Rajkay Emőke 1976-ban született Budapesten. Édesanyjának elmondása szerint „mindig is nagyon önálló gyermek volt. Általában határozott elképzelései voltak arról, hogy mit akar, ezért már nagyon korán képes volt olyan döntéseket hozni az életével kapcsolatban, amelyek jelentősek voltak az egész család számára.” Emőke ma is hálás a családjának, hogy már egészen fiatal korában komolyan vették és felnőttként kezelték. A Brassó utcai általános iskola után a 13. kerületi Szabó Ervin Gimnáziumban érettségizett. „Önismeret révén jutottam arra az elhatározásra, hogy olyan szakmát szeretnék tanulni, ahol nap, mint nap emberekkel dolgozhatok. Az emberi körülmények iránti érdeklődésem és az esztétika nagy fokú szeretete miatt döntöttem úgy, hogy kozmetikusnak tanulok.” Ma már egy szépségszalon elégedett vezetőjeként a napjainak legnagyobb részét azzal töltheti, amit a legjobban szeret. Férjével 2014-ben házasodtak össze, akiről azt vallja, hogy „egyfajta bástyaként áll mögöttem és támogat a tevékenységeimben.” Emőke szabadgondolkodású emberként nem szereti „a röghöz kötött dogmákat”, már egészen fiatalon is megkérdőjelezte ezeket, később pedig azt tapasztalta, hogy egyáltalán nem működőképesek.

Eredeti szakterületéről egyszer azt vallotta, hogy „Kozmetikusnak lenni munka, biokozmetikusnak lenni hivatás.” Miként jut el egy szépségiparban sikeres fiatal hölgy az emberi jogok védelméig?
Rajkay Emőke
: – Egy olyan kozmetikus, aki nem szereti az embereket, nem tud sikeres lenni ebben a szakmában. A munkánk a szeretetről és a gondoskodásról szól.
Az üzletem híres a nyugalomról, esztétikáról és a mérgezőanyagoktól mentes szépülésről. Egy olyan „szigetet teremtettem, ahol „rend” van és jól érezzük magunkat, de sajnos a külvilágban nem ezt tapasztaltam.
Korábban már végeztem önkéntes munkát néhány szervezetnél és nagyon élveztem, de ami igazán az emberi jogok mellé sodort az egy konkrét történet volt, amikor valakit elbocsájtottak egy vezetői pozícióból a vallása miatt, pedig ez a cég volt a mindene. Éjjel-nappal dolgozott, becsületes volt és hatalmas fellendülést okozott a cégnek. Ennek ellenére egy pletyka miatt azonnali hatállyal leváltották a pozíciójából. A cég persze pár nap múlva már belátta, hogy ez nem volt egy fair lépés, se gazdaságos és vissza akartak lépni, de már késő volt…
Engem teljesen letaglózott a dolog, hogy ilyen még megtörténhet napjainkban is. Hirtelen átfutott rajtam a történelem minden diszkriminációja és az is, amit okozott: háborúkat, vérengzést és éhezést.
De a legszörnyűbb az volt, hogy nem találtam a jelenben olyan megoldást, amivel bizton állíthatjuk, hogy többet nem fog előfordulni egy II. Világháborúhoz hasonló esemény Európában. Hiszen az is a faji és vallási diszkriminációból nőtte ki magát egy kontinensnyi tébolydává. Pár nap múlva valaki odajött hozzám és megkérdezte, hogy nem szeretném-e Magyarországon ezt az emberjogi programot ismerté tenni. Az élet nagy döntései általában nagyon rövid idő alatt születnek meg. Ha jól emlékszem egy pillanat töredéke alatt igent mondtam.

Roma fiatalok fejlődésének segítése

Mi az Ön személyes küldetése, és melyek a konkrét feladatai a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország szervezeten belül?
RE
: – Mi nem jogvédő szervezet vagyunk. Ennek a programnak a célja az emberi jogok ismerté tétele és oktatása. Felméréseink alapján a 30 emberi jogból jellemzően 2-3 jogot tudnak az emberek felsorolni. Furcsának tartom, hogy nem képezi részét a nemzeti alaptantervnek e jogok ismerete. Küldetésem egyértelmű: ismerté tenni az emberi jogokat Magyarországon a jövő generációja számára és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy hazámban az összefogás növekedjen és ne a széthúzás, hogy képesek legyünk toleránsabbak lenni egymással és egyetértésre jutni abban, hogy minden olyan tevékenységet és csoportot támogatni kell, akik a hosszútávú békét, túlélést és az együttműködést segítik elő.
A magyarországi csoport vezetőjeként feladataimhoz tartozik a program bevezetésének elősegítése, a csapat bővítése, célalkotás, pr, az alapok lefektetése.

– Mi a leglényegesebb különbség a „kiváltságok” és az „emberi jogok” között?
RE
: – Véleményem szerint a kiváltság szó magában hordozza azt a jelentést, hogy egy kiemelt csoport bizonyos előjogokat kap valamivel kapcsolatban.
Az emberi jogokat azonban nem kapjuk valakitől! Nem csak egy bizonyos csoportra vagy személyre vonatkozik, hanem minden ember, születésétől fogva rendelkezik ezekkel a jogokkal.

A jelenlegi Magyarországon a 30 alapvető emberi jog közül az alábbiak vagy egyáltalán nem teljesülnek, vagy rendkívül ellentmondásosan: „Nincs megkülönböztetés” „Nincs rabszolgaság” „Nincs kínzás” „A törvény előtt mindenki egyenlő” „Menedékjog” „Szociális biztonság” „Szállás és élelem mindenki számára” Lehet rövidtávon érdemi eredményeket elérni a fenti jogok érvényesítésével kapcsolatosan?
RE
: – Valóban, az emberi jogok néha tényleg ellentmondásosnak tűnhetnek. Vajon miért? Egy háború nem tűnik ellentmondásosnak? Bármilyen szintű elnyomás akár egy családon belül, akár egy nagyobb körben nem ellentmondásos? Minden olyan helyzet, ahol nem az épelméjű gondolkodás van jelen vagy nincs megfelelő tudás a dologgal kapcsolatban, meg fog jelenni az ellentmondás.
A dolgok nem olyan bonyolultak mint ahogyan sokszor beállítják őket.
Az Iszlám Állam nevezetű szervezet ellentmondásos? Igen! Mi ugyan próbáljuk magyarázni a vallásukkal és minden egyébbel, de véleményem szerint egyszerűen pszichotikus emberek csoportja, akik a muzulmán vallás mögé bújva irracionális tetteket hajtanak végre. Az iszlám vallás nem támogatja a háborúkat. Egyik vallás sem teszi ezt. Innentől már nem is olyan ellentmondásos a nincs megkülönböztetés jogunk. Egy épelméjű embernek nem kell leírva látnia az emberi jogokat, mert természetétől fogva követi azokat, még ha nem is tudja. Tudjuk józan ésszel, hogy nem vesszük el a másik életét. Ha épelméjűek vagyunk, akkor tisztában vagyunk a ténnyel, hogy nem helyes egy embert rabszolgamunkára kényszeríteni és abból hasznot húzni.
Nagyon sok ember ahhoz, hogy igazolja a logikátlan tetteit, mindenféle hamis magyarázatokkal próbálja másokkal elhitetni, hogy amit ő tesz az helyes.
A legtöbb ember pedig hajlamos ezeket a „hamis adatokat” elhinni és már terjed is az ellentmondás.
Egy egészséges elméjű ember tudja, hogy mi helyes és mi nem az. Az emberi jogok a helyesség elve mentén jöttek létre.
A migrációval kapcsolatban is sokan kérdezik meg a véleményemet. Mindig azt javaslom, hogy mindenki nézzen utána két szó jelentésének: Migráció és népvándorlás. Európa most egy olyan problémával néz szembe, ami utoljára a IX. században történt meg. És az nem a migráció volt. A világban számtalan élőhely vált élhetetlen pusztává az elmúlt évek során. Ezeken a helyeken a vízhiányát, az élelemhiányát, valamint a tudás hiányát fokozza az emberek közötti káosz és az egyre sűrűbb embertelenségek. Arról nem beszélve, hogy bizonyos érdekcsoportoknak tökéletesen megfelelnek ezek a körülmények, hiszen ők maguk nem élnek benne, de hatalmas hasznot tudnak vele elérni. 

Nelson Mandela

Nelson Mandela azt mondta: „a tudás az egyetlen fegyver, ami képes a világot megváltoztatni.”
Biztos, hogy vannak rövidebb távú megoldások is. Egy hatalmon lévő ember, akinek jó szándékai vannak, sok mindent tudna nagyon gyorsan a jó irányba terelni bárhol a világban. Láttunk már erre példákat.
Addig is, mi tudást adunk a jövő számára és elérjük, hogy nekik már ne kelljen annyi ellentmondással szembe nézniük. Ez idáig két úton érvényesültek az emberi jogok. Az egyik a jogi útvonalakon keresztül. A másik mindig az összefogás és közös egyetértésen keresztül valósult meg. Lásd Ghandit, eleinte egyedül tartott éhségsztrájkot, de idővel annyi ember értett vele egyet, hogy összefogtak és elérték, hogy ne csak Európában legyenek érvényesek az emberi jogok. Az egyén önmagában sokszor nem tud messzire kinyúlni, de ha képes elérni, hogy másokkal összefogva kiálljanak magukért, sok minden megoldódhat. Persze nagy szerepe van a kitartásnak is.

Ezeket a komoly témákat és súlyos emberi tragédiákat is rejtő kérdéseket hogyan lehet hip-hop zene és tánc segítségével tanítani?
RE
: – Ön most a United videóklipről beszél? Az egy díjnyertes film és igen, nagyon jól szemlélteti, hogy egy kisebb közösség hogyan tudja az összefogás révén megvédeni egymást és a jogait.
De a többi 30 társadalmi célú kisfilmünk már nem mindig ennyire felemelő hangulatú. A mi célcsoportunk a fiatalok, vagyis 14 éves kortól a 25 éves korig.
Ennek jegyében az oktatói videóink és anyagink is legfőképp őket szólítja meg. Javaslom nézze meg az „Emberi jogok története” című videónkat. Vannak benne olyan részek, amik szemléltetik a rideg valóságot is. De nem a megijesztés a cél, hanem az, hogy el tudjuk náluk érni azt a fajta felismerést, hozzáállást, hogy ők is tudnak tenni valamit, ha elnyomást figyelnek meg, vagy éppen pont velük történik.
Az előadásaink után sok fiatal úgy döntött, hogy többé nem ítél meg másokat hallomások alapján, inkább információt gyűjt és megbizonyosodik ő maga arról, amit megfigyel. Többen úgy döntöttek, hogy jobban megbecsülik azt a tényt, hogy lehetőségük van a „Tanuláshoz való jogukkal” élni. Páran kiemelték, hogy a jövőben többet tesznek társaikért és jobban fogják szorgalmazni az összefogást a környezetükben.
Mindig nevetek, amikor elmondom, hogy nem csak nekik vannak jogaik, de a szüleik, barátaik és tanáraik is rendelkeznek ezekkel a jogokkal. Általában akkor értik meg, hogy ez nem egy egyirányú játék, nekik is meg kell adniuk másoknak.
Számomra és a csapatom számára is ezek azok a pillanatok, amikért úgy érezzük, hogy minden nehézség, minden kemény munka megérte a fáradozást, hiszen ahogy L. Ron Hubbard, humanitárius is kijelentette: „Az emberi jogokat valósággá kell tenni, nem pedig idealista álomként kezelni”.

Melyek a legfontosabb elvek az Ön számára?
Rajkay Emőke
: – Hiszek az új gondolatokban, az innovációban, amelyek építik és jobbá teszik a világot. Mélyen hiszek az Emberben és az emberi jóságban. Bár a szkeptikusok sokszor naivnak tartottak, én mégsem tudtam feladni azt az elképzelésemet, hogy az összefogás és az emberi jóság nem halt ki ebben a világban, csak egy kis időre nem látszik annyira szembe tűnően, mint a média által harsogott háborúk és egyéb emberi tettek okozta szörnyűségek. A férjem sokszor mondja azt, hogy „te mindenkinek meglátod a jó oldalát”. Nagyon sok alkalommal figyeltem meg a jót, a segítőt, a hűségest olyan egyénekben, akik nem túl érdekesek a média számára, emiatt a nagyközönség sem tudhat róluk. A világban súlyos gondok és tragédiák vannak. Az emberek gyakran egymás ellen fordulnak, nagyon sok helyen szörnyű elnyomás alatt tengődnek sok millióan. Nem kell messzire mennünk visszafelé az időben: Európában nyolcvan évvel ezelőtt több millió ember vesztette az életét egy kisebb csoport ténykedésének köszönhetően. A náci rezsim elindítói eleinte egy kisebb szélsőséges csoport tagjai voltak, néhány tucat ember, mégis az elnyomással kapcsolatos hiányos ismeretek miatt egy ország szeme láttára nőtt ki Európa egyik legnagyobb elnyomó hatalma.

Eleanor Roosevelt (1944) Yousuf Karsh portréfelvétele

Eleanor Roosevelt és társai felismerték, hogy a jövőben az ilyen eseményeket meg kell előzni és meg kell tanítani a társadalmaknak generációról generációra, hogy mik azok a pontok, amelyekre oda kell figyelni és alkalmazni kell ahhoz, hogy többet ne történhessenek hasonló események. Így jöttek létre az emberi jogok. Egyetértek Eleanor Roosevelttel és ezért döntöttem úgy, hogy a Fiatalok az Emberi Jogokért programja mögé állok Magyarországon. Célom, hogy a fiatal generációhoz itt Európa szívében eljusson az a tudás, amely a jövő társadalmának továbbra is háborúktól mentes és békés világot teremt és az összefogás nem csak egy hiú ábránd lesz, hanem maga a valóság.