alapján lehet reklámszövegíró, vagy például narrative copywriter/video game writer, aki a számítógépes játékok világának felépítéséért és a karakterek dialógusaiért felel. Ott van még a direct response copywriter akinek az a feladata, hogy a szöveg elolvasása azonnali cselekvésre késztesse az olvasót, a munkája durván sales, de nem jellegű, hanem egészen konkrétan az. A technical copywriter műszaki témákról ír marketingcélú szöveget, a social copywriter a közösségi médiafelületekre szakosodott. A tartalmi specialisták az ún. content copywriterek, akik a blogfelületek, weboldalak, letölthető tartalmak és esetenként nagyon hosszú szövegek, például komplett e-bookok olvasóbarát és nem minden esetben marketing vagy sales célú megírásáért felelnek.
Átfedések természetesen vannak, ahogy én is például jellemzően content, technical, commercial (kereskedelmi) és marketing szövegírással foglalkozom, de a social copywriter munkáját is elvégzem, és ha a megbízás úgy kívánja, akkor a szövegem sales, tehát értékesítés központú. Egy külsős számára nem látszik a különbség, pedig van.

– Van egyéni munkamódszered?
K.R.A.
: – Őszintén nem tudom. Egyedül dolgozom, így fogalmam sincs, hogyan dolgoznak mások. Csak azt tudom, hogy gonosz és kegyetlen vagyok mindenkivel, de főleg magammal. Ha úgy istenigazából elkap a gépszíj nem eszem, nem iszom, nem mozdulok a gép elől. A csendet szeretem – kivéve, amikor a kézirataimon dolgozom, mert akkor hangulattól függő zene, jellemzően, hard rock, blues és jazz, valamint klasszikus zene ordít körülöttem. Konkrétan még az is zavar, amikor a párom reggel munkába készülődik. Ritkán vállalok be hétvégén melót, mert ismerem magam, kibírhatatlanná válok és ellehetetlenítem magam körül az embereket. Ha ne adj isten mégis dolgozom, akkor a párom lábujjhegyen hozza tálcán a reggelit, nehogy leordítsam a haját, mert azt mindig csak utólag veszem észre, hogy kedves akar lenni, csak a periférián érzékelem, hogy motoszkál és közeledik és AKAR TŐLEM VALAMIT! pedig én itt sem vagyok, sőt, nem is ebben a dimenzióban létezem, hanem egy tér-időn kívüli magánbuborékban, ahonnan majd csak akkor jövök elő, ha én akarok.
Morcos, magányos sárkány vagyok, ha kizökkenek a ritmusomból, ember nem áll meg előttem a talpán épségben, egészségesen, ráadásul nehezen találok vissza a fonalamhoz, ami feldühít és effektíve is tüzet okádok. Törtem már össze random háztartási eszközöket elsárkányosodásom csúcspontjain.
Ezért gondolom azt, hogy egy coworking irodában nem tudnék dolgozni száz százalékosan. Saccperkábé egy-másfél órán belül rám hívnák a rendőrséget, tűzoltókat, a polgári védelmet és a katasztrófa elhárítást.
– Ebben a szakmában hogyan mérik a sikert? Mi számít eredménynek?
Kovács Rhewa Andrea
: – A siker a megbízó, az ügyfél sikere. A jó szöveg akkor sikeres, ha minél jobb helyezést ér el a cége, vállalkozása például a keresőben, ha a cikket átveszik más weboldalak, hírportálok, szakmai oldalak. Ha minél több interakciót kap a közösségi médiában, ha minél több megrendelése, olvasója, minél nagyobb forgalma és ebből származó bevétele, haszna keletkezik, B2B, azaz business to business esetében.
Ha B2C-ről van szó, tehát business to customer, akkor az a siker, ha az illető, például zenész, énekes, fotográfus, festő, író, st. személyes brandje megerősödik, szélesebb körben talál elismerésre, több meghívást kap pl. kiállításra, több fellépési, előadói lehetőséget kap, megjelenik a print és a broadcast médiában is.
A szövegíró érdeke tehát az, hogy a megbízója legyen sikeres, mert a jó munkának híre megy és ahogy azt korábban említettem, a kapcsolati hálóból eredményesebben jut újabb megbízásokhoz. Egy szellemíró esetében tehát az olvasóközönség számára nem látványos a siker, hiszen senki sem tudja, hogy ki az, aki a szöveg mögött áll. De, ha jól végzi a dolgát, a megbízók, ügyfelek fogják egymásnak ajánlgatni, ennek pedig idővel a szakmában is híre megy.
A magam részéről azt tartom sikernek, amikor látom a SEO-eredményeket, a kattintási arányokat, és hogy szépen emelkedik a látogatottság görbéje és természetesen a közösségi média interakciói is számítanak.
A saját nézőpontom ugyanis az, hogy bár a megbízó/ügyfél megrendelésére írok, a munkám végeredményben az olvasóknak szól
NÉVJEGY
Kovács Rhewa Andrea

rhewatch4u szövegírás szolgáltatás 
https://www.rhewatch4u.hu