Milyen lehet egy 21. századi polihisztor élete? Orosz Lajos Ashoka-tag, társadalmi vállalkozó, humán menedzser és művész egy személyben. Legújabb projektjeként életművét, a Hétszínvirág Pedagógiai Rendszert készül feldolgozni disszertációjában. Az Ashoka a világ legnagyobb társadalmi vállalkozókat tömörítő amerikai alapítású szervezete, amely hazánkban 1995 óta kutat fel és választ ki innovatív személyeket.

– Honnan jött az ihlet a Hétszínvirág kidolgozására?
– Somogy megye déli csücskében, Marcaliban működött egy úgynevezett kisegítő iskola. Amikor a gyerek befejezte az óvodát, egy iskolaérettségi vizsgálaton kellett átesnie. Ha minden rendben volt, folytathatta életútját az általános iskolában. Ezzel ellentétben azokat a gyerekeket, akiket a másfél-két órás vizsgálat során enyhe mértékben értelmi fogyatékosnak tekintettek, kisegítő iskolába küldték.
– Nem hangzik túl jól.
– A kisegítő iskola egy parkoló pálya, és ezen a parkoló pályán a gyerekek többsége cigány. A tesztek, amelyekkel mértek, kultúrspecifikusak voltak. Említek egy nagyon egyszerű példát: megkérnek egy nem polgári létformában szocializálódott öt-hat éves kisgyereket, hogy rajzoljon le egy háromszöget. Van olyan kisgyerek, aki valóban lerajzol egy síkidomot, de van olyan is, aki lerajzol három darab szöget. Sajnos azzal a gyerekkel, aki egy másfajta kultúrában nevelkedett, a hagyományos kultúra többnyire elnyomóan viselkedik.
– Milyen jellemzői voltak ezeknek a kisegítő iskoláknak?
– A kisegítő iskolák sokszor nem motiváltak megfelelően, alacsony felszereltségűek voltak és a tananyag sem volt megfelelő. Tudtuk, hogy itt van ez a rengeteg cigány gyerek, akik valójában nem értelmi fogyatékosok, és segíteni akartunk nekik. Többek között elértük, hogy tizenkét értelmi fogyatékosnak minősített tanuló felsőfokú nyelvvizsgát szerezzen beás nyelvből. Itt hozzátenném, ha megértjük a szellemi fejlődés kultúráját, akkor nem eleve elrendelt pályák vannak, hanem eleve elrendelt lehetőségek. Nem abban gondolkodtunk, hogy nyelvi hátránya van annak a gyereknek, aki beásul beszél, hanem milyen fantasztikus az, hogy valaki egyáltalán tud beásul.
– Hogyan tudta elérni ezt az eredményt?
– Az első évben az összes kollégámat elküldtem alkotó telepre. Azt mondtam, hogy találd meg önmagad, így fölfedezték magukban a kreativitást, majd elkezdtek tanulni. Nem pedagógiát, hanem irodalomtudományt, retorikát meg teológiát. Magas szintű tudást sajátítottak el.
– Mitől volt más az önök által működtetett kisegítő iskola?
– Először is, nem az igazgató döntötte el, hogy mi legyen a pedagógiai programban, hanem a szülő és a gyermek. Egy végtelenül demokratikus, alulról szerveződő szabad közösséggé váltunk. Ez a programunk olyannyira sikeressé vált, hogy elkezdték beíratni az ép gyermekeket. Ez volt a Hétszínvirág projektünk, amelyhez tizenöt éves fennállása alatt tizenhárom iskola csatlakozott.
– Miért csak „volt”?
– Rajtam kívül álló okok miatt kellett eljönnöm. Megbízást kaptam, hogy ágazati szinten is tegyek az ügyért. Az Ashoka tagokkal szemben ez is egy elvárás, hogy nemcsak lokális, de globális szinten is alkossanak. Ennek eredményeképpen összeraktuk az Utolsó Padból programot. Elértük, hogy ne kultúrspecifikus tesztekkel mérjék a gyerekek képességeit, illetve a két -háromórás vizsgálat helyett folyamatában figyeljék meg a gyerekeket, és alkossanak véleményt róluk. Ezzel megadtuk a lehetőséget, hogy ne azonnal nyomják rá valakire a bélyeget, parkoló pályára állítva ezzel, ami akár egy életre kihathat.
– Ezek igen szép eredmények.
– Igen, először beszéltünk kompetencia alapú oktatásról, illetve először használtunk számítógépeket tanórákon úgy, hogy nem számítástechnika óra volt. Innovatív kezdeményezésünk számos jogszabályalkotásban illetve módosításban visszaköszön. A kisegítő iskolák egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekké kezdtek válni. Két kötet és számos tanulmány is megjelent rólunk. Jelen pillanatban a Somogy megyei niklai Berzsenyi Dániel Általános Iskolában kísérleteznek azzal a pedagógiai know-how-val, amit kialakítottunk.
– Mit tenne ma másképpen, ha újra belevághatna?
– Annak idején nem gondoskodtam arról, hogy ez a program nélkülem is működjön. Az innováció jellemzője, hogy meghaladja az addigi gyakorlatot, és ez sokszor feszültséget eredményez. Amikor létrehozunk valamilyen innovációt, akkor biztosítani kell a tartós fennmaradását és akkoriban ez nekem egyáltalán nem volt eszemben.
– Hogyan jelenik meg mindennapjaiban az Ashoka szellemisége?
– Szerintem nagyon fontos, amit az Ashoka célul tűzött ki, és nagyon sok ember van, aki követni tudná az Ashoka szellemiségét, azaz egy vállalkozói kultúrát létrehozni. Most futó projektemként Niklán megalkottunk egy közösségi kertet, ahol a niklai emberek elkezdtek élelmiszert termelni a városlakóknak. Ennek inspirálására megalakítottuk a Niklai Remete Spájzot, egy ökofarmot.
– Ennyi munka mellett azért kell egy kis kikapcsolódás. Mi az, ami igazán feltölti?
– Van egy műtermem, de igazából most írok és gondolkodok.
– Ha már a gondolatoknál tartunk, mi a véleménye a társadalmi vállalkozók szerepéről?
– A társadalmi vállalkozó, mint definíció nem más, mint alkotás, illetve alkotásra ösztönzés. Szerintem jó embernek lenni úgy lehet, ha alkotsz, ha másokat hagysz alkotni és ösztönzöl másokat, hogy alkossanak. Aki nem alkot, az előbb-utóbb boldogtalan lesz. Aki másokat gátol, hogy alkosson, az gonosszá válik. Aki pedig nem ösztönöz másokat, az önmagát öli meg, mert nem lesz nyoma maga után. Azok a vállalkozások működnek jól, ahol hagyják az embereket alkotni.
– Mit gondol, ma Magyarországon mennyire bontakozhat ki az alkotói vágy?
– Az elmúlt húsz év fejlődéstörténetének szerintem most egy lefelé menő ágában van az ország, de ebből kijöhetünk, ha újra magunkra találunk. Ehhez az emberek közötti szeretetre van szükség. Szeretni csak jó emberek tudnak, és megint csak visszatérünk az alkotáshoz.

Orosz Lajos (2002 óta Ashoka-tag)
Egy olyan új megközelítést és alternatív pedagógiai rendszert dolgozott ki, akkreditáltatott és vezetett be a közoktatásba, amely lehetővé teszi a hátrányos helyzetű gyerekek számára, hogy részesei legyenek a modern kori oktatás előnyeinek. Ezen kívül Niklán próbálja újra megteremteni a falusi együttműködést, megerősíteni a közösségi összefogás eszméit.